Hét gyermekét temette el, majd a feleségét, de volt ereje újranősülni

Élet + Mód

Ló- és birkalopás, verekedés, boszorkányper, tragédiák: a családkutatás a felmenők megdöbbentő történeteivel is megismertet, és segít feldolgozni a lelki bajokat – tapasztalta a szegedi nyelvész.

Fenyvesi István (1931–2016) Szentesen született, a manapság szomorú hírekből ismert Horváth Mihály Gimnáziumban érettségizett 1949-ben. Ruszista irodalmár lett, legismertebb munkája az Orosz-magyar szlengszótár. A Szegedi Tudományegyetem orosz szakán tanított. Önéletírása összefoglalja, amit családjáról, nagyszüleiről tudott. Lánya, Anna 2019-ben nyitotta meg a mormon egyház önkéntesei által összeállított netes archívumot, a familysearch.org-ot, mert érdekelte apja családjának eredete is. Fenyvesi Anna bölcsész, ahogyan szülei. Nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Angol-Amerikai Intézetének oktatója. A történelem korábban nem érdekelte, de keresgélés közben megszerette a személyes kötődés révén, ami nagyon nagy örömmel is járt.

Erről a kalandjáról tartott előadást csütörtökön Szegeden az egyetemen.

 
 
 

Akit érdekelnek az ősei, hozzá hasonlóan a még élő családtagoktól megtudott adatok alapján otthon, a gép előtt ülve a familysearch.org segítségével azonnal sok adat birtokába kerülhet. Több millió magyarországi anyakönyv érhető el ott kereshető formában. Anna másfél hónap alatt rakta össze saját családfáját, majd 2019. május 14-én buszra ült, átment Szentesre a levéltárba, ahol az év végéig összesen harminc munkanapot töltött kutatással. Azért ment át, mert nem csak a nevekre volt kíváncsi, hanem az ősök történeteire is. Megesett, hogy reggel, nyitásra érkezett, zárásig maradt. Az akkor összegyűjtött anyagot otthon rendszerezte, és a család minden tagja megkapta tőle karácsonykor a munka eredményét: a százoldalas családtörténetet az 1700-as évek közepéig visszamenőleg, 400 oldalas függelékkel, 60 oldalas családfakivonattal, pendrive-on is. Mivel Anna gyermekei kétnyelvűek, és nem lehet tudni, az unokák használják-e majd a magyart, az egész munkát lefordította angolra. A kutatás folytatódott, a koronavírus-járvány alatt volt ideje rendszerezni a levéltárban lefotózott dokumentumokat.

A legfőbb forrásai a különböző összeírások voltak. Régen lista készült a vagyonosokról, az adózókról, a nemesekről, a pipásokról – mert a 18. századi városi tűzvészek nagy részét felelőtlen dohányosok okozták, vagy csak azokra fogták rá –, az éhezőkről és a lisztsegélyben részesültekről, a tűzvész-, árvíz-, felhőszakadás-károsultakról. 1848-49-ből a 18 és 30 év közötti férfiak listája is fönnmaradt. Akadtak izgalmas végrendeletek, és az Egyezségek könyve is tartogatott információkat. Az 1870-es első igazi népszámlálás íveit sok városban nem semmisítették meg, a szentesi is megvan. Kiderül belőle, ki hol lakott, az is, hogy kikkel együtt, és tudott-e írni-olvasni. A népszámlálási ív alapján össze lehetett rakni, hogy az akkor élt felmenők Szentesen hol éltek, mely utcákban.

 Anna számára megrázó élmény volt látni egyik legkorábbi Fenyvesi ősét, Gergelyt az éhezők listáján 1791-ből, majd a segélyezettek között is, aztán az egyik Aradi felmenő aláírását 1818-ból.

Az meg szívmelengető, amikor kiderült: 1852-ben a tanyatulajdonosokról a nevük mellé személyleírás is készült. Így, ha fotó még nem is készülhetett, megtudhatta, hogy egyik szépapja, Dancsó László „negyvenöt éves, középtermetű, ragyás, haja szőkés, szeme kékes, bajusza vereses, orra rendes”. Az ő apósa, Sütő Antal pedig így nézett ki: „szeme sárga, haja rövid, bodor, őszes, bajusza őszes, tömör, orra széles, görbe, arca kerek, barna, termete magas, szemére nem lát, egész testére nyomorult”. E két utóbbi információ azért érdekes, mert kilenc gyermeke volt, és még az összeírás után is nősült, feleségül véve egy nála harminc évvel fiatalabb nőt. Ugyanígy megrázó volt szembesülni azzal, hogy László szépapának az első házasságából hét gyermeke született, és mind a hét meg is halt még kiskorában. Az utolsó gyerek után meghalt a feleség is, Mácsai Erzsébet. Lászlónak azonban volt lelkiereje arra, hogy újra megnősüljön. Sütő Rozáliától egy lánya született, Dancsó Rozália. „Ő hozzáment Aradi Lászlóhoz, és ennek köszönhetjük, hogy én itt vagyok” – mondta Fenyvesi Anna.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Györfi Mihály szolnoki ellenzéki polgármester szerint a parlamentben „a mindent megszavazunk Orbán Viktornak” című politikai komédia folyik. A politikus úgy látja, ennek az lesz a végeredménye, hogy bár a magyar társadalom nem szereti a politikai mészárlást, ha kell, jövőre megteszi.