"Az igazat megvallva a végét járja" - jelzi egy kanadai lemezterjesztő az észak-amerikai kontinens komolyzenei piacával kapcsolatban. "Még őszintébben: halott" - folytatja, s noha vélhetjük túlzónak e helyzetjelentést, a vak is láthatja, hogy a világ jelenlegi lemezpiacára ráköszönt a recesszió. Ha pedig kint szívnak, akkor itthon a fal adhatná a másikatÉ - a világ legjelentősebb zenei vására azonban az ellenkezőjét igazolta: úgy tűnik, a magyar zeneexportőröknek akad még bőven keresnivalójuk.Afentiek szellemében nem csoda hát, hogy az ötnapos dél-franciaországi parti az idén ernyedtebbre sikeredett. A felhajtás és a tinilányok sikongatása persze nem maradt el - a nyitónapon megtartott NRJ Awards díjkiosztóján megjelent Britney, Kylie és Geri is -, de ebben az évben a kiállítók több száz standdal béreltek kevesebbet, sokan egyáltalán el sem jöttek. (A legkisebb, 9 négyzetméteres stand költsége két személyre, utazással, szállodával alapjáraton is cirka 2 és fél millió Ft, és akkor még csak négy üres fal között ülhet az ember.)
Általános tendencia, hogy a komoly hírnévvel rendelkező terjesztők nem keresnek új partnereket, elég a maguk baja. A folyamatot jól példázza pár amerikai adat és történés: a komolyzene százalékaránya a teljes lemezforgalomból az utóbbi hat évben a felére, 2,6 százalékra esett vissza, a dzsessz 1 százalék körül mozog. A könnyűzenei piac állapota dettó, a multinacionális cégek átlagosan 10-20 százalék körüli bevételkiesésről beszélnek, továbbá négy meghatározó cégkrach tetézte a zűrt: befuccsolt például a Valley Media, a kontinens egyik monstre terjesztője, a Tower Records áruházláncát pedig csak japán érdekeltségeinek eladása mentette meg a csődtől.
A bizonytalan helyzetben majd mindenki kivárásra játszik, a multik a kicsik túlélési technikáit vizslatják, az egész szférára a költségek viszszaszorítása jellemző, a fizetési feltételeket pedig sokan nem akarják vagy nem tudják betartani. Keresik az újfajta reklámozási lehetőségeket, szaporodnak az internetes terjesztők, egyidejűleg több cég is rajta van a CD-másolás elleni "végső" megoldáson, de a tutit senki sem tudja. A legnagyobb amerikai klasszikus zenei honlap (www.classicstoday.com) vezetője, David Hurwitz szerint a jövő egyértelműen a "direkt", illetve legkevésbé közvetett eladásé. A nagy áruházláncok tönkrevágják ugyan a kis szakboltokat, de nem képesek kitermelni azt a szakértő gárdát, amelyik eligazítaná a vásárlót ebben az irdatlan dzsumbujban, ezért a szerencsétlen fogyasztó kénytelen máshonnan tájékozódni. Az internetes zeneújságok révén az információ beszerzésén túl vásárlásra is lehetőség nyílik, amenynyiben az adott médium kapcsolatban áll a kiadóval vagy annak terjesztőjével.
H
"Ez történik ma a világban" - kommentálta velősen a hazai BMC Records kortárs- és dzsesszlemezsorozatának borítóit a legkomolyabb filozófiájúnak mondó francia zenei lap, a Repertoire főszerkesztője. Gőz László kiadóvezetőnek tehát nem kell attól tartania, hogy egyesek - akár az istálló saját művészei - esetleg nem értik a Bachman Gábor/Yasar Meral tervezte jelenlegi vonalat: "Az új designú borítóink, a kivitelezés minősége, és természetesen a kiadásra kerülő művek kiválasztása kőkeményen képviselik hitvallásunkat a mai zenéről, s az idei Midem tapasztalatai egyértelműen igazolták törekvéseinket. Bizonyos szempontból nagyon is jól jött nekünk a piac mostani káosza, ugyanis így esélyt látok arra, hogy a helyükre kerüljenek a dolgok." Gőz eltéríthetetlen hite a magyar kortárs zene világelsőségében nem csupán abban merül ki, hogy a három, külföldön élő "nagyágyút" (Ligeti, Kurtág, Eötvös) legalább lemezkiadás szinten hazahozza. A műhelymunkák integrálásával, egy szellemi iskola létrehozásával az lebeg előtte fő célként, hogy tevőlegesen jelen legyen a régió XXI. századi zenéjének születésénél.
