Még február első felében született az a bírósági ítélet, amely arra kötelezte az akadémiát működtető Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítványt, hogy adja ki, mire költötték a klubhoz 2013. január és 2015. november 26-a között beérkezett 5–8 milliárd forintnyi tao-támogatásokat. A pert a DK-s Varju László indította, aki még 2015-ben nyújtott be közérdekű adatigénylést a klubhoz, kikérve a felhasználás során kötött szerződéseket, de választ sem kapott az akadémiától. Varju ezután fordult a bírósághoz. Első fokon tavaly a Székesfehérvári Törvényszék, a fellebbezés után a Fővárosi Ítélőtábla mondta ki, hogy a párt által kikért adatok nyilvánosak.
Feljelentés közérdekű adattal való visszaélés miatt
A másodfokú ítéletet követően mindkét félnek meg kellett várni, amíg írásban is megérkezik a határozat, és ezt követően 15 napjuk lett volna Mészáros Lőrincéknek, hogy kiadjanak minden szerződést, számlát és dokumentumot arról, hogy az említett időszakban mire ment el több milliárd forintnyi tao-forrás Felcsúton. Ahogy azt Földi Judit, a DK elnökségi tagja a magyarnarancs.hu-nak elmondta, semmilyen szerződést vagy számlát nem kaptak az akadémiától, de még egy kósza jelzést sem arra vonatkozóan, hogy csúsznának az adatszolgáltatással. A politikus közölte: mivel a klub nem tartotta be a jogszabályokat, feljelentést tesznek közérdekű adattal való visszaélés miatt.
A kiperelt szerződésekből egyebek közt az is kiderülne, hogy a 2013. január és 2015. november 26. közötti időszakban kiket bíztak meg pályaépítésekkel, Mészáros Lőrinc cégei kaptak-e munkát attól az egyesülettől, amely élén pont a felcsúti polgármester áll. De ezen felül a legapróbb megrendelésekre vonatkozó dokumentumokat is ki kellene adni, ha a megbízást tao-forrásból fizették ki.
Orbánnak ez rém kellemetlen
Nos, a miniszterelnök kedvenc csapata nem tartja be a törvényeket, de az is igaz, hogy a jogerős ítélet elég rosszkor jött Orbánnak, hiszen így megdőlni látszik a kormány azon álláspontja, miszerint tavaly októberben azért kellett adótitokká minősíteni a tao-pénzeket, mert az a pénz, amely az adókedvezmény lehetősége miatt fizikailag be sem áramlik az államkasszába, nem minősül közpénznek. Ez az érvelés teljesen megegyezik azzal, amit a felcsúti akadémia állított a peres eljárások során. A jogszabály-módosítás után azt – minden bizonnyal – továbbra sem lehet majd megtudni, hogy pontosan mely cégektől érkeztek a pénzek a társasági adókedvezmény rendszerének jóvoltából, de azt, hogy mire költötték az így befolyt összegeket a klubok, elvileg el kellene árulni a sportegyesületeknek.
A felcsúti akadémia ellen megnyert per után a DK még harminc klub ellen indított eljárást, hogy megtudják, ott mire mentek el a tao-források. Márciusban első fokon úgy döntött a bíróság, hogy a Vasas Akadémiának ki kell adnia az adatokat, de itt a Puskás Akadémia 5–8 milliárdjához képest csekély összegről, 180 millió forintról van szó.
