Rádió

Ezt kellett nézni

A Gálvölgyi Show-ról a Klubrádióban

Kritika

Lehet szeretni vagy sem – mi is megtettük már mindkettőt ezeken az oldalakon –, de nem nagyon lehet elvitatni Kadarkai Endrétől, hogy elképesztő szorgalommal és kitartással építi műsorvezetői pályáját.

Az önmagában sem rossz teljesítmény, hogy a Mészáros Lőrinc előtti Echo Tv-től érkezvén az online szférába száműzött Klubrádióhoz, jelentősen növelni tudta a népszerűségét, és nem mellesleg a riporteri kvalitásain is sokat csiszolt. Nem titok, hogy Kadarkai szeme előtt a nagy klasszikusok lebegnek, azt az iskolát viszi tovább, amelyet mondjuk Vitray Tamás vagy Kepes András neve fémjelzett. Ez a középvonalas interjúkészítői attitűd (ne legyen túl provokatív vagy támadó, de – ha visszafogottan is – tegyen fel azért nehéz kérdéseket is olykor) sokak számára a középszerű szórakoztatást testesíti meg, de talán mégis nagyobb azok száma, akik ezt a hangvételt keresik.

Évekkel ezelőtt, amikor először feltűnt az akkor még frekvenciával bíró Klubrádiónál, azt írtuk róla (lásd: „Édesanyám még él”, Magyar Narancs, 2019. november 14.), hogy tájidegen jelenség a csatornán. Nos, ma már ez sokkal kevésbé tűnik így, noha a csatorna nem változott meg radikálisan az elmúlt néhány meglehetősen rázós év során. Inkább arról van szó, hogy Kadarkai lett ügyesebb, felkészültebb, és alighanem higgadtabb is. De jót tett Kadarkai műsorainak a tematikus vezérfonalhoz való igazodás. Korábban a hagyományos „leülök egy híres emberrel és megkérdezem az élet nagy dolgairól” keret nélküli műsortípust nem tudta jól kitölteni. De ha van tematikus csapás, gerinc, fősodor, ahhoz jobban hozzá tudja tapasztani az egyes dialógusok struktúráját, így kevesebb hely marad az üresjáratoknak és a töltelékkérdéseknek.

Legutóbbi sorozatában arra vállalkozott, hogy utánajár, miből, hogyan épültek fel az utóbbi idők nagy popkulturális művei. Ez a szombatonként, délben jelentkező A nagy mű. A műsorajánló szerint „ilyen például az Üvegtigris, Kertész Imre Sorstalansága, Hofi Géza életműve, Milák Kristóf aranyai, vagy az István, a király”. Mondjuk a Sorstalanságot nem nagyon értjük, hogyan került ide, és mennyiben lehet popkulturális teljesítménynek tekinteni, de ez legyen a mi bajunk. Volt már itt szó a Rapülőkről, Azahriah-ról, a Macskák című musicalről, az Ötvös Csöpi-filmekről vagy a Barátok köztről is. Legutóbb a Gálvölgyi Show került terítékre. A műsor első felében maga a névadó és főszereplő Gálvölgyi János beszélt, a folytatásban pedig Bóta Gábor elemezte a produkció sikerének titkát. Mindketten elég határozottan elkerülték a mítoszépítést, ami már önmagában is üdítő hozzáállásnak hatott. Gálvölgyiben persze volt némi nosztalgia, de még ő is tudott olykor távolságtartó kritikával visszatekinteni a harminchét évvel ezelőtt indult szériára. Egy helyen épp az időtávlattal kapcsolatban jegyzi meg: „Amikor azt mondják, drága nagymamám is ezen nőtt fel, az azért erős.” És hát azt sem hallgatja el, hogy mi lehetett a népszerűség egyik kulcsa: „Ezt kellett nézniük az embereknek, mert nem volt más.” Persze, hozzáteszi, aztán a kereskedelmi televíziós időkben is kitartott még a figyelem, pedig akkor már bőven volt konkurencia. A Gálvölgyi Show végül 2012-ben szűnt meg, aztán egy villanás erejéig még visszatért 2015-ben, bár erről maga Gálvölgyi is azt mondja, nem sikerült nagyon jól, és talán nem is volt rá különösebb szükség.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát. 

Kinek a bűne?

A kormánypárti média azzal igyekszik lejáratni egy Tisza párti önkéntest, hogy korábban pornófilmekben szerepelt. A kampány morális természetű, a nőt bűnösnek és erkölcstelennek állítja be, s persze ezt vetíti rá a pártra is.

Presztízskérdés

A magyar kormányzat hosszú ideje azt kommunikálja, hogy csökkent a szegénység Magyarországon, az MCC-s Sebestyén Géza pedig odáig jutott, hogy idén februárban bejelentette a szegénység eltűnését is. A kormány helyzetértékelése eddig is vitatható volt, és a KSH szegénységi adatai körül felfedezett furcsaságok tovább bonyolítják ezt az így is zavaros ügyet.

„Lövésük sincs róla”

Magyarországon nem az illegális kábítószerek okozzák a legnagyobb problémát a fiatalok körében. A hazai 16 évesek élen járnak az alkohol, a cigaretta és e-cigaretta kipróbálásában, és kilátástalannak érzett helyzetük miatt sokan a serkentők felé fordulnak.