Milliárdokat szórunk el a szombathelyi focira, de rejtély, kinél landolnak a pénzek

  • Kupi Györgyi
  • 2020. január 9.

Kis-Magyarország

Mindössze havi négyszázezerért bérli majd az Illés Akadémia a Szombathelyen 6 milliárd forintért épülő utánpótlás-nevelési centrumot a Nemzeti Sportközpontoktól – derítette ki a Nyugat.hu nemrégiben. Van, ami viszont sokkal drágább.

Az évi 4,8 millió forintos üzemeltetési díjból 1250 év alatt térül meg a Mészáros Lőrinc-féle cég kivitelezésében épülő sportkomplexum az adófizetőknek Szombathelyen. Mint ismeretes, a centrumot ugyanaz a cég, a ZÁÉV építi, amelyik a városi méregdrága stadiont is felhúzta. Az építkezést a kormány felügyelete alá tartozó Nemzeti Sportközpont rendelte meg 5,9 milliárdért, bérlője pedig az Illés Akadémia lesz.

De nem csak ez a szám mutatja, hogy szinte ingyen kapja majd a pályákat az Illés Béla volt válogatott labdarúgó nevét viselő akadémia. Mert más épületeket, pályákat is bérel, ám itt már piaci alapon számolták ki az összeget. Nem kevés pénzről van szó, ráadásul akad némi probléma is ezzel a konstrukcióval: annyira kusza viszonyok vannak Szombathelyen, hogy nem látni, ki a bonyolult rendszer haszonélvezője.

Az Illés Akadémiának nincsenek pályái

Az Illés Akadémia speciális helyzetben van a focisulik között, mert nem saját objektumait használja. Az akadémia – illetve az azt működtető Illés Sport Alapítvány – a szombathelyi önkormányzattól két telket kapott ingyen használatba 30 évre még 2007-ben. Az egyik egy háromhektáros terület, a másik egy valamivel több, mint egy hektáros telek. A két ingatlant csak egy patak választja el egymástól.

Ezeken ingatlanokon létesültek a futballpályák, illetve az az épület, amely fogadóként, öltözőként és irodaépületként üzemel. Ezeket az Illés Sport Alapítvány bérli. Az alapítvány tao-kérelmeiből azt is megtudhatjuk, hogy mennyiért.

  • A 2018-19-es évadban kettő darab élőfüves pályáért egyenként 9,754 millió forintot (kettőért együtt tehát közel 20 millió forintot),
  • egy kisebb élőfüves pályaért valamivel több, mint 5 millió forintot,
  • egy műfüves pályáért 2,3 millió forintot,
  • egy műfüves kispályáért pedig 914 ezer forintot fizetett éves díjként az Illés Sport Alapítvány.
  • Egy 584 négyzetméteres öltöző-fogadó épület bérleti díja pedig évi 7,27 millió forint.

Összegezve: az állami beruházásban 5,9 milliárd forintért épülő öt focipályát, meg a 2500 négyzetméteres – tantermeket, kollégiumi szobákat, konyhát, mosodát, orvosi rendelőt magába foglaló – sportcentrumot évente mindössze 4,8 millió forintért fogja bérelni az Illés Akadémia.

Míg a jelenleg bérelt focipályákért és egy 584 négyzetméteres öltöző használatáért – kis kerekítéssel – nem kevesebb, mint 35 millió forintot fizetnek.

Kérdés, hogy kinek?

Nem lényegtelen mellékszál, vajon kihez folyik be a bérleti díj. Az öltözőépület az Illés Béla tulajdonában álló Halmill Kft-é, hiszen annak idején a Halmill volt a beruházó is. Tehát, ha Illés cége kér bérleti díjat az az általa alapított Illés Akadémiától, akkor az legalább is papírforma szerint rendben van, bár az egyszerű halandó szemében kisé furcsa, hogy egyik zsebükből a másikba teszik a pénzt.

A háromhektáros ingatlanon fekvő focipályák építtetője az Illés Sport Alapítvány és az önkormányzat között létrejött szerződés szerint az alapítvány, amely 2008-ban 85 millió forint támogatást kapott az önkormányzattól a beruházás megvalósításához. Ha az alapítvány volt az építtető, a telket pedig, amin a pályák vannak ingyen kapta használatba, akkor kinek fizeti a bérleti díjat?

