A történet nagyon másként indult azzal, hogy az intézmény legfőbb döntéshozó testületének október 26-ai ülésén az egyetem vezetése a lehető leggyorsabban szerette volna keresztülverni, hogy 2021-től az universitást egykori professzoráról és rektoráról, a Nobel-díjas tudósról, Szent-Györgyi Albertről nevezzék el.
A rendszerváltás előtti évtizedekben így nevezték az akkor önállóan működő szegedi orvosegyetemet, és ahogyan korábbi erről szóló cikkünkben megírtuk: az egyetem karainak többsége úgy vélte, hogy a névválasztás és vele a névváltoztatás azért nem szerencsés, mert megközelítőleg sem fedi le az intézmény teljes tudományos spektrumát.
Nem véletlen ezzel összefüggésben, hogy a változtatás legnagyobb ellenzői a bölcsészet-, a gazdaság- és az állam- és jogtudományi karok voltak, amelyek mellé beállt a mérnöki kar is. Pontosításra szorul az a korábbi értelmezés, hogy a névváltoztatást az egyetemen belül oktatói és diák létszámával, valamint költségvetése nagysága miatt „túlsúlyosnak” nevezett orvosi és természettudományos kar szerette volna rákényszeríteni az egyetemre. Az utóbbiról kiderült, hogy tanárainak nagy része nem ért egyet a sokáig titokban tartott névváltoztatási elképzeléssel.
| ||
A rektorhoz, Rovó Lászlóhoz kötötték
Az egyetem szenátusának október végi ülésén megtörtént, amire senki nem számított: a tagok többsége napirendre sem engedte venni az elnevezés megváltoztatásáról szóló előterjesztést. Az egyetem vezetése ebben a helyzetben visszavonulót fújt, és a dékáni kollégium november 9-ei ülésén azt a kompromisszumos javaslatot dolgozták ki, hogy maradjon változatlan az egyetem neve. Mellette állandó jelzőként kapja meg az intézmény a Nobel-díjas tudós nevét („Szent-Györgyi Albert Egyeteme”), és ezzel párhuzamosan az orvosi vegye fel a Szent-Györgyi Albert nevet.
Erre a megoldásra bólintott rá egyhangúlag a szenátus hétfőn. A történteket értékelők közül sokan úgy fogalmaztak, hogy arculati elemmé vált a korábban radikálisnak indult névváltoztatási kísérlet, amelynek előterjesztője az orvosi kar dékánja, Lázár György volt, de az ötletet legtöbben a jelenleg regnáló rektorhoz, az orvoskar professzorához, Rovó Lászlóhoz kötötték. Az egyetem vezetésének elképzelése szerint az SZTE a kolozsvári egyetem Szegedre költözésének centenáriumán, 2021-ben vette volna fel az új nevet, amiből ebben a formában már nem lesz semmi.
Az elmúlt hetekben megszavaztatták a diákokat. A közismert hallgatói passzivitásra és a koronavírus-járvány okozta helyzetre rácáfolva az előzetes várakozásokkal szemben nem 25 százalékuk adta le voksát, hanem közel 45 százalékuk. A véleménynyilvánítók 75 százaléka elutasította a tervezett névváltoztatást.
„Túlhasznált” név
Szent-Györgyi Albert neve valóban egybeforrt Szegeddel, ám sok helyi véleménye az, hogy „túlhasználják” a nevét. Ezt viseli az egyetem fenntartásában lévő klinikai központ, róla nevezték el a helyi közművelődés egyik legfontosabb intézményét, az Agórát, és hamarosan az ő nevét veszi fel a SZTE legnagyobb kara, az orvostudományi kar. Újszegeden utca viseli a nevét, a Dugonics téren szobra található, és egykori dolgozószobája emlékszobaként működik ma is.
| ||
A szegedi egyetem százéves története során sokszor váltott nevet, a jelenlegit 2000-ben vette fel. Identitása, bel- és külföldi ismertsége ehhez kötődik, a névváltoztatás ezért sokak szerint leginkább ezért ellenjavasolt. De mindez már múlt idő.
(Címlapfotónkon a Szegedi Tudományegyetem központi épülete.)
