Erkölcsileg kifogásolhatók az AstraZeneca és a Johnson&Johnson cégek koronavírus elleni vakcinái, mert gyártásuk során az abortált magzatok magzatoktól nyert, biológiai anyagon szaporított sejtvonalakat használtak fel – ismertette álláspontját szerdai sajtóértekezletén a lengyel püspöki kar kötelékében működő bioetikai szakértői csoport. Az állásfoglalásban kifejtették, hogy ezekkel szemben az mRNS technológián alapuló vakcinák "komolyabb erkölcsi aggályokat nem keltenek".
"Ez a tény komoly erkölcsi ellenkezést vált ki, mivel adott esetben az abortált magzatoktól származó sejtek nélkülözhetetlen láncszemet képeznek a vakcinaelőállító technológiában."
Az egyházi szakértők szerint a katolikusoknak nem lenne szabad beleegyezni a két vakcinával történő oltásba, hiszen léteznek a koronavírus elleni más, erkölcsi kétségeket nem ébresztő oltóanyagok.
A lengyel püspöki konferencia székhelyén megtartott értekezleten a Józef Wróbel lublini segédpüspök vezetése alatt dolgozó szakértők egyúttal leszögezték, hogy e két vakcina valamelyikével is beolthatják magukat a hívek akkor, amikor nincs lehetőségük különféle oltóanyagok közül választani, akár munkaügyi kötelességekből fakadóan, akár saját vagy felebarátaik egészsége megvédése érdekében.
Az ilyen kivételek az egyházi tanítás szerint azzal indokolhatók, hogy a beoltatás nem egyenlő a terhességmegszakításban történő közvetlen részvétellel, valamint az abortusz helyeslésével, illetve kikényszerítésével sem – állapították meg a lengyel katolikus szakértők.
A kifogásolt vakcinákkal beoltottaknak azonban "a számukra elérhető módon" hangot kell adniuk tiltakozásuknak az erkölcstelen módon előállított biológiai anyag felhasználása ellen – emelték ki a katolikus bioetikai szakértők.
A folyamatban lévő, az Európai Bizottság által engedélyezett oltóanyagokat, köztük az AstraZeneca és a Johnson&Johnson által gyártottakat is felhasználó lengyelországi oltási kampányban egyelőre nem lehet különféle típusú vakcinák közül választani.
Az AstraZeneca már tavaly ősszel, a vakcina kutatási szakaszában cáfolta, hogy abortált humánmagzatból származó sejtvonalakat használt volna fel a vakcina fejlesztésekor. Az erről szóló információk az egyik közösségi portálon terjedtek, kiderült azonban, hogy a Bristoli Egyetem kutatóinak egyik vizsgálatáról volt szó, amelynek során még a vakcina alkalmazása előtt azt nézték meg, hogy az AtraZeneca oltóanyaga hatékony-e. A bristoliak ehhez a vizsgálathoz valóban olyan sejtvonalat használtak, amelyet – még a hatvanas években – nyertek ki abortált magzatból.
(MTI)
