"A környezethez való jog nem alapjog" - elutasította az Ab a helyiek panaszát a Club Aliga miatt
A Club Aliga bejárata

"A környezethez való jog nem alapjog" - elutasította az Ab a helyiek panaszát a Club Aliga miatt

  • Fónai Imre
  • 2021.07.05 07:47

Kis-Magyarország

A Club Aligában közben már parcelláznak, a Balaton-partját éppen most tervezik újra elzárni a falu elől, akárcsak a Rákosi-időkben. A helyiek tovább próbálnak küzdeni a partszakaszért. 

„A svájci Luzern mellett egy tó körül magántelkeket sajátítottak ki, hogy a köz jobban hozzáférjen a vízhez; van a világnak ilyen helye is, csak mi a sötét oldalon lakunk” – mondta egy balatonaligai nyaralótulajdonos az Aligai Fürdőegyesület kibővített szombati közgyűlésén, amelyen a sajtó részéről csak a Narancs.hu volt jelen.

A felszólaló férfi ezzel a példával akarta érzékeltetni: hazánkban, ezen belül a Balaton partján mostanság ezzel ellentétes folyamatok zajlanak. Ahogyan Veres Lászlóné, az egyesület korábbi elnöke fogalmazott,

a hajdani pártüdülőt, a Club Aliga Balaton-partját éppen most tervezik újra elzárni a falu elől, akárcsak a Rákosi-időkben.

Nem egy hajóban 

Habár a Club Aligában már javában parcelláznak, az Aligai Fürdőegyesület még mindig nem adja fel. Ahogyan a közgyűlésen Bukovszki András alelnök bejelentette, most éppen a Magyar Falu programban meghirdetett új lehetőségben a remény: az önkormányzat jelezte igényét Mager Andrea miniszternek a Club Aliga hét hektáros területének ingyenes tulajdonba vételére.

Ez a hét hektár közterület (utak, parti sétányok, móló, vízparti közpark) – ahogyan a Narancs.hu korábban többször is megírta – egy 2013-as, a Club Aliga akkori tulajdonosai és az önkormányzat között létrejött szerződés, mi több, egy miniszteri rendelet értelmében is a településnek járna a hajdani pártüdülő 47 hektáros területéből, mégpedig abból a részből, amit a Club Aliga új, NER-közeli tulajdonosai is csak vagyonkezelésbe kaptak az államtól, strandi területekkel, közutakkal. 

 
 
Fülöp Balázs fürdőegyesületi elnök, Bukovszki András alelnök és Rada Enikő egyesületi titkár a fórumon
Fotó: Fónai Imre
 

„Már tavaly júniusban döntött arról a balatonvilágosi képviselő-testület, hogy kérjük az illetékes minisztertől az ingyenes önkormányzati tulajdonba adást, ám most derült ki, hogy a kérelem egészen idáig nem ment el a világosi hivatalból. Ezért is aktuális és sürgető most a Magyar Falu programra hivatkozva végre valóban el is küldeni, hiszen Mager Andrea minisztertől kifejezett felkérést kaptunk, hogy a többi faluhoz hasonlóan írjuk össze az igényünket” –mondta Bukovszki András, aki tagja a világosi képviselő-testületnek. (A Somogy megyei Balatonvilágos község része Aliga.)

De ahogyan a fürdőegyesületi közgyűlésen is elmondta, folyamatos információhiányban szenvednek azok a képviselők, akik nem írták alá mintegy fél éve a bennfentesi nyilatkozatot a Club Aliga ügyében. Ezt a polgármester és három képviselő megtette, ők tárgyaltak is a befektetőkkel – a titoktartási kötezettség vállalásával, amit Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos alaptörvény-ellenesnek talált, ahogyan ezt akkor a Narancs.hu is megírta. Az a három képviselő azonban, akik nem írták alá a nyilatkozatot, el van zárva az információktól, és nem csak a Club Aliga-fejlesztés ügyében.

Hanga László képviselő, a hármak egyike úgy fogalmazott: „Nem egy hajóban evezünk, komoly megosztottság van a testületben”. De elmondása szerint az biztató, hogy a területi igény kérdésében egységes a testület.

Írnak a képviselőknek

„Döbbenetes, hogy két év óta se közmeghallgatás, se lakossági fórum nem volt Balatonvilágoson” – vette vissza a szót Bukovszki.

