A Fidesz fejben már annyira Amerikában él, hogy a magyar valóság össze sem zavarja

Narancsblog

A Szabadság téren rendeztek tüntetést tízezer kilométerrel arrébb történt gyilkosságok miatt, miközben a demonstráció helyszínétől 40 percre neonácik hetekig vertek hajléktalanokat az utcán.

Csütörtökön maga a minden lovagkeresztre a leginkább érdemes publicista, takonygerincező közgondolkodó, az ócska kis prolizó véleményvezér, a feketeöves szarjankózó tüntetést szervezett a Utah-ban meggyilkolt Charlie Kirk emlékére a Szabadság téren egy rakás embernek, aki két hete hallott először Charlie Kirkről. A tüntetés klasszikus peremfideszes esemény volt: olyan NER-univerzumban valamiért ismertté vált szereplők szólaltak fel, mint Szánthó Miklós vagy Apáti Bence. Ennek a rétegnek alapvetően egy dolga van: kimondani azokat a dolgokat, amiket a Fidesz hivatalos tisztségviselői már nem mernek, de azért tudja mindenki, mire gondol Orbán Viktor valójában, amikor „idegenekről” meg „LMBTQ-aktivistákról” hadovál a színpadon. Ha ezt vesszük alapul, akkor ez a tüntetés – és persze az elmúlt napok közösségi médiában mutatott produkciója – nagyjából képet ad, mi hol helyezkedik el a Fidesz problématérképén 2025-ben, mik azok a dolgok, amikről úgy gondolják, nemcsak tudnia kéne a választóiknak, de egyenesen fel is lépniük a témában.

Vegyük tehát sorra, miről is volt szó a Szabadság téren. Meg sem próbálok úgy csinálni, mintha kimentem volna, a Telex tudósítását vettem alapul.

  • Apáti Bence elmondta, Kirk vitái „98 százalékát megnyerte, így inkább nem vitatkoztak vele, hanem agyonlőtték.
  • Szánthó Miklós szerint Kirköt azért ölték meg, mert „hitvalló és szuverenista volt”, és „kulturáltan, okosan, békességben vitatkozott. […] Nem uszított, mégis megölték.”
  • Bayer Zsolt elmondta, „a fehér életek is számítanak, a fehér életek is számítanak”.
  • Ugyancsak Bayer problematizálta azt, amit George Floyd meggyilkolása után láthattunk az Egyesült Államokban: „Amikor meghalt George Floyd, többszörösen büntetett előéletű, drogos fekete bűnöző, lángba borították Amerikát. Gyújtogatások, zavargások, rendőrgyilkosságok, fosztogatás kísérte a BLM és a hozzájuk hasonló szervezetek »gyászát«. Most csend van, gyász van, imádság van. És ez így helyes.”
  • Továbbra is Bayer, hiszen ki más tudná idekeverni a vélt feketék öldöklését egy olyan megemlékezésre, amit azért szerveztek, mert egy fehér ember meggyilkolt egy másik fehér embert? Elővette ugyanis Irina Zarucka történetét, akit egy vonaton késeltek halálra Észak-Karolinában, történetesen fekete bőrű ember volt az elkövető. „Egy ember nem volt azon a vonaton, aki a segítségére sietett volna, megpróbálta volna feltartóztatni azt a fekete, nem is tudom, micsodát” - osztotta meg a bennfentes információkat.
  • Itt nem volt vége: Bayer azt is kifejtette a lap szerint, hogy nem kér a „muszlim, iszlamista erőszakból és terrorból”, amit szerinte a menekültek hoznak.

Kicsit beszéljenek a számok: Charlie Kirköt a Utah megyei Orem városában gyilkolták meg, ide repülővel, minimum egy átszállással nagyjából 14 óra alatt lehet eljutni. Zarucka tragédiája Észak-Karolinában történt, ezt kis mázlival már 12 óra alatt megjárhatja az ember Budapestről, bár fontos kiemelni, hogy egyikhez sem adtuk hozzá a reptérre való kijutást és az ottani várakozást, ilyesmit. 

 
Bayer Zsolt beszél a fehéreket ért erőszakról Budapesten
Forrás: Apáti Bence / Facebook

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.