Országszerte vezet akciókat romák ellen a Betyársereg, csak telefonálni kell nekik, és mennek

  • Szlavkovits Rita
  • 2014. november 23.

Kis-Magyarország

Erődemonstráció, megfélemlítés, ha kell, 70-en is kiszállnak: pár hete Balatonon és Dócon léptek fel. Ha romák ellen mehetnek, nem is kérnek pénzt. A rendőrség szerint nincs gond.

Idén eddig már kétszer jártak – vagy, ahogy ők mondják: tettek rendet – a Betyársereg tagjai Dócon. A 700 fős csongrádi faluban egyszer pünkösdkor a falunapon, majd október végén, ismét egy falusi rendezvény alkalmával tették tiszteletüket.

Először kocsmai verekedés, aztán...

A májusi alkalomkor egy kocsmai verekedés miatt „riasztotta” a betyárokat egy helyi lakos – és a sereg ment is. A honlapon szereplő beszámolóban a Betyársereg egyik „harcosa” elmondta, hogy miért kellett elmenniük Dócra tavasszal. „A cigányság miatt. A legutóbbi dóci családi napon egy magyar srácot vertek majdnem halálra. Persze jó cigány szokás szerint egy emberre tízen támadtak.” Ezek után a betyárokat kihívó helyi képviselő veszi át a szót: „A pünkösd szombati dóci falunapon majdnem agyonvertek egy magunkfajta fiatal gazdát. A cion-libsi média hazugságaival ellentétben nem hárman, hanem tízen-tizenegyen ugrottak a srácra. Ha nem egy kemény harcos, akkor biztosan nem éli túl. Az volt a bűne, hogy nem fél a cigányoktól, Jobbik-tag, és sokszor kiállt a magyarok védelmében.” Megjegyzendő, hogy a rendőrség ebben az esetben intézkedett is. „A Délmagyar értesülése szerint még szombaton keveredett heves szóváltásba két férfi, egyikük ököllel arcon ütötte a másikat, a támadónak utána két segítőtársa is akadt a móresre tanításban. A dulakodásnak végül gázspray bevetésével vetettek véget a helyszínen tartózkodó körzeti megbízottak. A három bántalmazó elmenekült, másnap azonban őrizetbe vették őket, és ellenük eljárás indult.” (A betyárok beszámolóiból jól látszik, hogy a Facebookon több mint 30 ezer követővel rendelkező seregben milyen a nyelvezet, és kirekesztő ideológia működik.)

false

 

Fotó: MTI

Októberben aztán újra Dócra ment a sereg.

A képviselő meg is indokolta, miért. „Igazából nem segítséget kértünk, hanem jelenlétet. Ez is nagy segítség, ha demonstráljuk, hogy nem hagyunk magára senkit sem.” A harcos pedig így emlékszik vissza a napra. „16 óra fele értünk ki Dócra. Természetesen, ahogy lehetett rá számítani, rengeteg rendőr volt jelen, azonban egyetlenegy cigány sem jött el. Ehhez hozzátenném, hogy mikor a legutóbbi eset történt Dócon, akkor összesen 2 rendőr volt a helyszínen. Ezt csak azért jegyzem meg, mert elég érdekes, hogy mikor mi kivonulunk erre a vidékre, akkor bizony nagy erőkkel van jelen a rendőrség. (...) Azt is hozzátenném, hogy a rendőrök velünk együtt távoztak a családi napról és Sándorfalváig jöttek mögöttünk, pedig mi az országúton 60 km/h sebességgel száguldoztunk, hogy a rendőrök meg tudjanak minket előzni. A rendőrök azonban töretlenül kísértek minket 3 autóval is. De az is lehet, hogy miránk vigyáztak, nehogy megtámadjanak a cigányok.”

A honlapon egyértelmű sikerként könyvelték el az akciót. „A béke nem rajtunk, nem a betyárokon múlik. Egy biztos, a betyárzászló ott lobog a házamon, Dócot Betyárföldének nyilvánítottuk. Ezek a retkek (sic!) respektálják, mert addig nincs balhé, ameddig mi ott vagyunk a helyszínen. Morognak, kiabálnak, be-beintegetnek, amikor autóval elmegyünk mellettük, de amikor megállunk, akkor elhúznak” – mondja a helyi képviselő. A honlapon fotót is közölnek magukról:

false

Megkerestük a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot, ahonnan azt a választ kaptuk az emlegetett honlapról ismertté vált és a Dócon legutóbb történtekkel kapcsolatban, hogy „a rendőrség valamennyi bejelentésben, feljelentésben megteszi a hatályos jogszabályok által előírt intézkedéseket”. Kerestük a település polgármesterét is, ő azonban nem nyilatkozott a Betyársereg akcióival kapcsolatban.

