Állandó lakók lettek a barnamedvék Észak-Magyarországon

  • Magyar Krisztián
  • 2015.03.10 00:25

Kis-Magyarország

Már télen-nyáron itt vannak. A helyieket a napokban készítik fel a medvés helyzetekre. Több polgármester szerint túllihegik a dolgot. De mit tegyünk, ha belefutunk egy medvébe?

Észak-Magyarországon az utóbbi hónapokban folyamatos volt a medvék jelenléte, azaz – a korábbi tapasztalatokkal szemben – szinte biztos, hogy itt is teleltek már az állatok, és a hidegebb idő beköszöntével sem húzódtak vissza Szlovákiába. Azaz most már télen-nyáron vannak Magyarországon medvék.

A magyarnarancs.hu az ügyben több polgármesterrel, vadásszal és erdészeti szakemberrel beszélt, és ezek alapján úgy tűnik, hogy a rögzített, biztosan medvétől származó lábnyomok és a megfigyelések alapján a 2014-es évben egyebek közt Bárna, Etes, Istenmezeje és Erdőkövesd környékén is voltak medvék. A jelek szerint akár több barnamedve is tartózkodhat a környéken, de jelenleg csak annyi biztos, hogy minimum ketten vannak. Ez a szám persze lehet magasabb is, hiszen nem mindig könnyű pontosan beazonosítani az egyedeket.

Tájékoztatják az ott élőket

A medvék észak-magyarországi jelenléte tavaly azután került reflektorfénybe, hogy egyet közülük májusban vadászok megsebesítettek, majd aztán egy hajtóvadászat után le is lőttek a Salgótarján melletti erdőben. Nógrádban egy másik eset borzolta tovább a kedélyeket: ekkor egy gazda vélte úgy, hogy medve tépte szét több juhát. Először úgy tűnt, hogy a Karancskeszihez tartozó Lászlóvölgy melletti tanyán megtalált juhtetemek valóban medvetámadás áldozatai lehettek, ám az elhullott állatokkal – a helyszíni nyomok és az ott vett szőrminták alapján szakértők egyértelműen megállapították – nem medve, hanem kutyatámadás végzett.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Azokon a területeken, ahol a medve felbukkanhat, a Salgótarjáni Járási Hivatal és a helyi önkormányzatok táblák kihelyezésével korábban már próbálták felhívni a lakosok figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Ráadásul a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának (BNPI) munkatársai épp a napokban készítették el azokat a tájékoztató lapokat és plakátokat, amelyeket a térségben fognak terjeszteni – tudtuk meg Gombkötő Pétertől, a BNPI természetmegőrzési osztályának zoológiai szakreferensétől. Az ismeretterjesztő anyagokkal tájékoztatják a környéken élőket a barnamedve jelenlétéről, de olyan tanácsokat is felsorolnak, amelyek segítségével elkerülhető egy esetleges baleset.

Mit tegyek, ha ott egy medve?

Ha az erdőben meglátunk egy példányt, halkan érdemes hátrálni, és minél hamarabb kívül kerülni a látómezejéből. A futás, a kiabálás vagy a fára mászás csak agresszívvá teszi a medvét.

Fényképezni nem érdemes: ezzel csak magunkra húznánk a bajt. Ha a medve mégis közeledik, jó taktika lehet, ha a helyszínen hagyunk némi élelmet, majd a nagyragadozót figyelve lassan hátrálnunk. Abban az esetben, ha a medve két lábra áll, nem kell feltétlen pánikba esni. Lehet ugyanis, hogy csak megfigyel és fürkészi a terepet. Ha a maci mégis közel kerül hozzánk, feküdjünk hasra, a fejünket takarjuk el a kezünkkel, és maradjunk mozdulatlanok.

 

Gombkötő a magyarnarancs.hu-nak azt mondta: a közvetlen veszélyhelyzet hátterében szinte minden esetben valamilyen emberi ok áll. Ilyenkor az állat védekezésre szorulhat például azért, mert védi a táplálékát vagy a kicsinyét. A támadások száma azonban Szlovákiában is meglehetősen alacsony, a 20. században halállal végződő medvetámadást nem is jegyeztek fel a szomszéd országban, hazánkban pedig még egyáltalán nem történt ilyen.

Sok a téves észlelés

Azt Gombkötő Péter és az általunk megkérdezett környékbeli polgármesterek közül többen is megerősítették, hogy az utóbbi időben megnövekedtek a medvéket vagy azok nyomait felfedező lakosok bejelentései.

Medvekarmok a fán

Medvekarmok a fán

Fotó: BNPI

Ez nem feltétlenül annak köszönhető, hogy sokkal több a nyom, vagy az az alkalom, amikor tényleg látnak medvét az emberek, mivel esetenként más állatoktól származó nyomokról állapítják meg tévesen, hogy azok biztosan barnamedvére utalnak.

A tisztánlátás végett a Bükki Nemzeti Park munkatársával gyorsan átfutottuk azokat a Facebook-oldalakat, amelyekre túrázók és önjelölt medvekutatók töltenek fel saját maguk által rögzített képeket. Ezek a fotók olykor egyértelműen nem beazonosítható fajhoz tartozó nyomokat is ábrázolnak, az észlelési helyszínek azonosíthatósága érdekében hasznos lenne a fotók környezetének dokumentálása is. „Azonban azt is el kell mondani, hogy a lakossági bejelentések egy része valós megfigyeléseken alapul. Az elmúlt két évben több esetben kollégáink is megerősítették például Szügy, Mátraszele, Cered, Bárna, Istenmezeje, Szilaspogony, Pétervására határában a lakosság által észlelt barnamedve előfordulásával kapcsolatos észleléseit” – hangsúlyozta Gombkötő Péter. (Szügy község határában 2013-ban, míg a többi településen 2014-ben természetvédelmi őri ellenőrzés is történt a megfigyelések hitelességével kapcsolatban, ahol a medve előfordulása egyértelműen igazoltnak tekinthető.)