Más kérdés, hogy az abszolút reálisnak tűnő, címenkét egy-kétezres példányszámú eladási terv egyelőre még a szándék szintjén áll, s a (majdnem) rentábilissá válásig állami és privát támogatásokból kell átvészelni az időszakot. Egyébként külső források nélkül működtetni hasonló vállalkozást manapság már szinte utópiaszámba megy. Például a világ legnagyobb független kortárszene- és dzsesszkiadója, a németországi ECM számos lemezén több évtized után először tűntek fel szponzorok nevei, miután tavaly a kiadó 20 százalékos forgalomcsökkenéssel zárt. A jövőben tehát megnövekszik a mecénások szerepe, Nyugaton már ma is gyakran közlekedik úgy a szimfonikus zenekar vagy a szólista "gazdája" a zeneiparban, hogy mindent ő fizet, csak kerüljön kiadásra a hanganyaga. Különösen ez a trend várható a terület talán egyetlen prosperáló ágazatában, a zenei DVD-k piacán, hiszen míg egy normál CD-kiadvány költsége átlag 2-6 millió Ft (szimfonikus zenekaroknál a tízet is simán elérheti), addig egy DVD megjelentetéséhez ennek az összegnek a többszöröse szügségeltetik.
A különlegességek, specialitások iránti megnövekedett lemezvásárlói igény kielégítését célozza meg egyrészről a Hungaroton kiadási politikája is, hiszen nagy tradíciójú, klaszszikus repertoár gondozása mellett a ritkaságok, világpremierek megjelentetésére koncentrál. Ezen igyekezet elismeréseként vehette át Hollós Máté igazgató a huszonkilenc CD-s Bartók-összkiadásukért a Cannes Classical Awards díját Special Edition kategóriában. A legnívósabb szakértőkből álló hattagú zsűriben nagy örömünkre először ülhettek magyar tagok a Gramofon újság képviseletében.
H
Nem lehet oka panaszra a jobbára világzenei szcénában tevékenykedő Fonó Recordsnak sem, hiszen idén harmadszor járt a Midemen önálló standdal, s eddig évről évre megháromszorozta exportját. "Nem valószínű, hogy a felfelé ívelő tendencia ilyen gyors ütemben folytatódik - mondja Biljarszki Emil külkereskedelmi képviselő -, de a jelenlegi terjeszkedési helyzetünkön a recesszió hatását még nem érezzük. Egy viszonylag szűk piacon mozgunk, ahol ráadásul iszonyú a túlkínálat, viszont rengeteg a >>csináltS hogy a hazai zenei palettát teljesebben lefedjük, figyelemre méltó a modern elektronikus tánczenékkel foglalkozó Underground Records dinamikus előrelépése is. A kiadó önálló standdal először szerepelt a vásáron, és ugyancsak abban a felmenő hullámban jár, amikor még nem mondhatja el, hogy az egész világon kaphatók a lemezei. Mindazonáltal a cégvezető Tommyboy szerint a három eltérő stílusú labelt (Planetarium, Juice, Pornostar) futtató kiadó iránt olyan nagyfokú érdeklődés mutatkozott, hogy sok helyen választani "kényszerülnek" majd a leendő terjesztőpartnereket illetően. A felkapott magyarországi partiképnek is köszönhetően az egzotikumként ható magyar zenék egyre inkább a nemzetközi klubélet részévé válnak. És hogy miben más a mi muzsikánk? "Pontosan nem tudnám megmondani - vallja Tommyboy -, de talán az a hibridség lehet a kulcs, ami a magyar népzenét is jellemzi. Nagyon sok minden keveredett itt össze, beépültünk egymás zenéibe."
Bognár Tamás
