A Fidesz-szavazók harmada is szeretne Orbán-Magyar vitát

Belpol

A magyar társadalom többsége, 56 százaléka szeretne Orbán Viktor és Magyar Péter közötti vitát, ezt leginkább a fiatalabb korosztályok és a városiak támogatják – derül ki az aHang által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek részleteiről Szalóki Viktor, a civilszervezet politikai igazgatója beszélt a Narancsnak.

magyarnarancs.hu: Születtek nem várt eredmények a felmérésben?

Szalóki Viktor: A 21 Kutatóközpont augusztus végén végezte a közvélemény-kutatást, amelyben a miniszterelnök-jelölti vitára is rákérdeztek. Ebből kiderül, hogy minden harmadik Fidesz szavazó is szeretné, hogy Orbán Viktor kiálljon vitázni Magyar Péterrel. Ez azért volt kifejezetten meglepő, mert a kormányfő többször is próbált már kibújni a megméretés alól. Kijelentette, hogy neki nem Magyar Péterrel van vitája, hanem Brüsszellel. Úgy tűnik, ez az üzenet nem ment át teljesen a Fidesz táboron. Ez értelmezhető úgy is, hogy még a kormánypárt táborán belül is jelentős az igény a nyílt, érveken alapuló párbeszédre. Szerintünk minden választó – kormánypárti és ellenzéki egyaránt – megérdemli, hogy ne propagandaüzenetekből, hanem egyenes beszédből, egy nyílt vitából tájékozódhasson.

A korosztályos adatok szintén erős üzenetet hordoznak. A 18-29 évesek 71 százaléka és a 30-39 évesek 72 százaléka támogatja a vitát, vagyis éppen azok a fiatalabb generációk, akiknek egy nagy része soha életében nem láthatott miniszterelnök-jelölti vitát, követelik leginkább, hogy végre legyen.

 
Forrás: aHang
 

 magyarnarancs.hu: Mit mutat még a közvélemény-kutatás?

Szalóki Viktor: Mindenekelőtt azt, hogy a magyarok többsége támogatja a vitát: a teljes népesség 56 százaléka szeretne vitát Orbán és Magyar között, miközben a megkérdezetteknek mindössze 23 százalék utasította el ezt, és 21 százalék volt bizonytalan. A pártpreferencia szerinti mérés különösen figyelemre méltó, a Tisza Párt szavazóinak 86 százaléka, más pártok támogatói közül közel hetven százalék, a bizonytalanok közül pedig több mint 35 százalék igényli a vitát. A fideszesek körében többségben vannak az elutasítók, de, mint említettem, a kormánypárti szavazó egyharmada kimondottan várna egy Orbán-Magyar vitát.

 
Forrás: aHang
 

Ami még a korosztályos bontást illeti, a középkorúak között alacsonyabb a támogatás, de még a 40-49 évesek közül is minden második ember nyitott a vitára, míg az idősebbeknél, a 65 év felettieknél közel a fele, 48 százalék áll ki mellette.

A férfiak körében jóval erősebb a vitaigény, mint a nőknél,

és minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább szeretné, hogy sor kerüljön rá. A településtípusok közül Budapesten kiemelkedően magas, 73 százalék a támogatottság, de a kisebb városokban és falvakban is jelentős az igény: a falvakban és a községekben élők 56 százaléka támogatja a vitát.

 
Forrás: aHang
 

magyarnarancs.hu: Egyre sűrűbben indít petíciót az aHang, miközben, láthatjuk, a jelenlegi rendszerben túl sok eredmény nem várható ezektől a kampányoktól. Legújabb petíciójukban az Orbán-Magyar vitát követelik, de milyen reményekkel?

Szalóki Viktor: A demokrácia egyik alapfeltétele, hogy a választók tisztán, közvetlenül láthassák és hallhassák, hogyan gondolkodnak az ország vezetésére esélyes politikusok a jövőről. Magyarországon legutóbb 2006-ban volt ilyen vita, vagyis közel húsz éve nem láttunk olyat, hogy a miniszterelnöki posztra legesélyesebb jelöltek élőben, nyilvánosan ütköztessék az érveiket. Ez ma már teljesen szokatlan Európában: Németországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban vagy Lengyelországban

a választások előtt természetes, hogy a kormányfői esélyesek vitában mutatják meg, kinek a víziója ad jobb választ az ország előtt álló kihívásokra.

A választásokig több kiemelt kampánnyal készülünk, aminek egy részével már találkozhattak azok, akik követik az aHang munkáját. A célunk az, hogy minél több embernek meg tudjuk mutatni, kik a felelősek azért, ami az elmúlt 15 évben történt – például, hogy hogyan épült le az oktatás, hogyan omlott össze szinte teljesen az egészségügyi ellátórendszer, hogyan gazdagodtak meg beláthatatlan mértékben kormányközeli vállalkozók, vagy éppen hogy hogyan esik szét a szociális rendszer.