Akad már-már mulatságos részlet is: a Nógrád megye északkeleti részén található Bárna mellett egy bekerített vadasparkba már többször is próbált bemászni egy medve. A magyarnarancs.hu információi szerint tavaly júliusban és novemberben észlelték a vadaspark munkatársai, hogy az egyébként a vadállatok be- és kijutása ellen is megerősített kerítésen és környékén egyértelműen medvére utaló nyomok láthatók.

A Heves megyei Istenmezeje Vadásztársaság területén – szintén tavaly nyáron és ősszel – többször is találtak barnamedvék jelenlétére utaló nyomokat. A vadásztársaság elnöke a magyarnarancs.hu megkeresésére elmondta: már korábban felhívták a társaság tagjainak figyelmét arra, hogy a medvék jelenléte miatt legyenek a korábbiaknál is körültekintőbbek. „A vadászoknak meg kell tanulniuk együtt élni a medvékkel. Fel kell készülnünk a nagyragadozók eseteges megjelenésére, tartós jelenlétére” – hangsúlyozta Horváth László, aki elküldött nekünk egy olyan fotót is, amelyen az látható, ahogy az általuk az egyik etetés mellé kihelyezett vadkamera látószögébe tavaly ősszel besétált egy barnamedve Istenmezeje mellett.

false

De Horváth Lászlótól egy olyan, tavaly nyáron készült képet is kaptunk, amelyen – szintén Istenmezeje környékén – egy medve lábnyoma látható. Íme:

false

 

Medvék és a falopás

Az általunk megkeresett Nógrád és Heves megyei településvezetők közül többen azt nyilatkozták, hogy ugyan komolyan kell venni a barnamedvék jelenlétét, de szerintük a médiában és a közösségi oldalakon megjelenő, kevésbé hiteles információk miatt a helyieknek nem sikerült valós képet kialakítani a helyzetről. „Amióta a média is foglalkozik az üggyel, olyanok is minden sarkon ott látják a medvét, akik korábban azt se tudták, hogyan is néz ki egy ilyen állat” – hangsúlyozta némi túlzással az egyik medvejárásban érintett település polgármestere, aki azt is elmondta, hogy amióta kitették a medvék jelenlétére figyelmeztető táblákat, jelentősen csökkent a falopások száma a környékükön.

A Nógrád megyei Karancsberény mellett tavaly október környékén turisták gombászás közben láttak medvét, amelyet akkor a rendőrségen jelentettek. A hatóságok ezt követően a település polgármesteri hivatalának is jelezték az esetet, ezután helyezett ki az önkormányzat tájékoztató táblákat – tudtuk meg Csabainé Freistág Erzsébet polgármestertől.

A helyiek között ugyanakkor nincs különösebb pánikhangulat, a tavalyi bejelentés óta nem is látott senki a környéken medvét – legalábbis a polgármesteri hivatalnak nem jelentették.

A Salgótarjántól mintegy 20 kilométerre található Szécsényfelfalun is kitették a tájékoztató táblákat, miszerint a település környékén medve tartózkodik. A településen élő forrásunk szerint olykor még ma is téma a medve jelenléte a faluban, de pánikhangulat itt sem volt és várhatóan nem is lesz emiatt. „Aki eddig kiment, ezután is el fog menni gombászni, vagy csak úgy sétálni a környékre” – mondta bizakodva.

Vigyázzon a szemétre! Különben a medve fog...

A barnamedvék hazai – egyebek közt a Börzsöny, a Mátra, a Bükk, a Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt egyes részein rögzített adatok szerint – előfordulásának száma az 1990-es évektől kezdett el növekedni. Azóta a beazonosítható láb- és egyéb rögzített nyomok szerint is egyre sűrűbben jelennek meg Magyarországon. A fokozottan védett faj egyes egyedei a határterületekre és azok környékére Szlovákiából vándorolnak, ez annak is köszönhető, hogy a szomszédos országban az utóbbi időszakban folyamatosan emelkedik az egyedszámuk, miközben az emberi tevékenység miatt az élethelyük szűkül. Szakértők már korábban is jelezték a faj várható további terjeszkedését, és láthatóan igazuk is lett, mivel az elmúlt években Észak-Magyarország egyre több pontján észlelték a barnamedvék nyomait természetvédelmi szakemberek, vadászok és a helyi lakosok is.

A barnamedve ugyan ragadozó életmódot is folytat, de táplálékának jelentős része növényi eredetű. Ritkán ejt el nagyobb testű állatot, s ha úgy adódik, a már elhullott vadak húsát is megeszi. Természetesen ott, ahol az élőhelyük a közelben van, a nem biztonságosan tartott haszonállatok veszélyben lehetnek, így lényeges, hogy a legelő állatok emberi, állati vagy valamely technikai eszköz általi védelme megfelelő legyen. Az embereknek elsősorban arra kell figyelniük, hogy a medve előfordulási helyéhez közeli településeken fokozottan ügyeljenek a hulladékkezelésre. Ellenkező esetben az állatok odaszokhatnak a könnyű táplálékszerzés reményében.

Neked ajánljuk