Hosszú interjúban fejti ki Sallai R. Benedek az Indexen, hogy miért vonul vissza a politikától jövőre.
| ||
Az okok röviden:
– Sallai elfáradt,
– az LMP nem tudott áttörni,
– Sallai inkább a saját gazdaságát vinné.
És bővebben: „Egy ideje bennem van az is, haza kellene menni, mert otthon összeomlik minden, amit korábban csináltam. (...) Egyszerűen nem megy így tovább. De már 2015-ben látszott, hogy nekem nem fog bejönni ez a budapesti élet és a parlamenti munka, és alapvetően már akkor eldöntöttem, hogy előbb-utóbb kiszállok. Csak akkor még azt gondoltam, hogy van két világos út. Vagy piszkosul megerősödünk, vezető ellenzéki párt leszünk, és akkor úgyis jönnek majd nálam sokkal alkalmasabbak, vagy tönkremegy az egész, és azért nem lesz értelme maradnom. Most mégis ott vagyok középen, ahogy az LMP is ott maradt középen. Nyilvánvalóan van társadalmi igény az LMP politikájára, sokan bíznak bennünk, de a kicsik között a legnagyobb szerep nekem kevés, és sajnos nem történt meg az áttörés.”
Hozzátette később: „Minden bizonnyal a saját alkalmatlanságomnak az a legfontosabb része, hogy én csak egy jobb országot szeretnék, de azt szeretném, ha mások vezetnének. És ha nem kellene ebben olyan szerepet vállalni, amire rámegy az ember magánélete, gazdasága, ügyei, amit húsz évig épít, meg minden más. Erre születni kell, és azt hiszem, én nem erre születtem. Szégyellem magam emiatt, hiszen a magyar történelemben vannak hazafiak, akik mindenüket feláldozták, az életüket, vagyonukat, de négy gyermek mellett én a hasztalan szélmalomharcot nem kívánom felvállalni.”
Azt ugyanakkor nem zárja ki teljesen, hogy visszatérjen a parlamentbe, sőt, van olyan forgatókönyv, amely szerint 2018-ban is maradna: „Egy nagyobb frakció esetén, ha mondjuk 20 százalékot érünk el, vagy ha kormányozni kezdünk, akkor ha van rá igény, megfontolom a maradást. De az biztos, hogy még egy ilyen tíz fő alatti frakciót ellenzékben nem csinálok végig.”
Arra persze, hogy ilyenje lesz az LMP-nek, nem vennénk mérget.
„Csalódott vagyok, de nem az LMP-ben, hanem a magyar mentalitásban, amely arra méltatlan és alkalmatlan vezetőket emel fel hosszú ideje. Bízom benne, hogy valami ráébreszti majd az országot egyszer, hogy EU-s állampolgárként lehet másként is élni, mint ahogy most engedik a vezetők” – zárja ezt a roppant szomorú interjút Sallai R. Benedek.
