Növekszik a déli határnál átlépő menekültek száma – nemrég egyetlen hétvége alatt 762 határsértőt fogtak el – köztük sok gyereket – Csongrád megyében, de az idei évben már összesen 23 ezren érkeztek a zöldhatáron. Azaz jóval többen, mint a tavalyi évben.
A környéken ismert: Röszke és Ásotthalom külterületi erdein keresztül érkezik a legtöbb migráns. A helyiek sokszor félnek az erdőn át érkezőktől, ám a tanyán élő idős emberek azért, hogy ne ébresszék fel őket, élelmet és vizet tesznek a kerítésre. Legutóbb, vasárnap éjszaka az Ásotthalomhoz tartozó Kissoron fogtak el 23 koszovói és afgán határsértőt, köztük 12 gyermeket. (Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere különben – erről egy interjúban beszélt – próbálja rávenni az időseket, hogy ne tegyenek ki élelmiszert a migránsok részére.)
A határsértőket több esetben a helyi polgárőrök az idei évtől dupla finanszírozású mezőőrök segítségével tartóztatják fel, ezután már a kiérkező határrendészek intézkednek. A Szegedi Idegenrendészeti Kirendeltség előtt sokszor még éjjel is csoportokban állnak kis nejlonszatyraikkal. Ördögi kör: a migránsok a rendőröktől, a helyiek tőlük félnek.
Ha igény van rá, kinyitják
A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény XIV. cikkének (3) bekezdése értelmében Magyarország kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási, illetve politikai meggyőződésük miatt üldöznek vagy tarthatnak az üldözéstől.
| ||
Úgy tudjuk, épp ezért az embercsempészek többsége azt tanácsolja a menekülteknek, hogy azonnal kérjék a menekültstátuszt, így őket nem vehetik idegenrendészeti őrizetbe. A gyakorlat az, hogy 24 óra alatt a hatályos jogszabályok figyelembevételével eldöntik, hogy ki az, akit kiutasítanak az országból, illetve kit fordítanak vissza, és ki az, akinek befogadják kérelmét, s a döntésnek megfelelően irányítják a határátlépőket a megfelelő szálláshelyekre. Nem hivatalos információink szerint rendszerint háromszor annyi a menekültstátuszt kérelmezőként hazánkban maradó, mint a kiutasított vagy visszafordított határátlépő.
A menekültek körülményeit tavaly is figyelemmel követte a Helsinki Bizottság egy háromoldalú megállapodás alapján, melyben partner az Országos Rendőr-főkapitányság is az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság Regionális Képviselete határmegfigyelő programjában. Ebben megállapították a Szegedi Idegenrendészeti Kirendeltséggel kapcsolatban, hogy ott igen zsúfoltak a helyiségek, amelyben a menekültek ügyeit intézik, az udvaron mosdó sem áll rendelkezésre. (Ez utóbbit idővel orvosolták.) A zsúfoltság miatt volt szükség már tavaly nyáron is az ideiglenes tábor megnyitására, a Szegedtől 10 kilométerre található Nagyfán mintegy 3000 menekült fordult meg a sátortáborban. (A tábor különben a hírhedt Csillag területén található.) Az ideiglenes szálláson mindössze pár napot töltöttek a menedékért folyamodók, innen más magyarországi intézményekbe irányították őket, ahol a kérelmük elbírálásáig tartózkodhatnak – ez ugyanakkor sokszor hónapokba telik.
| Korlátozott lehetőségek A jelenleg működő – menekültek, illetve kérelmezők elhelyezésére szolgáló – intézmények Debrecenben, Bicskén és Vámosszabadiban összesen 1400 fő befogadására alkalmasak. Ezen intézmények sajátossága, hogy az ott elhelyezett menedékkérők szabad mozgását nem korlátozzák. Bármikor elhagyhatják az intézmény területét, de folyamatosan ellenőrzik ki- és belépésüket, és a rendőrség is fokozottan ellenőrzi a környéket. |
Próbálták nyugtatni őket
A nagyfai sátortábor tavaly nyártól szeptemberig működött. (Most október közepére ígérték a nyitást, de ez csúszik, a Bevándorlási Hivatal közlése szerint a késlekedésnek technikai okai vannak.) A tavaly nyári nyitáskor ugyanakkor nagy volt a helyiek ellenállása: féltek a rablásoktól, az asszonyok pedig az erőszaktól. Molnár Áron, tavaly még a helyi testület jobbikos képviselőjeként szervezett fórumot a faluban, arra hívta fel a figyelmet, hogy milyen veszélyekkel járhat a közeli tábor és annak lakói a helyiek életére, akár az ingatlanok értéke is csökkenhet.