Balaton és Vác

Nem ez volt az egyetlen akciója a Betyárseregnek a közelmúltban. A Heves megyei Balaton községben is felléptek nemrég a „harcosok”. Leírásuk szerint oda is hívásra érkeztek: „Dóczy Imre barátunkat megfenyegették olyan lények, akik genetikai programjukból adódóan nem tudják betartani egy normális társadalmon belül az általános magatartási szabályokat. A fellépés gyors volt és eredményes. Az antiszociális lények eltakarodtak. További részletek és interjú a későbbiekben olvasható Dóczy Imrével a Heves megyei helyzetről és erről a konfliktusról” – írják a weboldalon.

Megkerestük Dóczy Imrét telefonon. Ő azonban csak annyit közölt, hogy mivel szerintük teljesen rossz irányban indult a rendőrség, csak Tyirityán Zsolt (a sereg első embere) nyilatkozik az ügyben. Felvettük a kapcsolatot Tyirityánnal, a balatoni férfi útmutatása szerint a Betyársereg közösségi oldalán küldtünk neki üzenetet, nem érkezett válasz. Mindenesetre annyi kiderült a rövid telefonbeszélgetésből, hogy a rendőrség vizsgálódik az ügyben.

Még tavaly Vácra ment a sereg 70 tagja. Az eseményről készült videóbeszámoló címe: „A Betyársereg Vácon csapott le a cigánybűnözőkre”. Az eset ismertetése pedig a következő: „A Vácon működő kipufogó- és gumiszervizt egy helyi magyar érzelmű ember üzemelteti családjával. A nemrég indult vállalkozás azonban nem várt nehézségek elé került. Nem az adóhatóság vagy egyéb szervek nehezítették meg a helyzetüket, hanem a cigányok. A fémgyűjtésből élő (értsd: színesfémlopásban jártas) kisebbségiek a munkák során keletkező fémhulladékot akarták. A vállalkozás tulajdonosa, aki a Betyársereg tagjaként is aktívan részt vesz a nemzeti oldal harcaiban, nemet mondott a cigányok követelőzésének. A betyárok – azon félreértéseket elkerülendő, hogy ezek az ösztönlények bármit megtehetnek – közel 70 fővel jelentek meg és járőröztek a környéken, remélve, hogy eztán a cigányok jobban meggondolják, kiket zaklatnak.”

Tyirityián Zsolt

Tyirityán Zsolt

Fotó: MTI

A videón az egyik tag elmondja: „A Betyársereg nem rendvédelmi szervezet (...) nem tudjuk ezeket a problémákat megakadályozni. (...) Fel akarjuk hívni a figyelmet ezekre a problémákra, a megakadályozás a rendvédelem feladata. (...) Közel hetven fővel megjelentünk nálad, és kitettük az irányjelzőt, hogy erről a műhelyről a közeljövőben vegyék le a kezüket az élősködők...” A videóban elhangzik: a sereg azt szeretné, hogy az országban önszerveződő közösségek alakuljanak, melyek tagjai „ne prédák legyenek, hanem ragadozók”.

Őszinte vallomás Hitlerről

Tyirityán Zsolt hosszú interjút adott a 168 Órának négy évvel ezelőtt. Ebből kiderül: a Betyársereg nem ismeri el az 1989-es alkotmányt. Céljuk a „magyar harcos genetika teljes mértékű feltámasztása. Meg kell alapoznunk egy olyan új kaszt létrejöttét, amelyre minden egészséges társadalom építhet, főként a honvédelem területén.” Szerinte a tálibok nem terroristák, „én szabadságharcosnak tekintem őket. A legnagyobb terroristák a Fehér Házban és Tel-Avivban találhatók.” A betyársereg eszmeiségéről ezt mondta: a „21. században vissza kell nyúlni az ősképek erejéhez. A legutolsó tiszta, szabad társadalomépítés a pusztán létezett. Ez az eurázsiai nomád-lovas civilizáció volt, ennek jelképes képviselői voltak a betyárok. A betyár a szabadság szimbóluma, ezért is ide nyúltunk vissza. (...) Eszmei arculata van a seregnek, nyilvánvalóan a radikális jobboldal. Ám a szervezet politikafüggetlen. A Jobbikkal egy nyilvános találkozó keretében Ópusztaszeren garanciaszerződést kötöttünk, amelyen részt vett Vona Gábor is.” Kétéves börtönbüntetéséről ezt mondta: „A bíróság előtt elmondtam azt is, hogy előtte többször volt konfliktusom cigányokkal, verekedtem velük. Akkor, adott esetben, el lehetett volna engem ítélni, de a kérdéses szituációban semmiképp. Ártatlan voltam. Tizenkét tanúmat vette semmibe a bíróság. Ez egy, a gyulai buszpályaudvaron történt eset volt, amelyet a helyi bíróság tárgyalt.” A romákról azt mondta: „A cigányság szaporodási mutatója elképesztő. Meglátásom szerint ez az élősködő réteg a rendszer megbomlásához vezet.” Hitlerről pedig ezt: egy „európai szintű, nagy hatású politikus, akinek a valós megítélése még várat magára”.

