NMHH: a lakosság fele használ még vezetékes telefont

  • narancs.hu
  • 2021. június 28.

Interaktív

De ki? És miért?

A 14 éves és annál idősebb lakosság fele használ még vezetékes telefont, de kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása alapján.

A közlemény szerint az előfizetők csaknem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja, és csak nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az előfizetők harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig készülék sincs, csak előfizetésük van.

Ezzel szemben a háztartások 94 százalékánál van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is.

Azt írják, a vezetékes telefon túlélésében fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon – tették hozzá, ismertetve, hogy a dolgozó emberek 20 százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak a 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak pedig csupán 14 százaléka.

A kutatás eredménye szerint a vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, valamint a kor és az anyagi helyzet együttesen. A vezetékes telefont a legnagyobb arányban a magukat jómódúnak tartó idősek használják (69 százalék), a legkevésbé pedig az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe (29 százalék), de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak az 57 százaléka.

A közlemény szerint a kutatásban feltett állítások közül azzal értettek a legtöbben egyet, hogy a vezetékes telefonra az időseknek és a cégeknek van még szükségük. Ehhez képest jóval kevesebb pontot, 100-ból 71-et kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra, hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni. Továbbá 50 pontot kapott az az állítás, hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne.

A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.

A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, a 14 évesek és az annál idősebbek személyes megkérdezésével. (Rejtély, miért csak most publikálták.) Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak – olvasható a közleményben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.