Battonya és a településvédelmi törvény: tárt karokkal várják a romániai beköltözőket

Kis-Magyarország

Bár a kormánynak a települések identitásvédelméről szóló törvényjavaslata jelentősen megnehezítené a községekben történő ingatlanvásárlást, a Békés megyei Battonya a schengeni határok megnyitásával nagy nyertes lehet a beköltözőket tekintve. Az olcsó ingatlanárak miatt a románok szinte tódulnak ide, a kisváros pedig a határ túloldalára, Arad felé tekint.

Román sajtó már hónapokkal ezelőtt, februárban és márciusban reagált az akkor új, a magyarországi települések identitásvédelméről szóló törvénytervezetre. Olyan címekkel tálalták cikkeiket, miszerint „megfékezik a románok magyarországi ingatlanvásárlását”. Mindez akkor reflexió volt a román és a romániai magyar sajtóban arra, hogy hamarosan az Országgyűlés elé kerül ez a jogszabály, amellyel korlátozható lenne egy-egy magyarországi településen az ingatlanvásárlást, a le- és betelepedést, illetve kötelező adófizetést vezethetnének be. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumot vezető Navracsics Tibor több helyen azt hangoztatta, ez nem lesz kötelező érvényű, hanem minden önkormányzat eldöntheti, él-e a jogszabály adta lehetőségekkel, és nem alkalmazható diszkriminálható módon.

A szerdán benyújtott és kétharmados többséget igénylő törvény szerint a helyi önkormányzat az elővásárlási jog biztosításával, a lakcímlétesítés tilalmával vagy feltételhez kötésével és az adóztatás kiterjesztésével korlátozhatja a beköltözést. A törvényjavaslattal szembeni hazai visszhang nem kis részben az volt, hogy elsődlegesen a romák egy-egy településre való beengedésének visszaszorításáról szól. (Vannak olyan információk, ami szerint az ötlet fideszes polgármesterek fejéből pattanhatott ki.) Kétségtelen, hogy sok helyütt akár így is értelmezhető a jogszabály. Ám a magyar-román határ mellett semmiképp. Battonya példáján mutatjuk meg, miért nem. 

A trianoni békediktátum nyomán a magyar-román határt éppen Battonya déli pusztáinál húzták meg. Az akkor közel 17 ezer lakosú település Magyarország része maradt ugyan, de az új határ elvágta legnagyobb felvevőpiacától, a közeli nagyvárostól, Aradtól, amelynek lakossága akkor 60 és 70 ezer között volt. A befektetési és gazdasági szélárnyékba került a dél-békési település lakossága folyamatosan csökkent: 1950-ben még 15 ezren, a rendszerváltás évében 10 ezren, ma alig 6 ezren laknak itt. Az 1989-ben városi rangot kapott Battonya saját térségén belül is hátrányba került, ugyanis a közeli Mezőkovácsháza nagyobb fejlesztési forrásokat kapott, s ez lett a kistérség központja. 1944 szeptemberében állítólag a szovjet csapatok Battonyánál léptek először magyar földre, s a szocializmus éveiben hosszú ideig Puja Frigyes innen származó politikus volt a külügyminiszter (1973 és 1983 között) és a térség országgyűlési képviselője.

Igazán a rendszerváltás és az azt követő évtizedek sem hozták meg a fordulatot Battonyának. Leépült az ipar, az élelmiszer-feldolgozás, a kárpótlás miatt pedig a mezőgazdaság a korábban foglalkoztatottak csak töredékének kínált megélhetést. Munkahelyek ezrei szűntek meg Dél-Békésben, sokan a megélhetés hiányában elköltöztek innen, fogyott és elöregedett a település. Magyarország 2004-es és Románia 2007-es EU-csatlakozása hozott valamelyest új lendületet a térség számára, de ennek hatása nem volt átütő. Közben egy idő után jól érzékelhető volt a határ innenső oldalán is, hogy Románia nyugati régiója a 2000-es évek elejétől repülőrajtot vett. Csak a határhoz közeli nagyvárosokra, Nagyváradra, Aradra és Temesvárra koncentrálva befektetők sora jelent meg és ennek nyomán óriási fejlődés indult el. Ez a térség ma Románia legfejlettebb régiói közé tartozik, míg a magyar oldalon Hajdú-Bihar délkeleti, míg Békés és Csongrád-Csanád megye déli része az ország legkevésbé fejlett kistérségei között találhatók.

A szembetűnő gazdasági különbségek éppen a magyar felet lökte abba az irányba, hogy az együttműködés minél szélesebb formáit próbálja kialakítani a román oldallal. Ám ezt az év elejéig nagy mértékben akadályozta, hogy Romániai nem tartozott a schengeni övezethez, így az emberek, az áruk és a szolgáltatások az Európai Unión belüli szabad áramlásának erős akadálya volt. Ez azonban az év elejétől megszűnt a szárazföldi határellenőrzések eltörlésével, így Battonya, de tágabban a dél-békési térség sokkal jobban tud kapcsolódni a nyugat-romániai nagyvárosok és térségek gazdasági fejlődéséhez.  

„Az olyan nagyvárosok agglomerációja, mint Arad, egész Európában gyorsan növekednek és erősödnek. S ami Battonyának eddig hátrány volt, hogy az országhatár szélén feküdt, most, hogy megszűnt a határ, előnyére válik. Battonya szerintem központi szereplő lesz, s ezzel a lehetőséggel élnünk kell.

Úgy gondolom, hogy Battonyának Arad felé kell tekinteni, nem pedig Magyarország irányába.

Ez egyszerű matematika: távolság, gazdasági erő és észszerűség kérdése” – nyilatkozta Mákos Árpád független battonyai polgármester márciusban a romániai magyar nyelvű országos napilapnak, a Krónikának.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Adja vagy nem adja?

A történet népmesei szála szerint Donald Trump a hivatalban eltöltött dolgos nap után hazatért otthonába, ahol szerető hitvese, Melania várta őt.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.