Törvény készül a nemkívánatos beköltözők ellen

Rasszista és piacellenes

Belpol

A romák kitiltásáról szól majd valójában az ún. településvédelmi törvény, amely napokon belül az Országgyűlés elé kerülhet. Ha nem arról szólna, akkor meg simán piacellenes és röghöz kötő, valódi megoldást pedig nem nyújt semmilyen létező problémára.

„Hát, hogy ki lehessen tiltani a cigányokat” – ez volt az első válasz a háttérbeszélgetéseimen arra a kérdésre, mi célja lehet a Navracsics Tibor menedzselte településvédelmi törvénynek. Az április végéig társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat hivatalosan a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény címen fut, és természetesen sem a tiltás, sem a cigány kifejezés nem szerepel a szövegben. Sőt pro forma kimondja, hogy a települések által alkalmazható „jogvédelmi eszközöket az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni”.

A következő mondat azonban egyfajta felmentést is ad a megkülönböztetés tilalma alól: nem jelenti az emberi méltóság sérelmét „egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése, illetve egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása”. A jogszabály példálózó jelleggel megemlíti, hogy az önkormányzat előírhatja: a betelepülő valamilyen előzetes feltételnek feleljen meg, illetve „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen”. Feltesszük, az úrnapi körmenet előtt a ház előtti utcarészt szórja fel virágszirmokkal, állítson májusfát, esetleg évente legalább egy sváb bálba vagy falunapi rendezvényre látogasson el.

A cigányok

A tervezet szerint a nemkívánatos elemek nem vásárolhatnak szabadon ingatlant és lakcímkártyát sem igényelhetnek, nem jelentkezhetnek be a településre. Utóbbi egyszerűbb, előbbi bonyolultabb, az önkormányzat ugyanis elővásárlási jogot adhat a település lakóinak, végső soron pedig az önkormányzat is megveheti az adott ingatlant. A törvény nem vonatkozik automatikusan senkire, csak egy keretet ad, azt külön önkormányzati rendelettel lehet életbe léptetni. Az élelmes polgármesterek pedig meg tudják majd úgy fogalmazni, hogy ily módon nemcsak a romákat lehet a falun kívül tudni, hanem az arab, ázsiai és ki tudja még milyen vendégmunkásokat is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.