NMHH: a lakosság fele használ még vezetékes telefont

  • narancs.hu
  • 2021. június 28.

Interaktív

De ki? És miért?

A 14 éves és annál idősebb lakosság fele használ még vezetékes telefont, de kétharmaduk szerint a mobiltelefon tökéletesen helyettesíti azt – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb kutatása alapján.

A közlemény szerint az előfizetők csaknem 90 százalékának csak egy tévével és internettel közösen előfizethető, kedvező csomag miatt van vezetékes telefonja, és csak nyolcból egy háztartásban fizetnek elő külön erre a szolgáltatásra. Az előfizetők harmada sosem használja a vezetékes telefont, az ilyen háztartások tizedében pedig készülék sincs, csak előfizetésük van.

Ezzel szemben a háztartások 94 százalékánál van mobiltelefon, és nagy többségükben – 71 százalékukban – vezetékes internet is.

Azt írják, a vezetékes telefon túlélésében fontos szerepet játszanak a fogyasztói szokások, attitűdök. A különösen árérzékeny magyar előfizetők jelentős része azért használja ezt a szolgáltatást, mert kéznél van és nem jelent számára pluszköltséget. Ez jól látható a munkahelyi vonalas telefon használatában, amivel az emberek spórolhatnak a saját mobilkiadásaikon – tették hozzá, ismertetve, hogy a dolgozó emberek 20 százaléka indít vezetékes hívást az otthonán kívül, míg a nyugdíjasoknak csak a 7 százaléka, a tanulóknak és más inaktívaknak pedig csupán 14 százaléka.

A kutatás eredménye szerint a vezetékes telefon fennmaradásának másik fő oka az életkorból fakadó megszokás, valamint a kor és az anyagi helyzet együttesen. A vezetékes telefont a legnagyobb arányban a magukat jómódúnak tartó idősek használják (69 százalék), a legkevésbé pedig az átlagos vagy rossz anyagi helyzetű fiatalok veszik igénybe (29 százalék), de még a jó körülmények között élő középkorúaknak is csak az 57 százaléka.

A közlemény szerint a kutatásban feltett állítások közül azzal értettek a legtöbben egyet, hogy a vezetékes telefonra az időseknek és a cégeknek van még szükségük. Ehhez képest jóval kevesebb pontot, 100-ból 71-et kapott az a vélemény, hogy azért van szükség a nyilvános vezetékes telefonra, hogy akinek nincs mobilja, segítséget tudjon hívni. Továbbá 50 pontot kapott az az állítás, hogy azért szükséges az otthoni vezetékes, mert a mobiltelefon drága lenne.

A vélekedést alátámasztja, hogy az időseknek csak a 45 százaléka szerint tudja teljesen helyettesíteni a mobiltelefon a vezetékest, szemben a fiatalok 75-78 százalékával. A vezetékes hívások lehetőségét is nagyobb arányban tartják hasznos szolgáltatásnak: az idősek 39 százaléka szerint ez sokaknak szükséges, míg ezt a fiatalabbak közül csak 17 százalék gondolja így.

A felmérés 2020. augusztus 11. és szeptember 11. között készült országosan reprezentatív mintavétellel 3244 háztartásban, a 14 évesek és az annál idősebbek személyes megkérdezésével. (Rejtély, miért csak most publikálták.) Az interjú két részből állt: egy legalább 14 évessel készített egyéni és egy háztartási interjúból. A kész minta esetleges torzulásait a kutatók súlyozással korrigálták. A felmérést az Ariosz Kft. készítette az NMHH-nak – olvasható a közleményben.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után.