Franciaországban hétfőtől minden 55 éven felüli kérheti az oltást

  • narancs.hu
  • 2021. április 11.

Katasztrófa

AstraZenecával viszont nem oltanak bizonyos helyeken, mert nem elég hatékony a dél-afrikai variánssal szemben.

Kiszélesítik Franciaországban a koronavírus-elleni oltásra jogosultak körét: hétfőtől minden 55 éven felüli francia feltétel nélkül kérheti a vakcinát - jelentette be Olivier Véran egészségügyi miniszter a Le Journal du dimanche című vasárnap megjelenő hetilapban.

Jelenleg az oktatásban dolgozók, az egészségügyi és szociális dolgozók, a tűzoltók, valamint a krónikus betegek és a 70 éven felüliek kérhetik az oltást.  

"Hétfőtől minden 55 éven felüli francia feltétel nélkül megkaphatja az oltást két oltóanyagnak, az AstraZeneca és a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat vakcinájának köszönhetően" - mondta a tárcavezető. Az utóbbit hétfőtől, a tervezettnél egy héttel előbb kezdik szállítanak az országba, és az első szállítmánnyal mintegy 200 ezer adag érkezik.  

Az AstraZeneca oltását a fiatalabbaknál megfigyelt vérrögképződéssel összefüggő rendellenességek miatt március 19. óta csak 55 éven felüliek kaphatják.

Az egészségügyi főhatóság (HAS) ugyanakkor pénteken azt közölte, hogy a kelet-franciaországi Moselle megyében és a tengerentúli francia megyék közül Guyanán, Mayotte-on és Réunion szigetén nem oltanak többet az AstraZenecával, mert az nem elég hatékony a koronavírus dél-afrikai variánsával szemben, amely ezeken a területeken erősen terjed.

A tengerentúli francia megyékben eddig sem használták a brit-svéd cég oltóanyagát, Moselle megyében viszont 9 ezer embert már beoltottak vele. A HAS mostantól viszont itt is csak a Pfizer/BioNTech-, a Moderna- és a Janssen-vakcina használatát javasolja. A Johnson & Johnson oltóanyagáról a hatóság olyan adatokkal rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy "a hatékonysága nagyon magas szintű" a dél-afrikai variánssal szemben.  

Moselle megyében március végén a fertőzések 35 százalékát a dél-afrikai variáns okozta, amely az ország más területein a fertőzések kevesebb mint 20 százalékáért felelős, így máshol a hatóság "egyelőre nem tart szükségesnek differenciált stratégiát" az oltóanyagokat illetően.  

Franciaországban a kezdetekben kizárólag a legveszélyeztetettebbek, azaz az idősotthonokban élők és a krónikus betegek, valamint a 75 éven felüliek részesülhettek az oltásból. Ennek köszönhetően az idősotthonokban élők 75 százaléka már mindkét dózist megkapta, de az otthonaikban élő 75 évnél idősebbeknek még csak 35 százaléka.  

A kampány az elmúlt hónapban jelentősen felgyorsult, pénteken több mint félmillióan, szombaton csaknem 400 ezren kapták meg az oltás első adagját. Eddig 10,5 millió francia (a lakosság 15,8 százaléka) kapta meg az első dózis vakcinát, és mintegy 3,6 millióan (5,4 százalék) mindkét adagot.

Olivier Véran azt is jelezte, hogy az mRNS típusú vakcinák, a Pfizer/BioNTech és a Moderna két dózisa közötti időt azok számára, akik április 14. után kapják meg az első adagot, a jelenlegi 28 napról 42 napra növeli a kormány annak érdekében, hogy "gyorsabban menjen az oltási kampány a védettség csökkenése nélkül".

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.