Törvény készül a nemkívánatos beköltözők ellen

Rasszista és piacellenes

Belpol

A romák kitiltásáról szól majd valójában az ún. településvédelmi törvény, amely napokon belül az Országgyűlés elé kerülhet. Ha nem arról szólna, akkor meg simán piacellenes és röghöz kötő, valódi megoldást pedig nem nyújt semmilyen létező problémára.

„Hát, hogy ki lehessen tiltani a cigányokat” – ez volt az első válasz a háttérbeszélgetéseimen arra a kérdésre, mi célja lehet a Navracsics Tibor menedzselte településvédelmi törvénynek. Az április végéig társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslat hivatalosan a Helyi önazonosság védelméről szóló törvény címen fut, és természetesen sem a tiltás, sem a cigány kifejezés nem szerepel a szövegben. Sőt pro forma kimondja, hogy a települések által alkalmazható „jogvédelmi eszközöket az emberi méltóság megsértése és az indokolatlan megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni”.

A következő mondat azonban egyfajta felmentést is ad a megkülönböztetés tilalma alól: nem jelenti az emberi méltóság sérelmét „egyes betelepülő csoportok előnyben részesítése, illetve egyes csoportokra eltérő feltételek megállapítása”. A jogszabály példálózó jelleggel megemlíti, hogy az önkormányzat előírhatja: a betelepülő valamilyen előzetes feltételnek feleljen meg, illetve „a közösség önazonossága, szokásai, hagyományai szempontjából releváns, vagy a közösség javát szolgáló észszerű kötelezettséget teljesítsen, vagy közérdekű kötelezettségvállalást tegyen”. Feltesszük, az úrnapi körmenet előtt a ház előtti utcarészt szórja fel virágszirmokkal, állítson májusfát, esetleg évente legalább egy sváb bálba vagy falunapi rendezvényre látogasson el.

A cigányok

A tervezet szerint a nemkívánatos elemek nem vásárolhatnak szabadon ingatlant és lakcímkártyát sem igényelhetnek, nem jelentkezhetnek be a településre. Utóbbi egyszerűbb, előbbi bonyolultabb, az önkormányzat ugyanis elővásárlási jogot adhat a település lakóinak, végső soron pedig az önkormányzat is megveheti az adott ingatlant. A törvény nem vonatkozik automatikusan senkire, csak egy keretet ad, azt külön önkormányzati rendelettel lehet életbe léptetni. Az élelmes polgármesterek pedig meg tudják majd úgy fogalmazni, hogy ily módon nemcsak a romákat lehet a falun kívül tudni, hanem az arab, ázsiai és ki tudja még milyen vendégmunkásokat is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.