Minden negyedik halálos áldozat otthonban lakott

  • narancs.hu
  • 2021. március 17.

Katasztrófa

Szél Bernadett kérte, a tiszti főorvos kiadta a szociális otthonok koronavírus-fertőzöttségi és halálozási adatait. 

A koronavírus-járvány első hullámában, tavaly márciustól június 30-ig 140 idősotthoni gondozott hunyt el, szeptember és március 5-e között azonban 3512 – derült ki azokból az adatokból, amelyeket Szél Bernadett független országgyűlési képviselőnek adott ki Müller Cecília országos tiszti főorvos. 

A Facebookon megosztott tájékoztató szerint novemberben robbant be igazán a járvány az otthonokban: „a március 5-ig koronavírusban elhunytak 24 százaléka, azaz mintegy negyede volt szociális otthonok lakója, ideértve a szociális és gyermekvédelmi intézményeket, idősotthonokat, fogyatékossággal élőket gondozó otthonokat, pszichiátriai betegek otthonait, hajléktalanokat ellátó intézményeket. A vírus minden negyedik áldozata szociális otthon lakója volt” – írja az országgyűlési képviselő.

 

Kitartó adatkérések és levélváltások hosszú sora után megkaptam Müller Cecíliától a szociális otthonok fertőzöttségi és...

Közzétette: Szél Bernadett – 2021. március 17., szerda

 Az is kiderül az összesítésből, hogy az ősz óta tartó hullámban elhunyt otthonlakó embereknek a 95 százaléka valamilyen vidéki intézmény lakója volt. A férőhelyek és az elhunytak arányát tekintve a legrosszabbul a kiskunfélegyházi Szivárvány Intézményben jártak, mert

a 108 férőhelyes otthon lakói közül 27-en veszítették életüket a koronavírus miatt.

A második hullámban a fertőzött otthonokban gondozottak 33 százaléka, azaz harmada kapta el a betegséget.

Szél Bernadett azt írja, „kitartó adatkérések és levélváltások hosszú sora után” jutott hozzá az információkhoz, és vannak még kérdései, amelyekre szerinte megint 90 nap múlva fog választ kapni. 

 

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.