 

Lényeg a megfélemlítés

Értesüléseink szerint a Betyársereg akciói elsősorban erődemonstrációt jelentenek és megfélemlíteni akarnak. (Ennek jogi vonatkozásairól hamarosan bővebben.) Az atrocitás tudomásunk szerint nem jellemző, igaz, hallottunk már támadásról is, bár ez meg nem erősített értesülés.

Az Index augusztusi cikke az országban 12 klánt tüntet fel. A helyszínek Pécs, Gyula, Szeged, Ásotthalom, Vecsés, Eger, Jászság, Mór, Esztergom, Budapest, Balaton-felvidék, Komárom. (Ezen még nem szerepel a Betyársereg honlapján nemrég hírül adott, újjáalakult kunszentmártoni klán.)

Úgy tudjuk, a csapatba nem vesznek fel „akárkit”. Egyik fontos feltétel a kifogástalan fizikum, mivel egy formálódó honvédség alapmagját kívánják létrehozni idővel, ezért van szükség a kiváló fizikai adottságokkal és „valódi nemzettudattal” rendelkező egyénekre.

A Betyársereget Budaházy György, Tyirityán Zsolt, Toroczkay László még 2008-ban alapították. Toroczkay polgármesterré választása óta a háttérbe vonult, bár tartja a kapcsolatot bajtársaival, Tyirityán Zsoltot a csapat szóvivőjeként tartják számon. „Az első nyilvános seregszemlére 2008. június 4-én Budapesten, a Trianon-ellenes felvonuláson került sor. Majd ugyancsak szakrális betyáröltözékben vonultunk fel nem sokkal később Gyulán, a Hideg Becsület Napján.” A Betyársereg nem bejegyzett szervezet, taglétszámát Tyirityán 2010-ben pár százra becsülte.

A Betyársereg honlapján közölt akcióik után közös képet készítenek, ebből az látszik, hogy egy-egy akcióban legalább tucatnyian vesznek részt, mindannyian terepszínű ruhát és a Betyársereg emblémáját ábrázoló pólót viselnek, amelyet egyébként az interneten meg is vásárolhatnak a szimpatizánsok is. Az akciókra hívásra érkeznek, fizetség nem jár érte. Soraikban sportolók is vannak, főként harcos sportágakban eredményeket elérő fiatalemberek. November elején Pécsett avattak újoncokat.

Jó viszonyban a Jobbikkal

Minapi cikkében a Népszabadság felidézte: az „uniós választások előtt a Betyársereg állásfoglalásban buzdított a Jobbik támogatására. (...) Pár évvel ezelőtt Tyirityán Zsolt megütötte Novák Elődöt, amiért a politikus nehezményezte, hogy a »betyárok« erénnyé akarják tenni, ha valaki börtönviselt. Az incidens után a Jobbik felszólította tagjait, hogy lépjenek ki a Betyárseregből, és valószínűsítette, hogy politikai kapcsolat sem lesz a két szervezet között. A viszony láthatóan rendeződött, Tyirityánról és Vona Gáborról azóta közös fotó is készült. A közelmúltban Szekszárdon, a bukaresti román–magyar labdarúgó-mérkőzés alkalmából a Jobbik a Betyársereg biztosításával rendezett meccsnézést. A Betyársereg a lelátók világában is teret hódított, a Jobbik szeretné megőrizni befolyását a gyors és összehangolt akciókra képes, jórészt szélsőjobboldali érzelmű, szervezett szurkolói csoportok körében.” Az Index a már idézett cikkében azt írta: a Jobbik rendezvényeinek biztosításánál rendre felbukkannak a betyárok. „A sereg esztergomi klánjának vezetője Skinhead Bandi, aki régebben Vona Gábor személyes védelmének biztosításában is segédkezett. Ugyanígy Vona közvetlen környezetében – szintén testőrként – bukkant fel a Betyársereg másik ikonikus alakja, Zsiráf is. Utóbbi ismert figurája volt régebben az éjszakai életnek. Akárcsak Skinhead Bandi, Zsiráf is bőrfejűként kezdte a pályafutását még a nyolcvanas években. Szintén a Betyársereg tagja a délszláv háborút megjárt Dér Zsolt, aki az előző parlamenti ciklusban Sneider Tamás jobbikos országgyűlési képviselő egyik személyi titkára volt. Akárcsak korábban az erősebb szervezett bűnözői csoportok – így például a Magyar Róbert vezette Fekete Sereg –, a Betyársereg is képes arra, hogy egy-két nap alatt 200 kemény embert mozgósítson. (...) Név nélkül nyilatkozó rendvédelmi források megerősítették az Indexnek, hogy a Betyársereg tagjai között valóban vannak olyan személyek, akik korábban rendvédelmi, honvédelmi, esetleg biztonsági területen dolgoztak, és így speciális képzésben is részesültek. »Ezért is veszélyesek. Jól konspirálnak, és azt is tudják, hogyan ellenőrizzék le tagjaik megbízhatóságát« – mondta a forrásunk. Példaként éppen Tyirityánt említette, aki korábban a magyar hadsereg elitalakulatánál, a 34. Bercsényi László Mélységi Felderítő Zászlóaljnál volt állományban, hogy aztán képességét a Betyársereg szervezésében kamatoztassa.”

