40 millió forint uniós támogatásban részesült még 2017-ben a Tolna Megyei Centrum Esterházy Miklós Szakképző Iskola és Kollégium az Emberi Erőforrások Operatív Programon (EFOP) keresztül, hogy megvalósítsa az „Iskolapad újratöltve” elnevezésű projektjét.
Ennek célja az volt, hogy a középfokú végzettséggel nem rendelkező, tanköteles koron túli fiatalokat visszavezesse az iskolába, hogy érettségi bizonyítványt, szakképesítést szerezhessenek. A projekt 2020-ban zárult, és időközben az intézmény fenntartóváltáson esett át, ma már a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz tartozik (mai neve: MMSZ Eszterházy Miklós Technikum). Kíváncsiak voltunk rá, hogy milyen eredményt ért el a program, ezért megkerestük az iskolát.
11 négyzetméteres lakás, havi 18 ezer forint jövedelem
Bükösdi Olga intézményvezető levelünkre egy 2018-as beszámolóra hivatkozva azt írta, a projekt sikerességét a következő, előre meghatározott célok elérésében tervezték mérni:
- Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.
- Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma.
- Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.
- Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.
- Az iskola tartósan képessé válik a különböző háttérrel és eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére.
- Multikulturális tartalmak épülnek be a helyi tantervbe.
- Az iskola párbeszédet alakít ki minden szülővel.
Az elsődleges célcsoportot hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók alkották, azon belül is a Szekszárdi SZC Esterházy Miklós Szakképző Iskolája és Kollégiuma 9., 10. és 11. évfolyamos diákjai. Az érintettek hátteréről az alábbiakat tárták fel a megelőző igényfelmérés során:
- A megkérdezett diákok több mint 50 százaléka bukott már meg.
- A tanulók pedagógusokkal való viszonyát ötből 2,85-re értékelték.
- A diákoknak mindössze 30 százaléka rendelkezett saját szobával, és 62 százalékuknak volt otthon számítógépe.
- A családokban az átlagos együtt élők száma 5,4 fő volt.
- Az egy főre jutó átlagos lakásméret kifejezetten alacsony, 11,87 négyzetméter volt.
- Családonként átlagosan 0,75 fő volt a keresők száma, vagyis öt főre nem jutott egy eltartó sem.
- Az egy főre jutó átlagos havi jövedelem a bevallások alapján 18 385 Ft volt.
- A szülők 95 százaléka a tanulásban látta a gyermeke kitörési lehetőségét.
Az igényfelmérés során kiderült az is, hogy a kezdeményezést a célcsoport pozitívan fogadta, vagyis van relevanciája egy rugalmas iskola létrehozásának. A megkérdezett diákok 95 százaléka jelezte, hogy részt venne egy „második esély programban”, a megkérdezett szülők 92,5 százaléka pedig szívesen járatná a gyermekét ebbe az iskolatípusba.
33 diák, harmaduk roma származású
Bükösdi szerint az iskola nagy és sokszínű diákközösséget szolgál ki, hat megye 135 településéről érkeznek tanulók, akik között magas a hátrányos helyzetűek aránya (279 fő, közülük 109 fő halmozottan hátrányos helyzetű). A projektben kifejezetten 33 diák vett részt, és a program célul tűzte ki, hogy a bevont tanulók legalább 30 százaléka roma származású legyen. A résztvevőket olyan problémák alapján választották ki, mint például tanulmányi hátrányok, magatartási és tanulási zavarok, szociálisan hátrányos, ingerszegény háttér, traumák és folyamatos konfliktusok a környezetükben, önértékelési problémák.
A diákok pozitívan fogadták a programot, nyitottak, érdeklődőek és együttműködőek voltak. Motiváltabbá váltak és jobb vizsgaeredményeket értek el. A projekt alapját egy mentorrendszer, illetve személyre szabott fejlesztési tervek képezték, amelyek nemcsak a diákok körében voltak sikeresek, hanem az iskola tanári közösségét is megerősítették, közölte Bükösdi Olga.
A diákok már az első évben jobb tanulmányi eredményeket értek el. A 11 mentor nemcsak a 33 diákkal, hanem a rendszeres családlátogatásoknak köszönhetően a családjaikkal is erős, bizalmi kapcsolatot alakított ki, ami segített lebontani a kezdeti akadályokat. Egy elkötelezett fejlesztő pedagógus játékos és gyakorlati feladatokon keresztül segítette a tanulókat tanulási módszereik és önismeretük fejlesztésében. Ez a kézzelfogható fejlődés hozzájárult a vizsgákon elért jobb eredményeikhez.
A beszámoló kiemeli, hogy a mentorok és tanárok közötti csapatmunka egy összetartóbb és innovatívabb szakmai közösséget formált az iskolán belül. A projekt céljait több, nagy részvétellel zajló rendezvény is támogatta, többek között üzemlátogatás a pályaorientáció jegyében, drogprevenciós program a helyi rendőrséggel, a befogadást erősítő sportnap és egy természetközeli kirándulás.
Bükösdi Olga tájékoztatása szerint a fejlesztő pedagógussal hamar kialakult a bizalmi légkör, és a diákokat sikerült motiválni, hogy aktívan részt vegyenek a foglalkozásokon. Az elméleti témákat kevésbé találták vonzónak, a játékos, gyakorlati feladatokban és az önismereti játékokban lelkesen vettek részt. Ezek a tevékenységek nemcsak saját személyiségük és tanulási stílusuk megértésében segítették őket, hanem abban is, hogy jobban megismerjék társaikat.
„Akkor a projekt sikeresen zajlott, és számos folyamatos, havi rendszerességű program támogatta a diákokat, mint például képességkibontakoztató foglalkozások, tanácsadás az egyéni fejlesztési tervekhez, valamint digitális kompetenciafejlesztő szakkör. Az eredeti, 2017-es terv hosszútávú célként fogalmazta meg, hogy ezeket az új, diákközpontú módszereket beépítsék az iskola hivatalos pedagógiai programjába, ami a fenntarthatóságra utal. A rendelkezésre álló költségvetési keretünk függvényében ezeket a programokat a mai napig fenntartjuk” – írta az intézményvezető.
Címlapképünk forrása: efop.kormany.hu.
Szerkesztette: Fazekas Zsuzsanna
