Ha magáról van szó, nincs szégyenérzete a gyalázkodó fideszes politikusnak

  • B. T.
  • 2020. január 10.

Kis-Magyarország

A durván gyalázkodó fideszes politikus most éppen egy zsíros megbízást húzott be.

December végén kisebb botrányt keltett, hogy Sümeg város fideszes képviselője minősíthetetlen stílusban gyalázta a Facebookon Jakab Pétert, a Jobbik parlamenti frakcióvezetőjét. Remete József nemes egyszerűséggel "f*aszszopónak" és idiótának nevezte az ellenzéki politikust annak bejegyzése alatt egy kommentben. Hozzászólását még párttársai is elítélték, végül maga is törölte azt.

Remete József gyalázkodó szavaira elsőként a sümegi Élhetőbb Városért Egyesület elnöke, Kovács Mihály hívta fel a figyelmet.

Ami viszont a napokban kiderült a fideszes politikusról, még érdekesebb – hívta fel a Narancs.hu figyelmét egy újabb fejleményre Kovács Mihály. Ugyanis Remete József fideszes helyhatósági képviselőként és gazdasági bizottság elnökeként annak a Remete Kft.-nek az ügyvezetője, amelyre Sümeg Város Önkormányzata a 2020-as évre a Sümegen működő iskolák, óvoda, és szociális intézményeinek a közétkeztetését szerződéses kereteken belül rábízta. Ez egy évben közel 50 millió forint közpénz bevételt jelenet a Remete Kft-nek.

Remete József: durvákat mond és jól jár

Remete József egy vadászaton

Fotó: Remete József/Facebook.com

 

„Egyesületünk Remete József megnyilvánulása és a gyakorlatilag önmagával kötött megbízása miatt úgy határozott, hogy aláírásgyűjtést kezdeményez Sümegen, hogy Remete József mondjon le a képviselői mandátumáról” – tájékoztatta portálunkat Kovács Mihály.

(Nagy nyitókép: karikatúra az internetes trollról.)

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.