Szüret 2025/17.

  • Narancs
  • 2025. április 23.

Interaktív

Mókás és dühítő gyűjtemény a heti sajtóból. Többnyire az utóbbi.

De nem elég utakat építeni, felújítani. Az emberek és a közösségek között is meg kell találni és meg kell újítani a kapcsolatokat (…) Be kell laknunk az országot, mert ha mi nem lakjuk be, akkor majd belakják mások.

Lezsák Sándor beszéde az M44-es gyorsforgalmi út új szakaszának átadóünnepségén; Magyar Nemzet

EGYSZERRE     KOPTATJÁK     MEGTESTESÍTETTE     SZOFTOSABB

Magyarország a normalitás szigete, hiszen őrizzük népszokásainkat, a család, valamint a teremtett világ rendjét és szépségét – hangsúlyozta a kulturális és innovációs miniszter húsvéthétfőn a Gödöllői Királyi Kastélyban, ahol a hagyományos locsolkodásban is részt vett. Hankó Balázs kiemelte: „mindaz, ami a magyar kultúránk része, benne foglaltatik a húsvétban, hiszen egyszerre keresztény és magyar a kultúránk”. Hozzátette, húsvéthétfőn „szerte a Kárpát-medencében locsolkodnak, piros tojást festenek, és éljük mindazt a néphagyományt, ami generációról generációra őriz meg bennünket magyarnak”. (…) Az ünnep kapcsán hangsúlyozta a családi programok fontosságát, mivel – mint fogalmazott – „a feltámadás mellett családjaink jelentik a nemzetünk reményét”.

MTI

A nagykedden rögzített műsor elején Veres András hangsúlyozta: a karácsony és a húsvét megszólítja a kevésbé vallásos embereket is, ez annak a jele, hogy szeretnének ők is Istennel és benne hívő emberekkel találkozni. (…) A közbeszéd állapotáról a katolikus püspök úgy fogalmazott: amikor olyan beszédek hangoznak el, amelyekből árad a gyűlölködés, nehéz megszólalni a szeretet hangján. (…) Veres András szerint túlzottan materializáltuk az ünnepeinket, a húsvét is az evés-ivásról szól, a bevásárlócsarnokok vannak tömve, és nem a templomok.

MTI 

Száz települést érint, ezzel Magyarország egyik legnagyobb jótékonysági koncertsorozatát indította el Mága Zoltán. (…) A koncertsorozat ünnepélyes gálakoncertjét a Szent István-bazilika előtti téren rendezik meg, ahol „nemcsak a zene, hanem az összefogás és a remény hangjai is megszólalnak”.

MTI

Amit a Tisza Pártnak az EU-ban dolgozó (ott kártékonykodó!), egyébként Luxemburgban élő képviselője, Kollár Kinga tett, az vérlázító. Rá azt mondani, hogy hazaáruló, az szinte kevés. Az ilyen ember nem ellenzéki, nem ellenfél a kormányoldalt, illetve a nemzeti oldalt tekintve, hanem sokkal rosszabb. Utolsó gazember, az ország, a nemzet ellensége. (…) Nem érdemel figyelmet, nem érdemel semmit.

Szabó S. András egyetemi tanár írása a Magyar Nemzetben

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.