„A fejesek a felperesek halálára játszanak” – Perek a lőrinci azbeszt miatt

  • narancs.hu
  • 2015. március 6.

Kis-Magyarország

Egyre felháborítóbb a lőrinci azbesztügy. A csütörtökön megjelent Magyar Narancsban részletesen foglalkozunk a tragikus esettel, amelyet az állam láthatóan nem vesz elég komolyan.

Emberek halnak meg egy évtizedekig felelőtlenül működtetett cementgyár és annak szakszerűtlen bontása miatt Lőrinciben és környékén. A Hatvan mellett található város kálváriájáról szóló történet bejárta az országos médiumokat, azonban eddig nem kezdődött el a korábbi gyárterületen lévő mintegy 80 tonna azbesztszármazékot is tartalmazó veszélyes törmelék elszállítása.

false

 

Fotó: MTI

A helyiek két fronton harcolnak; az egyik talán sikerrel zárul. Egy decemberi kormánydöntést követően 1,3 milliárd forintból – minden bizonnyal 2015-ben – rekultiválják a területet. Vannak azonban, akiken ez már nem segít: sokan megbetegedtek, illetve meghaltak az azbeszttel történt érintkezéssel vagy belélegzésével kapcsolatba hozható mellhártyarákban (mesothelioma). Környezetszennyezéssel oko­zott egészségkárokozás miatt néhányan be is perelték a Selyp Invest Kft.-t és a magyar államot – előbbi a jelen­legi, utóbbi a cementgyár területének egykori tulajdonosa.

A pereskedők szerint a cementgyár környékén élők közül többen a termelés során és a tulajdonosváltás utáni szakszerűtlen bontás következtében levegőbe került azbeszt – a hosszú lappangási idő következtében akár 25-30 évvel ezelőtti – belélegzése miatt betegedtek meg. Az eljárások elindultak, ám az első néhány tárgyalás furcsa­ságai után néhányan úgy látják, hogy az alpereseknek egyáltalán nem fontos az ügyük; az érintettek között akadt olyan is, aki azt mondta, hogy szerinte „a fejesek a felperesek halálára játszanak”.

Magyar Krisztián teljes riportját a csütörtökön megjelent Magyar Narancsban olvashatják.

Neked ajánljuk

„Mintákat rajzolt vele a minden mindegy egére”

Holdosi József huszonöt évesen fejezte be Kányák című első regényét. Saját felmenőinek élettörténetét a mágikus realizmus és a cigányság ősi mítoszainak keresztezésével egy olyan világon keresztül írt meg, amelyhez hasonlót nehezen találni a magyar irodalomban. Következzék az Olvasni muszáj legfrissebb része!