Óriásit teljesítettek az egészen fiatal gyerekek az ukrán cirkuszfesztiválon

  • Vida Virág
  • 2023. január 11.

Interaktív

A Fővárosi Nagycirkusz fogadta be idén a fiatal cirkusznövendékeket bemutató rangos, nemzetközileg is jegyzett ukrán fesztivált. Nem ez az első gesztusuk az ukrán cirkuszművészet irányába: több mint egy éve biztosítanak folyamatosan szállást, oktatást, napi háromszori étkezést, ügyintézést, orvosi ellátást és programokat az ukrán artistanövendékeknek és oktatóiknak, ezzel tartva életben az ukrán artistaképzést.

A január első napjaiban megtartott Fényes Porond (Yaskrava Arena Dnipra) című gyermek-cirkuszfesztivál gálaprogramjában a kortárs táncszínházi elemekkel gazdagított számoktól a lenyűgöző látványvilágú show-gyakorlatokig széles spektrumon mozgott a produkciók vizuális tematikája. A hagyományos és színvonalas lengődrót, magasdrót, zsonglőr, gurtni vagy egyensúly számok mellett például izgalmas kísérletnek számított a kortárs elemekkel kombinált deszkaszám, amelyet a Baross Imre Artistaképző Akadémia két növendéke mutatott be.

Buti Olivér és Jagudits András a modern cirkusz áramlatát hozta be a programba. A yuppie-nak öltözött fiatal akrobaták produkcióját inkább nevezhetnénk rövid kortárs etűdnek, mint cirkuszi számnak, bár ezen a ponton már elmosódnak a határok a két műfaj között. Produkciójuk a francia Yoann Bourgeois kortárs trambulin cirkusz/tánc előadását idézi néhány ponton, például az elernyedt testes repülésekben, zuhanásokban. A felrepülő fiúk a levegőben sem esnek ki szerepükből. Buti és Jagudits kihasználva a tér adottságait az egész porondot bejárják. Az akrobatikai technikai tudáson még van mit csiszolni, de az ígéretes növendékek kreativitása feledteti az apróbb hibákat. Számuk így is kiérdemelte az illusztris nemzetközi zsűri arany-elismerését és az egyik különdíját is.

Az olasz labdazsonglőr másképp volt kivételes: a szám szegényes vizuális élményét - a zsonglőr egy mintegy 2x2 méteres fa lemezen pattogtatta a kis fehér labdákat fekete kezeslábas jelmezben - feledtette Nicole Errani magas szintű technikai tudása. A produkció inkább azokhoz az internetes videókhoz hasonlítható, amelyek szinte megbabonázzák, beszippantják a nézőket és lehetetlen másra koncentrálni, mint a folyamatos körforgásban lévő labdákra és a szinte strobo-képbe átcsapó kézmozdulatokra.

A mexikói páros duplatrapéz száma tökéletesen hozta a cirkuszi lengőtrapézokról alkotott klasszikus sztereotípiáka: csinos kislányok fehér csillogó jelmezben, kellemes dallamra mutatták be az egyre nehezedő gyakorlatsorokat, amelyben végül egymás feje felett, fejen állva, terpesz-spárgában egyensúlyoztak a lassú ingaként bemozduló trapézon. Hibátlan produkció, ám az újító kreativitás hiányzott belőle.

Láthatóan az ukrán cirkuszvilág is ragaszkodik - jó értelemben - a hagyományokhoz. A számok felépítése, a jelmezek a húsz-harminc évvel ezelőtti cirkuszi atmoszférát idézik, amelyből nem maradhat ki a misztikum, a varázslat élménye sem. A cél továbbra is a közönség elkápráztatása, a sérülésekkel, kudarcokkal létrehozott, agyongyakorolt számok küzdelmeit elfedő ragyogás megképzése. A kápráztatás működik, az ukrán növendékek nem hibáznak.

Legyen szó bármelyik iskoláról, az ukrán akrobataképzésben erős egységesség fedezhető fel, amelynek alapvető eleme a flexibilitás kialakítása. A képzés metodikája azonos gyökereket mutat a társterületekkel, így a volt szovjet utódállamokban összemosódnak a határok a ritmikus gimnasztika és a balett- és táncképzés között. A porondra lépő gyermekek mindegyike "laza". A porondon mintegy sztenderd a szépen áttört, lefeszített spicc, az átnyújtott térdek, a derék (hát) és láb extrém hajlékonysága. Ez utóbbi kettő valójában csak részben fejleszthető, így akárcsak a balett és gimnasztika világában már a gyerekek kiválogatásakor figyelembe veszik a testi adottságokat. Éppen ezért nehéz kiemelni egy-egy adott produkciót, hiszen stílusában közel azonos számokat láthattunk, legyen szó egyensúlyozásról, trapéz, gurtni vagy más artistaszámról. Két irány különül el markánsabban: a modern show- és divattáncok felé húzó ág, amelyben a kísérő dallamok leginkább az ukrán romantikus pop-balladák, illetve a folklorizáló vonal, amely most, érthető módon, felerősödni látszik. Az ukrán iskolák számainak felépítése is klasszikus, az egyre fokozódó nehézségi szintek gyakorlatsorait a szám karakteréhez illesztett kis táncos epizódok szakítják meg, ebben a tekintetben nincs koreográfiai különbség a felnőtt és a gyermekprodukciók között.

Szembetűnő azonban, hogy az erős képzés miatt már az egészen fiatal, akár 6-8 éves növendékek produkciója is teljes értékű cirkuszművészeti élményt nyújt.

A fesztivál gálaprogramját látványos, az összes versenyzőt felvonultató finálé, majd díjkiosztó ünnepség zárta. A Grand Prix-díjat a Kijevi Little Stars Cirkusziskola növendékei nyerték, Dmitro Oniscsenko és Szeverina Klimovics gurtniprodukciójával. A Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját, Fekete Pétert a fesztivál igazgatója, Olga Oblasova és Fabio Montico zsűritag egy-egy különdíjjal ismerte el az ukrán cirkuszművészekért tett munkájáért. 

Képek a fesztiválról:

 
Fotó: Urbán Ádám / Fővárosi Nagycirkusz

 
Fotó: Urbán Ádám / Fővárosi Nagycirkusz

 
 
Fotó: Urbán Ádám / Fővárosi Nagycirkusz

 
 
Fotó: Urbán Ádám  / Fővárosi Nagycirkusz

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk