Rád

Sikersztori: Nem lesz magánreptér

  • narancs.hu
  • 2012. március 1.

Kis-Magyarország

Az Ipoly menti Rád megakadályozta, hogy magánrepülőteret építsen egy vállalkozó a falu határában.

Mint arról korábban beszámoltunk, Rádon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park szomszédságában magánrepülőteret építene egy váci vállalkozó. Gergely Sándor úgy vette meg a rádi önkormányzattól és magánszemélyektől a területeket, hogy azt mondta, lovardát kíván létesíteni. „Előre azért nem beszéltünk a repülőtér-létesítési szándékunkról, hogy könnyebben megvásárolhassuk a földeket. Így is valamivel több mint kétszeres árat adtunk a területekért. Ezért voltunk csöndben addig, amíg az alap, körülbelül 20 hektár területet meg nem vettük” – nyilatkozta korábban a narancs.hu-nak.

Később a Váci Naplónak azt mondta, hogy a repülőtér használatára olyan szigorú előírások vonatkoznak majd, amelyek garantálják, hogy a Rádon élők nyugalmát nem zavarják a le- és felszálló gépek, és a kivitelezés során is maximálisan betartják a környezetvédelmi szabályokat.

Természetvédők helyi csoportja azonban figyelemfelkeltő akciót indított a beruházás ellen, számos fórumon tiltakozásra szólítva fel a környékbelieket, pártokat és civil szervezeteket.

A legfrissebb hírek szerint környezetkárosítás és természetkárosítás megalapozott gyanújával, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény megsértése miatt a Váci Rendőrkapitányság és a Váci Városi Ügyészség már nyomozást folytat. Rutkai Róbert, Rád önkormányzatának jegyzője a narancs.hu-nak azt mondta, hogy a múlt csütörtöki testületi ülésen rendeletet alkottak a terület helyi védelem alá vételéről. Erre az ad lehetőséget, hogy a magánterület a Duna–Ipoly Nemzeti Park környezetében van. Hogy pontosan mire terjed ki a helyi védelem, azt most dolgozza ki Rottenhoffer István, aki tagja annak a természetvédő csoportnak, amely elsőként lépett fel a reptér létesítése ellen.

A faluvezetés közben folyamatosan egyeztetett a szakhatóságokkal. Tudomásuk szerint a kulturális örökségvédelem megállapította, hogy a leletmentés szempontjából nem kiemelt jelentőségű területen leletrongálás nem történt, a Váci Körzeti Földhivatal pedig repülőtér kialakítása céljából végleges hasznosítást engedélyezett a földtulajdonon. A légügyi hivatalt eddig nem kereste a beruházó.

Úgy tűnik, a falunak mégis sikerült csillapítania a beruházó étvágyát: Rutkai Róbert jegyző azt állítja, ma már csak egy füves leszállópályává szelídült az eredeti terv. Ide 5x2 hétre adnak ki felszállási engedélyt, ami a motoros siklóernyős tulajdonosnak épp elég ahhoz, hogy kedvenc sportját űzze. Az önkormányzat úgy tudja, emellett lovarda és horgásztó kialakítását tervezi Gergely Sándor. A jegyző szerint a leszállópálya létesítését az önkormányzat vagy a természetvédők jogi úton nehezen akadályozhatnák meg. Az érvényben lévő rendezési terv értelmében azonban repülőtér nem épülhet a területre.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.