Rád

Sikersztori: Nem lesz magánreptér

  • narancs.hu
  • 2012. március 1.

Kis-Magyarország

Az Ipoly menti Rád megakadályozta, hogy magánrepülőteret építsen egy vállalkozó a falu határában.

Mint arról korábban beszámoltunk, Rádon, a Duna–Ipoly Nemzeti Park szomszédságában magánrepülőteret építene egy váci vállalkozó. Gergely Sándor úgy vette meg a rádi önkormányzattól és magánszemélyektől a területeket, hogy azt mondta, lovardát kíván létesíteni. „Előre azért nem beszéltünk a repülőtér-létesítési szándékunkról, hogy könnyebben megvásárolhassuk a földeket. Így is valamivel több mint kétszeres árat adtunk a területekért. Ezért voltunk csöndben addig, amíg az alap, körülbelül 20 hektár területet meg nem vettük” – nyilatkozta korábban a narancs.hu-nak.

Később a Váci Naplónak azt mondta, hogy a repülőtér használatára olyan szigorú előírások vonatkoznak majd, amelyek garantálják, hogy a Rádon élők nyugalmát nem zavarják a le- és felszálló gépek, és a kivitelezés során is maximálisan betartják a környezetvédelmi szabályokat.

Természetvédők helyi csoportja azonban figyelemfelkeltő akciót indított a beruházás ellen, számos fórumon tiltakozásra szólítva fel a környékbelieket, pártokat és civil szervezeteket.

A legfrissebb hírek szerint környezetkárosítás és természetkárosítás megalapozott gyanújával, valamint a kulturális örökség védelméről szóló törvény megsértése miatt a Váci Rendőrkapitányság és a Váci Városi Ügyészség már nyomozást folytat. Rutkai Róbert, Rád önkormányzatának jegyzője a narancs.hu-nak azt mondta, hogy a múlt csütörtöki testületi ülésen rendeletet alkottak a terület helyi védelem alá vételéről. Erre az ad lehetőséget, hogy a magánterület a Duna–Ipoly Nemzeti Park környezetében van. Hogy pontosan mire terjed ki a helyi védelem, azt most dolgozza ki Rottenhoffer István, aki tagja annak a természetvédő csoportnak, amely elsőként lépett fel a reptér létesítése ellen.

A faluvezetés közben folyamatosan egyeztetett a szakhatóságokkal. Tudomásuk szerint a kulturális örökségvédelem megállapította, hogy a leletmentés szempontjából nem kiemelt jelentőségű területen leletrongálás nem történt, a Váci Körzeti Földhivatal pedig repülőtér kialakítása céljából végleges hasznosítást engedélyezett a földtulajdonon. A légügyi hivatalt eddig nem kereste a beruházó.

Úgy tűnik, a falunak mégis sikerült csillapítania a beruházó étvágyát: Rutkai Róbert jegyző azt állítja, ma már csak egy füves leszállópályává szelídült az eredeti terv. Ide 5x2 hétre adnak ki felszállási engedélyt, ami a motoros siklóernyős tulajdonosnak épp elég ahhoz, hogy kedvenc sportját űzze. Az önkormányzat úgy tudja, emellett lovarda és horgásztó kialakítását tervezi Gergely Sándor. A jegyző szerint a leszállópálya létesítését az önkormányzat vagy a természetvédők jogi úton nehezen akadályozhatnák meg. Az érvényben lévő rendezési terv értelmében azonban repülőtér nem épülhet a területre.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.