„Se a Club Aliga fejlesztési elképzeléseiről, se az egész nyárra a Club Aligába szervezett koncertekről nem kap tájékoztatást a falu.”

A Club Aligát tulajdonló Pro-Mot képviselőit pedig hiába várták a fürdőegyesületi közgyűlésre. Fülöp Balázs, a fürdőegyesület elnöke azt mondta, ígéretük volt rá, hogy itt ismertetik a terveiket, ekkor azonban közbeszólt egy, magát a Club Aliga operatív vezetőjeként megnevező hölgy, mondván: az ügyvezetés semmilyen hivatalos, írásos meghívót nem kapott a fürdőegyesülettől. Fülöp Balázs erre azt felelte: sms-ben egyeztettek az ügyvezetővel.

A Pro-Mot akkor még izraeli hátterű tulajdonosai 2007-ben 5,5 milliárd forintért jutottak hozzá az üdülő-komplexumhoz, a NER-közeli befektetők 2019-ben 4,4 milliárdért vásárolták be magukat a cégbe, majd nemrég több részletben 10 milliárd forintnyi támogatást kaptak a Kisfaludy-programból a Club Aliga fejlesztésére.

Meghívták egyébként a közgyűlésre Witzmann Mihályt, a térség kormánypárti országgyűlési képviselőjét és Takács Károlyt, a település független polgármesterét is, de egyikük sem jelent meg – a képviselő jelezte, külföldi nyaralása miatt „most nem, de a legközelebbi fórumon részt kíván venni”.

Bukovszki András szerint amúgy a fürdőegyesület folyamatos küzdelme nem eredménytelen és nem hiábavaló. „Amit elérhettünk, azt elértük, a Club Aligával szomszédos úttörtőtábor területére tervezett „lakóparkszörnyet” is megakadályoztuk úgy, hogy fellármáztuk, akit csak lehetett – és annak ellenére értük el, amit akartunk, hogy a kormány azt a beruházást is kiemeltté nyilvánította, akár csak a Club Aliga fejlesztését. 

Igaz, kudarcok is érnek bennünket, az Alkotmánybíróság például – és ez egy abszolút friss információ – elutasította a panaszunkat, amiben a Club Aliga kiemelt beruházás státuszának eltörlését kértük. Most azt tervezzük, hogy írunk valamennyi országgyűlési képviselőnek, hogy kezdeményezzenek utólagos normakontrollt a taláros testületnél. Ehhez a képviselők egynegyedének aláírása kellene” – mondta a fürdőegyesület alelnöke.

Elutasítva

A Narancs.hu-nak alkalma nyílt a közgyűlés után beleolvasnia a friss Ab-döntésbe.

Az egyesület nem közvetlenül érintett, sem a tagjai, sem az önkormányzat nevében nem terjeszthet elő alkotmányjogi panaszt

– egyebek mellett ezzel indokolta az Alkotmánybíróság június 24-i keltezésű határozatában a panasz elutasítását. 

Az Aligai Fürdőegyesület indítványában azt írta, hogy szerintük alapjogokat sért egyebek között az, hogy a kiemelt beruházás státusz (mely többek között kifejezetten megtiltja közutak kialakítását a Club Aliga területén) megfosztja a helyieket az eddig közterületként, parti sétányként, közparkként funkcionáló területek használatától.

Idézet az egyesület beadványából: „Kiemelt kérdés, hogy egy egyszerű kormányrendelettel felülírhatóak-e az Alaptörvény 38. cikkében az állami és önkormányzati vagyon védelmére vonatkozó alapszabályok azzal, hogy egy magánberuházást azzal címkéznek fel mindenféle konkrét indokolás nélkül, hogy azt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítik. Kiemelt kérdés, hogy a közösséget szolgáló állami vagyont lehet-e ingyenesen magáncélokra átadni, vagy állami vagyont úgy tehermentesíteni, hogy annak minden előnye magánszemélyeknél, magáncégeknél csapódik le.” 

Az Alkotmánybíróság szerint viszont

„a környezethez való jog nem sorolható a klasszikus, védelmi jellegű alapjogok közé". 