Bűncselekmény, uszítás

Bár a Btk. többször is taglalja a gyűlölet-bűncselekmény hatálya alá tartozó tényállásokat, mégis kevés alkalommal találkozunk olyan esetekkel, amikor az ilyen magatartás miatti felelősségre vonás megtörténik. 2011 májusában az Országgyűlés ugyan beiktatta a közösség elleni erőszaknak a garázda (kihívóan közösségellenes, riadalomkeltésre alkalmas) magatartással elkövethető enyhébb formáját, mégis a 2012-ben, Devecserben, az „Élni és élni hagyni” címmel, a Jobbik által meghirdetett demonstráció után csupán a tettlegesség miatt indult egy személy esetében eljárás. (Igaz, utóbb a Szegedi Ítélőtábla éppen egy itt elhangzott beszédre, annak megismétlésére hivatkozva, és arra, hogy a Szebb Jövőért Egyesület tagjai annak tartalmától nem határolódtak el, feloszlatta a szervezetet, ami azóta más formában újjáalakult. A Betyársereg vezetője ugyanezen a rendezvényen genetikai hulladékokról beszélt, a másfél órás videó cikkünk írásakor is fent van az interneten.)

false

 

Fotó: MTI

A Betyársereg weboldalán leírt esetekkel kapcsolatban Dojcsek Dalma, a TASZ szakértője azt mondta, hogy azokban az  esetekben, ahol felmerülhet a bűncselekmény gyanúja, bejelentést lehet tenni a rendőrségen. A honlapon megjelent szövegek, amennyiben kimerítik az uszítás tényállását, vonhatnak ugyan maguk után büntető eljárást, ahogy Tomcat esetében is született elmarasztaló ítélet, ám az oldal betiltása semmiképp nem jelenti a teljes megszűnést, mivel ezek az oldalak bármikor „újjászülethetnek”.

Az oldalon leírt két dóci esetben a rendőrség is jelen volt, hogy folyik-e vizsgálat, azt nem tudjuk, mivel – amint fent említettük – annyit közöltek, hogy minden esetben a vonatkozó jogszabályok szerint jártak el.

Jogsértés? Visszaélés?

Ha Ön vidéken él, és jogsértést vagy hatalmi visszaélést tapasztalt, kérjük, írjon nekünk a kismagyarorszag@narancs.hu-ra, és mi utánajárunk.

Neked ajánljuk

Leginkább a foci

  • Toroczkay András

Apanovellák, de nem csak azok, felnövéstörténetek, kisvárosi elbeszélések, Budapest- és énelbeszélések is egyben. Az író magáról beszél, nem is kendőzi. Már a címből rögtön beugrik egy másik óriás: Lóci. Itt azonban a fiú emeli fel az apját, s állít emléket neki.

Stockholm-szindróma

Szentgyörgyi Bálint sorozatát nagyjából kétféle diskurzus övezi. Az egyik a sorozat nyilvánvaló történelmi torzításait és pontatlanságait rója fel. Itt elsősorban Hodosán Róza szociológus és Rainer M. János történész kritikái­ra gondolunk, akik az 1980-as évek ellenzéki mozgalmainak tagjaiként jogosan érezhetik, hogy saját és bajtársaik munkálkodását az alkotók nem adták vissza elég hűen. Ugyanakkor szem előtt kell tartanunk, hogy A besúgó vállaltan fikció, nem pedig dokumentumfilm.

Delfin

Van a filmben két csónakázás. Az egyik a bajai Sugovicán, az egykor kedvelt, de most néptelennek mutatkozó horgászhelyen. A gyermekkora helyszíneire visszalátogatván ismét kisvárosi lánnyá változó világhírű úszófenomén a nagypapával, ladikon haladva újra felfedezi a Duna-mellékág békességét. Máskor meg az óceánon hasít bérelt jetboaton, bálnát akar nézni – hullámokból felszökkenő delfineket lát is.