Múlt héten jelent meg cikkünk, amiben a velencei-tavi halpusztulás körülményeit igyekeztünk feltárni. Ebben polgármestereket, hivatalos szerveket, valamint az Agrárminisztériumot is megkérdeztük, majd végül arra a következtetésre jutottunk, hogy elsősorban az évek óta tartó vízhiány állhat a június közepi tömeges pusztulás hátterében.
A Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) elsőként állapította meg, hogy a relatív vízhiány végzett az állatokkal. Ugyanakkor a helyiek közül többen arra gyanakodtak, hogy az elmúlt években végbement, 14 milliárdos partfal-rekonstrukció állhat a háttérben, ami valamilyen mérgezést okozott. Ezt az állítást L. Simon László a térség országgyűlési képviselője a Facebookon tagadta.
Nemrég megjelent cikkünk írása közben úgy értesültünk, hogy a Civilek a Velencei-tóért nevű szervezet tájékoztatásért fordult több hivatalos szervhez, viszont egyedül a Fejér Megyei Kormányhivatal válaszolt nekik. A partfal-rekonstrukcióval kapcsolatban a hivatal azt közölte, hogy a beruházás előtt környezeti hatásvizsgálati eljárást végeztek, az ezzel kapcsolatos dokumentumok a hivatal honlapján elérhetőek, és volt közmeghallgatás is, ahol bárki észrevételt tehetett.
A vízügy szerint minden rendben volt a beruházással
Úgy tudjuk, hogy a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság is válaszolt a civilek megkeresésére, amelyben a beruházásra vonatkozó kérdésekre is reagáltak. Ebben azt írják, hogy a beruházással érintett helyszínek és létesítmények vonatkozásában 2017 októberében indítottak környezetvédelmi hatástanulmányt, a beruházás lebonyolításában érintett konzorcium pedig december 15-én szerezte meg a környezetvédelmi engedélyt a Fejér Megyei Kormányhivalat Székesfehérvári Járási Hivatalától.
„A határozatban engedélyezett tevékenységek vonatkozásában előírt környezetvédelmi követelményeket a beruházás tervezése és bonyolítása közben az engedélyes kivétel nélkül figyelembe vette, az előírásokat betartotta” – írta a vízügy.
A civilek arra is kíváncsiak voltak, hogy történt-e szabálytalanság a beruházás során, ami a vízszint további csökkenésében, valamint a halak és madarak elpusztulásában szerepet játszott. (Előző cikkünkben említést tettünk róla, hogy egyesek elhullott sirályokat is észleltek a halpusztulás ideje alatt.) E mellett az is érdekelte őket, hogy a 14 milliárdos beruházás miért nem foglalt magába vízpótlást is.
„A partfelújítás során semmilyen szabálytalanság nem történt. A vízszint csökkenéssel, valamint a madarak és a halak elhullásával a beruházással kapcsolatban semmilyen összefüggés nem tárható fel”
– közölték.
A rekonstrukció a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) keretében nyert vissza nem térítendő támogatást, és az előkészületek során „a Velencei-tó vízgazdálkodási probléma térképe felállításra került”.
„Ebben a tó vízpótlása, a Velencei-tó vízgyűjtő területének sérülékenysége és az eleve vízhiányos vízgyűjtő problémáit rögzítettük. A jelenleg elnyert forrás azonban nem biztosította a vízpótlás problémakörének rendezését, ehhez további hazai, vagy uniós forrás bevonása szükséges” – tájékoztatott a szerv.
Nádirtás, elmaradt falbontás
A civilek azt is firtatták, hogy a beruházás során nádirtás történt, a helyükre pedig nagy vörös köveket pakoltak, miközben köztudottan a partszéli növényzet oxigént termel.
Továbbá azt is sérelmezték, hogy egyes beígért partfalkibontások elmaradtak.
„A beruházás során a nádas és a parti zóna növényvilágát a projekt kiemelten kezelte. (...) A nádgazdálkodási tervben elfogadott előírásokat betartva valósultak meg az egyes partszakaszokat érintő építési munkáltatok” – írta az igazgatóság válaszul.
A vízügy szerint a jó ökológiai szempontok figyelembe vétele végett, azok javítása érdekében tervezték a beton partfalak megbontását számos helyen: 9 partszakaszon kínálkozott váltakozó hosszúságú, a tó öntisztulását elősegítő természetes föveny, valamint természetes partszakasz kialakítására, illetve a már meglévők felújítására lehetőség. „A projekt során, összességében a partfal hosszak kisméretű csökkenése valósult meg, a korábbi állapotokhoz képest többlet partfal nem épült ki, a beruházás a meglévő partvédőművek felújítását, átalakítását érintette” – emelték ki.
Honnan lesz víz a tóba?
A Civelek a Velencei-tóért szervezet arra is kíváncsi volt, hogy milyen intézkedések vannak folyamatban a víz pótlása érdekében. A vízügy tájékoztatása szerint jelenleg
a Pátkai- és a Zályomi víztározó mederteltsége alacsony, releváns vízkészlet nem áll rendelkezésre, ráadásul vízminőségi szempontból sem alkalmas arra, hogy átvezessék a meglévő vizet.
Úgynevezett hipertróf helyzet állt elő, ami azt jelenti, hogy az a-klorofil mennyiség jóval magasabb a megengedettnél a tározókban. „A Velencei-tó vízpótlását szabályozó vízjogi üzemeltetési engedély ilyen vízminőségi paraméterekkel nem engedélyezi a tó vízpótlását a Velencei-tó vízminőségének megőrzése érdekében.” A hatóság vizsgálja a vízpótlás további lehetőségeit, az esetleges vízpótló rendszerek és vízbázisok számbavétele megtörtént.
„A megvalósítás (elvi) műszaki lehetőségei a következők:
- Vízpótlás a Rákhegyi karszt vízaknából
- Fehércsurgói-tározó többlet készletének átvezetése
- Velencei-tó jelenlegi vízpótló rendszerének optimalizálása” – sorolta a vízügy a válaszlevelében.
Kedves Olvasónk!
Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.
Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.
Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
