A Fidesz elintézte: megrekedt a diósgyőri vár rekonstrukciója

A Fidesz találta ki, most pedig a Fidesz hátráltatja a miskolci látványosság újjáépítését. Már a hatodik szakvélemény mondta ki, hogy több pénzre van szükség, de egyelőre csak az látszik, hogy a helyi Fidesz rá akarja égetni az ellenzéki önkormányzatra a torzóként álló vár ügyét.

Bár a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium szinte rutinból kaszál el állami beruházásokat, a diósgyőri vár sorsa biztosnak tűnt: a miniszter ugyanis azt ígérte, hogy torzók sehol nem maradnak, a már elkezdett építkezéseket mindenképpen befejezik. Márpedig Miskolc turistacsalogató szimbólumának rekonstrukciója tíz éve elkezdődött: 2013-ban lezajlott az első ütem, két szinten visszaépítették a lovagtermet, a kápolnát, megépült a királyné lakosztálya és a kiállítási terem is. Már akkor egyértelmű volt, hogy szükség lesz második ütemre, hiszen értelmezhető tetőszerkezet hiányában többször is beáztak az újonnan épült termek.

A 2010 és 2019 közt regnáló fideszes városvezetés annyira saját projektnek tekintette a várat, hogy konkrétan az önkormányzatnál rajzolták meg, hogyan is képzelik a várromból várrá visszaépített épületet. A 2017-es látványterveken elképedt a szakma (bővebben: Betonnal kiöntött élmény, Magyar Narancs, 2022. december 14.), hiszen Miskolcon is annyira törődtek a vár eredeti külsejével, amennyire Orbán Viktor emberei a budai várral. A terveket a régészek és a muzeológusok hiteltelennek és sokszor nyilvánvalóan hamisnak találták, ugyanis a tervezők teljesen önkényesen álmodtak meg bizonyos elemeket. De mivel a diósgyőri várba nem akart beköltözni a miniszterelnök, nagyon nem is volt sürgős a dolog: a Kriza Ákos vezette önkormányzat annyira kicsúszott a határidőből, hogy időközben a Veres Pál vezette ellenzék került Miskolc élére. Az új vezetés a várossal együtt megörökölte a rekonstrukciót is, ami 2021 februárjában kezdődött a NER-cégek oldalán gyakran megjelenő Épkar Zrt. vezényletével, 13,5 milliárd forintból. A kormány ekkor már visszafogottabban támogatta a projektet, mint korábban, amikor még a Fidesz vezette Miskolcot: 2020-ban visszavonták a vár felújítását finanszírozó egyik 1,5 milliárd forintos támogatási szerződést azzal az indokkal, hogy az új vezetés csúszott a határidőkkel. Veresék hátramutogattak, és bejelentették, hogy ezt az összeget hitelből fogják pótolni.

Jogos, de nem

A februárban elkezdett munkálatok 2021 októberéig tartottak: ekkor jelentette ki a kivitelező, hogy a vár négy tornyának falait statikailag meg kell erősíteni, és ameddig ez nem történik meg, nem vállalják a további építkezéssel járó kockázatot. A régi kőfalak problémáit nem tárták fel a 2017-es statikai vizsgálat idején, így a javítás majd’ 2 milliárd forinttal megdobja az eredeti költségeket. Ekkora többletre természetesen nem különítettek el pénzt, úgyhogy Miskolc önkormányzata a kormányhoz fordult de­cemberben. Előbb a vár miniszterelnöki biztosához, az egykori alpolgármester Kiss Jánoshoz, egy hónappal később Gulyás Gergely miniszterhez, valamint Gyopáros Alpár kormánybiztoshoz mentek – hiába. A polgármester 2022 augusztusában a miniszternek kinevezett Lázár Jánoshoz fordult, aki arról tájékoztatta az önkormányzatot, hogy a város többletforrás­igényét szeptemberben a kormány elé terjeszti, de a projektet az elejétől kezdve egyengető L. Simon László is hangsúlyozta, hogy megoldást kell találni a helyzetre.