Már parcelláznak

A fürdőegyleti tagok közül volt, aki ellenezte, hogy bevonják a politikát is az ügyükbe, de többek között Rada Enikő egyesületi titkár is arra világított rá, hogy a politika már rég benne van az ügyben, még ha ezt nem is mindenki vette észre. Witzmann Mihállyal például folyamatosan tartják a kapcsolatot – tette hozzá a titkár –, de túl sokat ő se tud tenni. A fürdőegyesület kezdeményezése nyomán kérte, hogy a befektető ne kezdjen telekalakításba, ám ennek ellenére már januárban megindult az úgynevezett Aliga 2-es terület felparcellázása;

azon a részen, ahol hajdanán a pártelit nyaralói voltak (így Rákosié, majd Kádáré is), a vízig érő telkeket alakítanak ki. 

Veres Lászlóné, a fürdőegyesület korábbi elnöke (több tüntetés szervezője az 1990-es és 2000-es években a helyiek strandhasználatáért) úgy fogalmazott: „Ez Aliga Trianonja. Ugyanolyan szerencsétlen körülmények összejátszása előzte meg ezt is; a Covid miatt nem tudtunk tüntetni, közben a hátunk mögött, mégis a szemünk előtt elkezdődött a Club Aliga újbóli elvétele, miközben a polgármester soha meg nem bocsátható módon zárt ki három képviselőt a tárgyalásokból. Aliga népe nem fogja megbocsátani, ha megint elveszik a Club Aligát. Soha nem szabad elfogadni a kisajátítást, mert azzal abba törődünk bele, hogy visszatértek a Rákosi-idők. Meg kéne győzni valahogy a befektetőt, hogy őt sem fogja zavarni, ha bizonyos területrészek a közé maradnak.

Ezzel Bukovszki András is egyetértett, mondván, „az nem eredmény, hogy megengedik a strand használatát, mi ragaszkodunk a partunkhoz és a közútjainkhoz, olyan a világon nincs, hogy jön egy magánbefektető, elvesz mindent és övé az összes haszon is.” 

Tény, hogy a Club Aligát tulajdonló Pro-Mot cég új gazdái még a Nemzeti Vagyonkezelő kérdésére sem nyilatkoztak, mi a szándékuk a nem tulajdonba, csak vagyonkezelésükbe került, zömmel parti területekkel, azzal a 10 hektárral, amelyből 7-re igényt tartanának a helyiek is. Ahogy a július 3-i fürdőegyleti közgyűlésen hallottuk: valóságos kis magyar csoda volna, ha végül az bizonyosodna be, hogy nem is a világ sötét oldalán lakunk.

 
 
Hanga László önkormányzati képviselő a fórumon 
Fotó: Fónai Imre
 

Csendrendelet sincs

Elkezdődött közben a nagy nyári rendezvénydömping is a Club Aliga területén, a helyiek aggályairól már szintén beszámolt a Narancs.hu. Rada Enikő fürdőegyleti titkár szerint már az első koncertek után jöttek panaszos hangok a túl hangos zenére.

Hozzátette: a falu vezetése a mai napig nem tájékoztatta a lakosságot arról, hogy nem csak a „10 nap Strand” fesztivál költözik augusztusban Zamárdiból a Club Aligába kétszer öt napra, hanem júliustól minden héten csütörtöktől koncertek, dj-programok váltják egymást. Ami nem csak zaj-, hanem forgalomnövekedéssel is jár. 

 

„A fesztiválozó közönség elárasztja az amúgy 1200, de nyáron 4-5 ezer lelkes, csendes kistelepülést, és még csendrendeletünk sincs” – hangsúlyozta Bukovszki András. 

Nem a sorompóra 

A Narancs.hu azon kérdésére, hogy miben bíznak, Rada Enikő elmondta: „A nyilvánosság erejében, ami már többször is meghátrálásra kényszerítette a másik felet. Ezért is elfogadhatatlan, ha a háttérben megy az egyezkedés, ráadásul egyes képviselők kizárásával.”

„Első hallásra valóban lehetetlennek hangzik, hogy a Club Aligában vízparti telkeket vásárló új elit majd „együtt” kíván strandolni a „pórnéppel”. Mi azonban nem hátrálunk, mert nem hátrálhatunk. Valaha Aliga faluközpontja volt az ősfás park, 3-4 hektáros tiszta vizű stranddal; Rákosiék kártalanítás nélkül sajátították ki a 47 hektárt. Unokáinkra mit hagyunk? Sorompót? Azt, ha esetleg megengedik nekik, lemehetnek a strandra? Nem akarunk itt sorompót látni, mert ez a miénk!” – szögezte le Bukovszki András.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet. De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk