„Ha elfogy, akkor vége” – kegyetlen női sorsok egy leszakadt településen

Kis-Magyarország

Gyakran a nagymamák nevelik fel lányaik gyermekeit a hátrányos helyzetű községekben. Könyörtelen körülmények között állnak helyt a napi megélhetés biztosítása érdekében.

Kínai negyed – Tiszabő leginkább hátrányos helyzetű része. A név eredete ismeretlen, valaki elkezdte így hívni a településrészt, aztán rajta maradt. A Tulipán utca a legmostohább, de az egész környék barátságtalan: nincs aszfaltos, csak földút, a házak ramaty állapotban vannak, épphogy állnak. Kizárólag szerencsétlen sorsú családok lakják.

Ám ma már nincs olyan nagy különbség a kínai negyed és a település más részei között – vagyis a szegénység továbbgyűrűzött. Tiszabő jelenét sok nehezítő körülmény befolyásolta a múltban, de a helyiek sorsát a 2000-es tiszai árvíz pecsételte meg igazán; a jómódú lakosság elköltözött, a kevésbé tehetősek pedig itt maradtak. Így fordulhatott elő az, hogy a lakosság szinte száz százalékig roma családokból áll. Tiszabőről és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat (MMSZ) itt futó programjairól ebben a cikkünkben írtunk:

Az MMSZ 2016-ban jelent meg a településen, illetve a jó húsz kilométerrel arrébb lévő Tiszaburán. Átvett iskolákat, más intézményeket, újabbakat hozott létre, végül kiterjedt rendszerrel rendelkező „komplexumokat” épített fel bölcsődei, óvodai ellátással, tanodával, egyebekkel. Erről készült részletes riportunk a nyomtatott Magyar Narancsban jelent meg.

„Eljár az erdőre”

Megnéztük azt is, milyen körülmények között élnek a tiszabőiek. Utunkon az MMSZ két munkatársa, Négyesi Melinda és Boros Benedek kísér bennünket.

Tiszabőn működik egy naperőműpark, az általa megtermelt energiát a helyiek fűtésre fordíthatják. A kisgyermekes családok októbertől áprilisig összesen 120 ezer forint értékű támogatást kapnak, de nem pénzt, hanem elfogyasztható áramot, melyek árát havi részletekben töltik fel a házaknál fölszerelt előrefizetős mérőórákra. A támogatott családoknak télre egy elektromos fűtőpanelt kölcsönöz a máltai szervezet, ennek fogyasztását bőven fedezi a mérőórára feltöltött támogatás. Enélkül sokan bajban lennének, ugyanis bútorlappal vagy akár szeméttel fűtenek, melyeket lomtalanításról szereznek. A tűzifa vásárlását sokan nem engedhetik meg maguknak. A családoknál hideg van, egy szobát tudnak csak befűteni, abban alszanak mindannyian.

 
Tiszabői utcakép
Fotó: Palágyi Barbara
 

Az első háznak, ahová betévedünk, rendezetlen az udvara, sok a limlom, tyúkok szaladgálnak. Mága Istvánné nyit nekünk ajtót, aki egy pici babát tart a kezében – hivatalos gyámként ő neveli lánya gyermekét, akit kiemeltek tőle az anyjától.

A csöppség nyolchónapos, felnevet, mikor meglát minket, majd rögtön el is sírja magát a sok figyelő szempát láttán. Mága Istvánné gyermekgondozást segítő ellátást (gyes), valamint családi pótlékot kap, illetve segítenek neki a tápszer, pelenka, egyéb eszközök, valamint az élelmiszer beszerzésében. A kislányt a kedvezőtlen körülmények miatt vették el Mága Istvánné lányától, akinek több gyeremeke is van. Nem akarták, hogy intézetbe kerüljön, ezért inkább ő neveli. A feltöltőkártyás rendszer nagy segítség számára, mert a téli időszakban nehezen tudnak befűteni.

„A vejem eljár az erdőre, így oldjuk meg”

– teszi hozzá.

 
Mága Istvánné és a csöppség
Fotó: Palágyi Barbara
 

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.