A Pénzügyminisztérium csak tavaly novemberben közölte, hogy nem támogatják a költségnövekedést, ám különösebb indoklást nem adtak. A patthelyzet február 22-ig tartott: ekkor közölte a kivitelező, hogy felfüggesztik a munkát, ugyanis a tornyokhoz nem kötődő feladatokat elvégezték, viszont a következő lépés a fal megerősítése lenne. Majdnem egy évvel azután tehát, hogy a kormányzat kikötötte, nem maradhatnak torzók a beruházási stop miatt, Miskolcon megkeletkezett és úgy maradt egy szép torzó. Pénz azóta sem jött az államtól, és a csendet csak Veres Pál polgármester törte meg néha, hogy jelezze: a hiteles szakértői vélemények ellenére sincs pénz, márpedig ő nem hagyja, hogy így maradjon a vár. A várbiztosból időközben országgyűlési képviselővé vált Kiss János a kormánymédia borsodi mutációjában egy álinterjúban arról beszélt, hogy a teszetosza városvezetés miatt áll a felújítás, mivel nincs megfelelő szakértői vélemény. Kiss szerint különben sem a kormányra kéne várni, hanem a városnak kellene állnia a költségeket. „Országgyűlési képviselőként persze mindent megteszek, hogy segítsek a kormánynál, de amíg a városvezetés nem volt képes bemutatni egy megfelelő igazságügyi szakvéleményt, addig lehetőség sem volt érdemben a kormányhoz fordulni” – mondta Kiss a megyei lap internetes változatának, a Boon.hu-nak. Kiss még azt is meg tudta magyarázni, hogy miért nem elég neki a várfalakról eddig megszületett összesen hat szakvélemény: egyik sem időben készült el, és egyik sem olyan minőségben, hogy azt a kormány elég lehessen vinni. A kormányhoz persze semmilyen formában nem fordult a választókerület képviselője, de azt megígérte, hogy valahogyan és valamikor elkészül a vár.

 

 

Fotó: MTI/Molnár-Bernáth László  

Diósgyőr tehát gyorsan politikai csatatérré változott a többi (főleg ellenzéki) önkormányzathoz hasonlóan legatyásodott városvezetés és a pénzcsapot elzáró kormánypárt képviselője között; utóbbi már most elkezdte magát a potenciális megmentő szerepébe helyezni. Kérdéseinkkel megkerestük Kiss Jánost is, ő nem reagált. Az önkormányzati tulajdonban lévő Miskolci Napló saját forrásokra hivatkozva azt állítja, más is így járt a politikussal, aki a városvezetés által neki küldött levelek egyikére sem válaszolt, és egyetlen egyeztetésen sem vett részt.

Megkaptuk, majd szólunk

Kiss inkább a propagandasajtóban és a Facebookon üzent. Ezekre válaszolt is Veres Pál, aki csak annyit kért a politikustól, hogy a saját érdekében tájékozódjon az ügyben. Az önkormányzat sajtóosztálya a Magyar Narancs kérdésére ki is fejtette, hogy miről kéne tájékozódnia Kissnek: állításuk szerint a hat tanulmány közül legalább az egyik biztosan megfelelő, mert azt a Pénzügyminisztérium rendelte meg, hogy aztán – miután a jelentés kimondja, hogy indokolt a pluszforrás – nemet mondjon a kérésre. „Legutóbb az Építési és Közlekedési Minisztérium kérte Miskolc önkormányzatát, hogy rendeljen meg egy igazságügyi szakértői véleményt, ez is megtörtént, ez is a korábbi tanulmányokban foglalt véleményt adta” – írták.

