Rád

Sikersztori: Nem lesz magánreptér

  • narancs.hu
  • 2012. március 1.

Kis-Magyarország

Az Ipoly menti Rád megakadályozta, hogy magánrepülőteret építsen egy vállalkozó a falu határában.

Mint arról korábban beszámoltunk, Rádon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park szomszédságában magánrepülőteret építene egy váci vállalkozó. Gergely Sándor úgy vette meg a rádi önkormányzattól és magánszemélyektől a területeket, hogy azt mondta, lovardát kíván létesíteni. „Előre azért nem beszéltünk a repülőtér-létesítési szándékunkról, hogy könnyebben megvásárolhassuk a földeket. Így is valamivel több mint kétszeres árat adtunk a területekért. Ezért voltunk csöndben addig, amíg az alap, körülbelül 20 hektár területet meg nem vettük” – nyilatkozta korábban a narancs.hu-nak.

Később a Váci Naplónak azt mondta, hogy a repülőtér használatára olyan szigorú előírások vonatkoznak majd, amelyek garantálják, hogy a Rádon élők nyugalmát nem zavarják a le- és felszálló gépek, és a kivitelezés során is maximálisan betartják a környezetvédelmi szabályokat.

Természetvédők helyi csoportja azonban figyelemfelkeltő akciót indított a beruházás ellen, számos fórumon tiltakozásra szólítva fel a környékbelieket, pártokat és civil szervezeteket.

A legfrissebb hírek szerint környezetkárosítás és természetkárosítás megalapozott gyanújával, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény megsértése miatt a Váci Rendőrkapitányság és a Váci Városi Ügyészség már nyomozást folytat. Rutkai Róbert, Rád önkormányzatának jegyzője a narancs.hu-nak azt mondta, hogy a múlt csütörtöki testületi ülésen rendeletet alkottak a terület helyi védelem alá vételéről. Erre az ad lehetőséget, hogy a magánterület a Duna–Ipoly Nemzeti Park környezetében van. Hogy pontosan mire terjed ki a helyi védelem, azt most dolgozza ki Rottenhoffer István, aki tagja annak a természetvédő csoportnak, amely elsőként lépett fel a reptér létesítése ellen.

A faluvezetés közben folyamatosan egyeztetett a szakhatóságokkal. Tudomásuk szerint a kulturális örökségvédelem megállapította, hogy a leletmentés szempontjából nem kiemelt jelentőségű területen leletrongálás nem történt, a Váci Körzeti Földhivatal pedig repülőtér kialakítása céljából végleges hasznosítást engedélyezett a földtulajdonon. A légügyi hivatalt eddig nem kereste a beruházó.

Úgy tűnik, a falunak mégis sikerült csillapítania a beruházó étvágyát: Rutkai Róbert jegyző azt állítja, ma már csak egy füves leszállópályává szelídült az eredeti terv. Ide 5x2 hétre adnak ki felszállási engedélyt, ami a motoros siklóernyős tulajdonosnak épp elég ahhoz, hogy kedvenc sportját űzze. Az önkormányzat úgy tudja, emellett lovarda és horgásztó kialakítását tervezi Gergely Sándor. A jegyző szerint a leszállópálya létesítését az önkormányzat vagy a természetvédők jogi úton nehezen akadályozhatnák meg. Az érvényben lévő rendezési terv értelmében azonban repülőtér nem épülhet a területre.

Figyelmébe ajánljuk

Fuss, és tévedj el Budapesten!

Budapestre jött a City Race Euro Tour, egy városi tájfutó rendezvénysorozat. Három napon át futhatunk Budapest különböző részein egy térképpel, amelyen a kukák is fel vannak tüntetve, de az utcanevek nem láthatóak. De mire is jó ez az egész?

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.