Battonya és a településvédelmi törvény: tárt karokkal várják a romániai beköltözőket

Kis-Magyarország

Bár a kormánynak a települések identitásvédelméről szóló törvényjavaslata jelentősen megnehezítené a községekben történő ingatlanvásárlást, a Békés megyei Battonya a schengeni határok megnyitásával nagy nyertes lehet a beköltözőket tekintve. Az olcsó ingatlanárak miatt a románok szinte tódulnak ide, a kisváros pedig a határ túloldalára, Arad felé tekint.

Román sajtó már hónapokkal ezelőtt, februárban és márciusban reagált az akkor új, a magyarországi települések identitásvédelméről szóló törvénytervezetre. Olyan címekkel tálalták cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”. Mindez akkor reflexió volt a román és a romániai magyar sajtóban arra, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerül ez a jogszabály, amellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlást, a le- és betelepedést, illetve kötelező adófizetést vezethetnének be. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot vezető Navracsics Tibor több helyen azt hangoztatta, ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon.

A szerdán benyújtott és kétharmados többséget igénylő törvény szerint a helyi önkormányzat az elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatja a beköltözést. A törvényjavaslattal szembeni hazai visszhang nem kis részben az volt, hogy elsődlegesen a romák egy-egy településre való beengedésének visszaszorításáról szól. (Vannak olyan információk, ami szerint az ötlet fideszes polgármesterek fejéből pattanhatott ki.) Kétségtelen, hogy sok helyütt akár így is értelmezhető a jogszabály. Ám a magyar-román határ mellett semmiképp. Battonya példáján mutatjuk meg, miért nem. 

A trianoni békediktátum nyomán a magyar-román határt éppen Battonya déli pusztáinál húzták meg. Az akkor közel 17 ezer lakosú település Magyarország része maradt ugyan, de az új határ elvágta legnagyobb felvevőpiacától, a közeli nagyvárostól, Aradtól, amelynek lakossága akkor 60 és 70 ezer között volt. A befektetési és gazdasági szélárnyékba került a dél-békési település lakossága folyamatosan csökkent: 1950-ben még 15 ezren, a rendszerváltás évében 10 ezren, ma alig 6 ezren laknak itt. Az 1989-ben városi rangot kapott Battonya saját térségén belül is hátrányba került, ugyanis a közeli Mezőkovácsháza nagyobb fejlesztési forrásokat kapott, s ez lett a kistérség központja. 1944 szeptemberében állítólag a szovjet csapatok Battonyánál léptek először magyar földre, s a szocializmus éveiben hosszú ideig Puja Frigyes innen származó politikus volt a külügyminiszter (1973 és 1983 között) és a térség országgyűlési képviselője.

Igazán a rendszerváltás és az azt követő évtizedek sem hozták meg a fordulatot Battonyának. Leépült az ipar, az élelmiszer-feldolgozás, a kárpótlás miatt pedig a mezőgazdaság a korábban foglalkoztatottak csak töredékének kínált megélhetést. Munkahelyek ezrei szűntek meg Dél-Békésben, sokan a megélhetés hiányában elköltöztek innen, fogyott és elöregedett a település. Magyarország 2004-es és Románia 2007-es EU-csatlakozása hozott valamelyest új lendületet a térség számára, de ennek hatása nem volt átütő. Közben egy idő után jól érzékelhető volt a határ innenső oldalán is, hogy Románia nyugati régiója a 2000-es évek elejétől repülőrajtot vett. Csak a határhoz közeli nagyvárosokra, Nagyváradra, Aradra és Temesvárra koncentrálva befektetők sora jelent meg és ennek nyomán óriási fejlődés indult el. Ez a térség ma Románia legfejlettebb régiói közé tartozik, míg a magyar oldalon Hajdú-Bihar délkeleti, míg Békés és Csongrád-Csanád megye déli része az ország legkevésbé fejlett kistérségei között találhatók.

A szembetűnő gazdasági különbségek éppen a magyar felet lökte abba az irányba, hogy az együttműködés minél szélesebb formáit próbálja kialakítani a román oldallal. Ám ezt az év elejéig nagy mértékben akadályozta, hogy Romániai nem tartozott a schengeni övezethez, így az emberek, az áruk és a szolgáltatások az Európai Unión belüli szabad áramlásának erős akadálya volt. Ez azonban az év elejétől megszűnt a szárazföldi határellenőrzések eltörlésével, így Battonya, de tágabban a dél-békési térség sokkal jobban tud kapcsolódni a nyugat-romániai nagyvárosok és térségek gazdasági fejlődéséhez.  

„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik. Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell.

Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába.

Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – nyilatkozta Mákos Árpád független battonyai polgármester márciusban a romániai magyar nyelvű országos napilapnak, a Krónikának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."