Az önkormányzat álláspontja az, hogy eleve nem is lehetne tőlük elvárni a 2 milliárd forint előteremtését: „A Covid-járvány, a kormányzati elvonások, az energiaárak drasztikus emelkedése okán az idei költségvetés csaknem fele hiányzik. És ez nem Miskolc-specifikus jelenség, de országos szinten is hasonló a helyzet a helyhatóságoknál. A város működtetése az elsődleges feladat, az óvodai, bölcsődei, az idősellátás biztosítása, a tömegközlekedés működtetése” – válaszolták, hozzátéve, hogy azért is irreális gondolat a pénzek átcsoportosítása, mert a támogatás összegét csak a támogatói okiratban szereplő tevékenységekre lehet fordítani. „Tehát, ha belső átcsoportosítást eszközölne a város, akkor például a vár gépészete nem valósulna meg, ami azt jelentené, hogy közműellátás nélkül maradna az épület. Ez a verzió elképzelhetetlen és kivitelezhetetlen” – jegyezték meg.

Annak ellenére, hogy a fideszes politikus megfelelő szakértői véleményre vár, valami halvány kommunikáció létezik a kormány és Miskolc önkormányzata közt: mint elmondták, a napokban küldték meg az Építési és Közlekedési Minisztériumnak a már említett szakvéleményt, de egyelőre csak reménykednek a pozitív elbírálásban.

Feltettük kérdéseinket a minisztériumnak is arról, hogy minek kellene történnie ahhoz, hogy folytatni lehessen a munkát a vár körül, és egyáltalán foglalkozott-e bárki a kormánynál az üggyel, de csak egy tömör választ kaptunk a sajtóosztálytól, ami arra utal, hogy még nem volt idő napirendre venni a 2021 óta ismert problémát. „A diósgyőri vár felújításához kapcsolódó új, független, statikai szakértői véleményt az Építési és Közlekedési Minisztérium megkapta, azonban a kormány a többletforrások kérdésében még nem tárgyalt.”

Két szék között

Azt igazán nem lehet mondani, hogy a 2019-ben nem párt-, hanem várospolitizálást ígérő Veres Pál képtelen lenne kiegyezni a kormánnyal. 2021-ben például nagy lelkesedéssel jelentette be, hogy a régóta omladozó egykori Avas Szállót nem másnak adták el, mint a Mathias Corvinus Collegiumnak. A pár hete már a Librit is birtokló intézmény újítja fel a város főutcáján található ikonikus épületet – amelyben korábban mozi és olcsó boros kólát áruló metálkocsma működött –, hogy utána diákok és egyetemista fiatalok számára adjon helyet tehetséggondozási programoknak. De az is nagy meglepetést okozott ellenzéki körökben, hogy Veres elfogadta Varga Judit akkori igazságügyi miniszter felkérését a csatlakozásra a Miskolci Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumához. Ezek a lépések természetesen szúrták a helyi DK szemét, s egy rövid ideig úgy is tűnt, hogy szétszakad az összefogás. A helyzet odáig fajult, hogy a polgármester a Fidesztől várta két fontos előterjesztés megszavazását, mivel az őt elvileg támogató frakció egy része nem ment be a közgyűlésre. A vitákat minden jel szerint sikerült elsimítani, hiszen Veres Pál már bejelentette, hogy újraindul a 2024-es önkormányzati választáson; és bár egyelőre csak a Jobbik támogatásáról jött ki közlemény, nagy meglepetés lenne, ha ezt nem követné a szokás szerint látványosan vonakodó DK, majd az eredeti összefogásban részt vevő többi párt is.

Bárhogy is törekedett tehát a konstruktív párbeszédre, Veres Pál nem tudott kitörni a Fidesz által fenntartott politikai gettóból: a félbemaradt várrekonstrukciót éppúgy megpróbálja ráégetni a kormánypárt, mintha a legharcosabb ellenzéki politikusról lenne szó. A város lakói pedig talán elfelejtik, hogy a rekonstrukció épp a Fidesz projektje volt, s nem veszik észre azt sem, hogy a kormány pénzt nem ad, csak újabb fölösleges szakértői véleményeket követel az önkormányzattól – hogy aztán ne történjen semmi.