Oltási vagy gyógyultsági igazolás, vagy negatív teszt kell Horvátországban az egészségügyi dolgozóknak

  • narancs.hu
  • 2021. szeptember 22.

Katasztrófa

Október elejétől, a szociális ellátásban szintén.

Október elejétől minden egészségügyben és szociális ellátásban dolgozónak rendelkeznie kell oltási vagy gyógyultsági igazolással, illetve negatív teszttel a munkavégzéshez – írta szerdai közleményében Vili Beros horvát egészségügyi miniszter.

"Alapvető célunk és jogi kötelezettségünk, hogy a lehető leghatékonyabb módon megakadályozzuk a vírus betörését az egészségügyi- és szociális ellátó rendszerbe" – mondta, hozzátéve, hogy ezzel védeni akarnak mindenkit, nem pedig büntetni.

Kiemelte,

tiszteletben tartják mindenki választását, ezért az alkalmazottak eldönthetik, beoltatják-e magukat vagy háromnaponta koronavírus-tesztet végeztetnek el.

Azok, akik megtagadják a tesztelést, elsősorban saját maguknak okoznak problémát, de a rendszernek is, amelyben dolgoznak – hangsúlyozta.

"A munkafelvétel lehetetlenné válásával gondot okoznak az intézménynek, amelynek meg kell oldania a helyettesítést, az igazolatlan távolmaradással pedig saját magukat fosztják meg a juttatásoktól" – mutatott rá a miniszter, és egyben reményét fejezte ki, hogy ilyen eset nem lesz.

Mint ismert, Magyarországon "a koronavírus-járvány további hullámainak megfékezése és a betegek védelme érdekében" az egészségügyi dolgozóknak már kötelező a koronavírus elleni védőoltás felvétele. Az oltás kötelező mind az egészségügyi ellátást nyújtó szociális intézmények dolgozóinak, mind a szociális intézményekben egészségügyi ellátást nyújtó dolgozóknak. A még be nem oltott egészségügyi dolgozóknak legkésőbb szeptember 1-ig kellett felvenni az oltás első dózisát. Ezután elvileg az egészségügyi szolgáltatók nem hozhatnak létre új jogviszonyt olyan egészségügyi dolgozóval, aki nem veszi fel az oltást, és meg kell szüntetni a jogviszonyt azzal az egészségügyi dolgozóval, aki megtagadja az oltás felvételét.

Kedden 1812 új esetet azonosítottak Horvátországban; a vírus okozta betegségben 13-an haltak meg, közülük senki nem volt beoltva. Kórházban 706 beteget ápolnak, 87-en vannak lélegeztetőgépen.

A valamivel több mint négymilliós Horvátországban eddig 1 789 718-an kaptak védőoltást - a jogosultak 44, a felnőtt lakosság 53 százaléka -, közülük 1 677 846-an már a második adagot is felvették.

(MTI)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.