Ezek mellett több olyan kampányunk is van, amelyek a választásokhoz közvetlenül kapcsolódnak, köztük az, hogy legyen teljes körű választási megfigyelő EBESZ misszió a 2026-os parlamenti választásokon. Ehhez több mint 30 ezer ember csatlakozott már, és októberben fogjuk személyesen elvinni a petíciót az EBESZ tagállamok képviselőinek.

Szintén utóbbi kategóriához tartozik a mostani miniszterelnök-jelölti vitáról szóló petíciónk is. Úgy gondoljuk, hogy a vita nem szívesség, nem kampányfogás, hanem politikai kötelesség.

Ha elvárják, hogy az emberek döntsenek, akkor kötelesek megadni hozzá a döntéshez szükséges információkat 

– nyilvánosan, egymás mellett állva.

 
Szalóki Viktor, az aHang politikai igazgatója
Forrás: aHang

magyarnarancs.hu: Meddig gyűjtik az aláírásokat?

Szalóki Viktor: Amíg célt nem érünk vele. Szeptember 15-én indult a kampány, amikor is a demokrácia nemzetközi napján több mint 30 helyszínen voltunk az utcákon országszerte. Már aznap látszódott – amit a közvélemény-kutatási adatok is megerősítettek –, hogy a magyar embereket igenis érdekli ez a téma, és szeretnék a vitát látni, hallani. Az utcai jelenlét folytatódik, aktivistáink és az aHang helyi csoportjai, az aPontok folyamatosan gyűjtik az aláírásokat.

A petíciót eddig már több mint 40 ezren (cikkünk megjelenésekor 42 ezren) írták alá.

A célunk az az, hogy valóban legyen vita. Ehhez pedig mind a két félnek személyesen fogjuk átadni a petíciót.

magyarnarancs.hu: Mikor, hol, ki által moderálva lenne optimális a vita?

Szalóki Viktor: A mikor talán az egyszerűbb kérdés. Úgy gondoljuk, hogy egy ilyen vitának a hivatalos kampányidőszak alatt lenne leginkább helye. Azonban egy pillanatig sem bánkódnánk, ha erre korábban, az év elején sor kerülne. 

A helyszín és a moderáció nyilván sokkal nehezebb kérdés. Egy működő demokráciában ezt a pártatlan közmédia valósítaná meg. Az elmúlt évek tapasztalataiból és a tavalyi EP választásokat megelőző vita megszervezéséből már láthattuk, hogy az állami televízió teljes mértékben a Fidesz kontrollja alatt van. Úgy gondoljuk, hogy meg kell találni azt a kompromisszumos megoldást, amit mind a két fél vállalhatónak tart. Nem szeretnék tippelgetésekbe belefolyni, hogy hol lenne jobb, hol kevésbé.

Bízom benne, ha eljutunk odáig, hogy a szereplők igent mondanak, akkor a feltételek is megoldhatóak lesznek.

magyarnarancs.hu: A többi, még választási küszöb körüli pártok vezetőinek a vitáját is fontosnak tartják?

Szalóki Viktor: Mi kifejezetten a miniszterelnök-jelölti vitát tartjuk elengedhetetlennek, amelynek lényege mindig az, hogy a reálisan kormányzásra esélyes politikai vezetők álljanak ki egymással. Most Magyarországon a közvélemény-kutatások világosan mutatják, hogy a Fidesz és a Tisza Párt küzd a győzelemért, vagyis Orbán Viktor és Magyar Péter között dőlhet el, ki alakíthat kormányt. A kisebb pártok szerepe nem elhanyagolható, de más demokráciákban is bevett gyakorlat, hogy a miniszterelnök-jelölti vitát az esélyes jelöltek vívják meg egymással. Németországban például a „Kanzlerduell” mindig a két legnagyobb esélyes között zajlik, miközben a kisebb pártok külön vitákban kapnak teret.

Nem szeretnénk kizárni másokat a nyilvános vitákból, sőt, természetesnek tartjuk, hogy legyenek listaállítói vagy pártelnöki viták, ahol minden releváns szereplő megjelenhet. De a miniszterelnöki vita más műfaj: az ország jövőjéről, a kormányzás irányáról szól, és ott az a két ember kell, hogy álljon egymással szemben, akik közül az egyik valóban Magyarország következő miniszterelnöke lesz. Ez nem szűkítés, hanem a választók szempontjából a legfontosabb kérdés fókuszba helyezése: Orbán Viktor marad, vagy Magyar Péter veszi át a kormányrudat.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.