Az idei választásokon Molnár függetlenként indult, polgármesterré választották a településen, most az érdeke az, hogy csillapítsa a kedélyeket, kezelje a helyzetet. És ennek igyekszik is eleget tenni. A faluban ugyanis ismét fórumot tartottak – ugyan kevesebben, mint tavaly, de legalább százötvenen eljöttek a faluházba, hogy meghallgassák a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BAH) vezetőjét, a rendőrség képviselőjét és a polgármestert. Az eseményen a BAH szegedi kirendeltségének vezetője arról számolt be, hogy a hamarosan megnyíló táborban ezúttal nem sátorokban, hanem konténerekben fogják elszállásolni a menekülteket, továbbá állandó biztonsági felügyeletet biztosítanak, sőt boltot is fognak működtetni a tábor területén, hogy még esetleges vásárlásaikkal se „zavarják a falubeliek nyugalmát”.
A Szegedi Rendőrkapitányság munkatársa pedig a tavalyi adatokkal nyugtatta a megjelenteket: eszerint a sátortábor működése idején nem nőtt a helyi bűncselekmények száma. Két esetben érkezett bejelentés, egyszer körtét, másszor kukoricát loptak a menekültek, ez utóbbi esetben megsütötték a kukoricát, mivel éhesek voltak…
| ||
A fórumon az egyik férfi a fejét ingatta, neki más információi vannak. Ő ugyanis úgy tudja, hogy tavaly többször összetűzésbe kerültek a táborlakók a falubeliekkel. A rendőrség képviselője viszont megerősítette, hogy a beérkezett bejelentések mindösszesen az említett két esetről tanúskodnak. A Bevándorlási Hivatal vezetője azt próbálta megértetni a helyiekkel, hogy mivel az idekerülők menekültstátuszt kérnek, „nagy valószínűséggel nem fognak belekeveredni semmibe”, mert az indok lehetne a kérelmük elutasítására. A fórumozók közül többen az ebolától való félelmüket hangsúlyozták. A rendőrségi orvos viszont arról világosította fel a fórum résztvevőit, hogy a zöldhatáron Magyarországra érkezők közül azok, akik a vírussal érintett országokból érkeznek ide, még a járvány kitörése előtt indultak el hazájukból, ők a határaink átlépését megelőzően már hosszú hónapokkal, sőt évekkel ezelőtt elindultak otthonaikból, sokan közülük Görögország menekülttáboraiban is eltöltöttek több hónapot, így „nem valószínű, hogy a lappangási időszakban behoznák Magyarországra a fertőzést”.
Egyébként pedig hamarosan megépül egy szűrési pont is, a menekültek alapvető orvosi vizsgálatokon esnek keresztül, a táborban külön orvos ügyel, semmiképp nem kerülhetnek kapcsolatba a helyiekkel. „Nem bűnözők az ideérkezők” – hangsúlyozta többször Seres József, a Bevándorlási Hivatal szegedi igazgatója –, „többségük a háború, a kiszolgáltatottság és a szegénység elől menekül”.
Annyira nem nyugodtak meg
Az idei fórumon tapasztalataink szerint ugyanakkor jóval kevesebb aggodalmat fogalmaztak meg az algyőiek, mint a tavalyi sátortábor megnyitását megelőző tájékoztatón. Akadt ugyan olyan helyi lakos, aki a terrorveszélyről kérdezte a megjelent szervek vezetőit, de őt is megnyugtatták: a Nemzetbiztonsági Hivatal is végzi a dolgát. Aztán akadt olyan is, aki afelől érdeklődött, eleget tehet-e egy menekült kérésének, aki stoppolva szeretne bejutni Szegedre, még fizetséget is felajánlva. Azt tanácsolták neki, hogy tegyen úgy, mint ahogy bárkivel viselkedne hasonló szituációban a 47-es út mentén.
Mások arra voltak kíváncsiak, hogy mennyibe kerül ez az önkormányzatnak, valamint hogy mennyi pénzt kapnak a menekültek az államtól. A polgármester elmondta az algyőieknek: mivel egy helyi vállalkozó kapott lehetőséget a tábor megépítésében, így inkább hasznuk származik ebből, mintsem költségük. A hivatal vezetője annyit mondott, hogy itt-tartózkodásuk idején az étkezésüket a Szegedi Fegyház és Börtön biztosítja, és amíg el nem bírálják státuszukat, szociális támogatásban nem részesülnek, a saját pénzüket költik. Nem mindenki nyugodott meg a hallottaktól, igaz, talán ők voltak kisebbségben: „Azért jobb, ha sötétedés után nem megyünk ki a tábor megnyitása után.”
Volt olyan helyi is, aki be sem engedné az országba az „ilyeneket”, sőt Toroczkai közösségi oldalán, ahol az ásotthalmi polgármester folyamatosan közzéteszi a menekülteket feltartóztató helyi határrendészeti, polgárőri akcióit, olyan kommentelővel is találkozni, aki a tűzparancsot állítaná vissza, vagy egyenesen nagy falat építene.
A helyzet azonban Algyőn nem tűnik vészesnek: míg korábban például Debrecenben tüntetés volt a tábor ellen, itt ilyennel egyelőre nem kell számolni.
| Jogsértés? Visszaélés? Ha Ön vidéken él, és jogsértést, hatalmi visszaélést tapasztal környezetében, kérjük, írja meg nekünk a címre, és mi utánajárunk. |
