A védelem által keményen bírált és súlyos kifogásokkal illetett első fokú bíróság által megállapított tényállás szerint a Szegedi Közlekedési Kft. és a szegedi önkormányzat között létrejött szerződés alapján a társaság üzemeltette az önkormányzat tulajdonában lévő parkolóhelyeket. A parkolási díjak beszedéséből, a jegyek és bérletek eladásából származó bevétel az önkormányzatot illette, de a bevételeket a kft. szedte be és számolta el.
A Tisza-parti önkormányzatnál évente döntöttek arról, hogy kik részesüljenek ingyenesen éves parkolóbérletben. Ezen személyek listáját 2008-tól a Kalmár Gábor kabinetvezető állította össze. Ezt a listát vezetői értekezleten hagyták jóvá, majd a kabinetvezető a főjegyző utasítására eljuttatta a közlekedési cég vezetőjének.
A listákat a főjegyző és Solymos László alpolgármester írták alá azzal, hogy a Szegedi Közlekedési Kft.-től kérték a parkolóbérletek kiadását, amelyek végül a kabinetvezető révén jutottak el évente a 65 érintetthez. Így a közgyűlés tagjaihoz, a térség országgyűlési képviselőhöz, a díszpolgárokhoz, valamint a rendőrség és ügyészség vezetőihez.
Hűtlen kezelés vagy „ügyészségi szöveggyűjtemény”?
Az első fokon eljáró Gyulai Járásbíróság szerint a vádlottak az érintett időszakban – jogszabályi háttér hiányában – nem voltak jogosultak arra, hogy ingyenesen igényeljenek vagy juttassanak másoknak parkolóbérleteket. A társaság az érintett időszakban, 2008 és 2012 között összesen 307 darab bérletet adott ki ingyenesen.
A hat vádlott – áll az első fokú ítéletben – hűtlen kezelést követett el, s ezzel összesen 40 millió forintos kárt okozott a szegedi önkormányzatnak. Ezért a hat vádlott mindegyikét, a közlekedési cég volt vezetőit, a főjegyzőt, a volt alpolgármestert és a kabinetvezetőt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az elő fokon eljáró bíróság.
| ||
A másodfokú eljárásban az ügyészség súlyosbításáért, míg a védelem, bűncselekmény hiányában való felmentésért fellebbezett. A jogi összecsapásban a védelem „ügyészségi szöveggyűjteménynek” nevezte az első fokú ítéletet és indoklást, amely még központozását tekintve is megegyezett a vádirattal.
Az egyik védő szerint az ítéletben „nem végzett önálló mérlegelést az első fokú bíróság, és teljesen alávetette magát az ügyészségnek.” De elhangzott az is, hogy a megállapított „első fokú ítélet egyetlen terméke a büntetés kiszabása volt, mert az már mégsem ügyészi feladat.”
Vaktában történt lövöldözés
A védelem egy 1994-es törvényre hivatkozva bizonygatta, hogy a szegedi önkormányzatnak joga volt olyan fontos közhivatalt viselő személyeknek ingyenes parkolóbérletet adni, aki szoros kapcsolatban álltak a velük, ráadásul semmilyen anyagi veszteség nem érte mindezzel Szeged városát. Az ügyészség ezekre a felvetésekre semmilyen módon nem reagált a perbeszédek elhangzása után.
Az utolsó szó jogán a volt főjegyző alapjaiban vitatta a büntetőeljárás alapjait és az eljárást „vaktában leadott lövöldözésként” jellemezte. Védője arra hívta fel a figyelmet, ha annak idején tanúként „nem szolgáltat adatokat a később begyanúsított főjegyző, ma nem is lenne per”. Másrészt arra hivatkoztak, hogy a parkolóbérletekkel kapcsolatos gyakorlat minden magyar megyeszékhelyen hasonlóan működik. A helyzet pikantériája, hogy a szegedi ügyészség vezetői is kaptak az ingyenes juttatásból, és évekig nem jelezték, hogy ez probléma volna.
A másodfokon ítélkező Gyulai Törvényszék a 2008 és 2009-es cselekményeket elévültnek tekintette, de egyebekben kimondta, hogy az első fokú bíróság helyesen állapította meg a tényállást, bizonyításai és jogszabály-értelmezései helyén valóak voltak, így a bűnösség kérdését helyesen állapította meg.
Az elévült cselekményeket nem számítva a másodfokon eljáró bírói tanács fenntartotta az első fokú ítéletet. Azonban kimondta: a cselekmények megítélésében, a felfüggesztett börtönbüntetéssel eltúlzott joghátrányról rendelkezett a Gyulai Járásbíróság, amelyet minden esetben pénzbírságra változtatott a Gyulai Törvényszék. A pénzbírság összege 1,3 és 2,5 millió forint közötti összeg lett.
| ||
Mindenki fellebbezett
Az ügyészség súlyosbításért, felfüggesztett szabadságvesztésért, míg a vádlottak és védőik bűncselekmény hiányában történő felmentésért fellebbeztek. Az eltérő ítéletek miatt az ügy a Szegedi Ítélőtáblán folytatódik.
Az ügyet sokan – kimondva, kimondatlanul – Botka László szegedi polgármester elleni hadjárat részének tekintették, akit a Fidesz régen szeretne kiütni a szegedi városvezetői székéből. Botkát végül nem sikerült leültetni a vádlottak padjára, de közvetlen munkatársait ott találjuk. Botkát az ügyben tanúként hallgatta meg az első fokú bíróság. A kormánypárti sajtó kitüntető érdeklődése mindvégig jól érzékelhető volt az ügyben.
(Címlapfotónkon a szegedi városháza, a felvétel forrása: wikipédia.org.)