Illés Béla jó kedvű

Illés Béla jó kedvű

Fotó: www.utanpotlassport.hu

A kisebbik telken lévő műfüves pálya – amit egyébként a Halmill épített – az önkormányzat tulajdona, de azt az önkormányzat ingyen adta az Illés Akadémia/Sportalapítvány használatába. A tao-kérelem szerint viszont ezért is fizet bérleti díjat az akadémia – valakinek.

A bérleti díjak körüli homály eloszlatása érdekében közérdekű adatkéréssel fordultunk az Illés Sport Alapítványhoz.

A pályák megvásárlására az EMMI egy 2016-os kormányhatározat alapján Illés Sport Alapítványnak 345 millió forintot adott. Ezt az összeget – az alapítvány 2018-as mérlege szerint – nem használták fel.

(Nyitókép: az Illés Akadémia labdarúgói és edzői. A felvétel forrása: illesakademia.hu.)

Neked ajánljuk

Nosztalgia nélkül

A kiállítás központi témája a vidéki Magyarország ikonikus épülete, a sátortetős és négyzetes alaprajzú, elsősorban a tömeges lakásigény kielégítésére szolgáló háztípus.

Bocs, idézet

Hogy előbb-utóbb filmen is megörökítik az alkalmazottaival, színésznőivel évtizedeken át következmények nélkül erőszakoskodó Harvey Weinstein bukását, az kezdettől nyilvánvaló volt.

Túlélték magukat

Kemény feladat egy még mindig népszerű, sikeres zenekar történetének négy évtizedéről írni, mert szinte lehetetlen elkerülni a sztori sztereotip állomásait: hogyan jutnak el a füstös pinceklubokból a teli arénákba a rock and roll életforma szokásos buktatóin keresztül, a fehér porból rakott dombokat megmászva.

Trójai ló a szív

A népszerű, már-már kultikus, felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat, a BoJack Horseman alkotójának első novelláskötete egy tipo­grá­fiailag is kitűnő humoreszkkel kezdődik.

Mindenkibe szerelmes

Dave Grohl, a Foo Fighters hiperaktív frontembere a pandémia elején bepánikolt, hogy mit kezdjen a lekötetlen energiáival, és úgy határozott, könyvet ír az életéről. Története kétségkívül izgalmas: még tinédzserként lett a Scream nevű hardcore-punk zenekar tagja, majd belépett a Nirvanába.

Fiatalon Európában, öregen Afrikában

Jézus lekászálódik a feszületről, leül a kanapéra, szemben Diégane-nal. Ő egy szerer animista, aki hisz a jelenésekben, így nem ijedt, csak meglepett. Az Embernek Fia leveszi a szemére csúszott véres töviskoronát, és a szív szavával beszélve csillapítja a szenegáli srác gyilkos indulatait.

A fekete hús történetei

Havasréti József új regényéről a kiadója valamiért eltitkolta, hogy az egy trilógia záró része. (A két előzmény, a 2014-ben kiadott Űrérzékeny lelkek, és annak folytatása, a 2017-es Nem csak egy kaland.) Furcsa, Havasréti ugyanis folyton az előző könyvek szerep­lői­ről, az azokban leírt történésekről beszél; a főhőse, Rendes, rendre ilyesmin elmélkedik (régmúlt a mostban, most a régmúltban).

Hálásan köszöni

A szerző hatvanadik születésnapjára, a legutóbbi novellagyűjteménye után hét évvel megjelent kötet címe csalóka: nem a könyv hangulatára, csupán a többszörös kicsinyítő tükörként is felfogható negyedik novella (Peruvian Airlines) egyik mellékszereplőjére utal.

A lágerek szabadsága

Ez a könyv alighanem az idei év legnagyobb irodalmi meglepetése és szenzációja. A Kitelepítés Visky András első regénye, de több alkalommal is azt nyilatkozta a számos verseskötetet és drámát jegyző szerző, hogy minden eddigi munkája idevezetett.

Rosszkor, rossz helyen

Nem mondhatjuk, hogy szegényes vagy hiányos lenne a Tabán történetét feldolgozó irodalom, mégis van valami zavarba ejtő, amikor szóba kerül az egykori budai városrész. Főként Krúdy Gyula hangulatos leírásai adnak kapaszkodót, valamint a leginkább képregényeiről ismert Zórád Ernő festményei, amelyek (az alkotói szándék ellenére is) egy romantikus rezervátumot tárnak elénk. Olyan helyet, ahol a jó fröccs és a harmonikaszó legyőzi az egzisztenciális, a higiénés, és az egyéb, életminőséget jelentősen befolyásoló problémákat.