Kövér László-i módszereket alkalmazna a Fidesz Orosházán – székbírságot szabhat ki a polgármester

Kis-Magyarország

Aki a jövőben a fideszes városvezető szerint akadályozza az érdemi munkát és sérti a képviselő-testületi ülés méltóságát, pénzbírsággal sújtható. Ez lenne az ún. székbírság. A társadalmi megbízatású alpolgármester korlátlan hozzászólási lehetőséget kap - a Fidesz helyi elnökét ruházták fel ezzel a jogkörrel. Jogi és politikai aggályok sora merült fel a vitában.

Mi sérti a képviselő-testület méltóságát Orosházán? Ha az ellenzéki képviselők olykor kertelés nélkül elmondják a véleményüket az előterjesztésekről és a városvezetésről és eközben nem rejtik véka alá, hogy Dávid Zoltán (Fidesz-KDNP) polgármestert alkalmatlannak tartják feladata ellátására? Vagy az, ha a Fidesz-frakció szerint az ellenzékiek éles kijelentéseikkel és időnként közbekiabálásaikkal zavarják a közgyűlés munkáját? Erről zajlott csütörtökön heves vita Orosházán azok után, hogy a kormánytöbbség beterjesztette az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról (szmsz) szóló rendeletmódosítást. Ennek két lényeges eleme volt. Az egyik szerint a testületi üléseket megzavaró, a közgyűlés méltóságát sértő kijelentést tevő képviselő ún. székbírsággal sújtható, a másik alapján a nem mellékesen a Fidesz helyi elnökeként ténykedő Molnár Béla társadalmi megbízatású alpolgármester minden napirendi ponthoz korlátlan hozzászólási lehetőséget kap.

Amint előre sejteni lehetett, óriási vita kavarodott az előterjesztésből. Az ellenzéki képviselők, köztük Fetser János (MSZP) és Szabó Ervin (Jobbik-Konzervatívok) a durva politikai rendszerszabályozást, a kritikus hangok elhallgattatásának szándékát látták a rendeletmódosításban, amelyre 1990 óta helyben nem volt példa. Ráadásul megítélésük szerint nincs olyan helyzet, amiért ezt életbe kellene léptetni ezt a „szájzárrendeletet.” Már túl a politikai megfélemlítésen. Az sem derült ki az előterjesztés szövegéből, hogy a székbírság kiszabását csak a polgármester, vagy mellette a képviselők is kezdeményezhetik. S az sem, hogy mikor, milyen esetben, milyen szavak használatánál áll fenn ez a lehetőség.

Az viszont világossá vált, utóbbit semmilyen módon nem szabályozzák, így sokak szerint teljesen szubjektív lesz. Azt azonban az orosházi fideszes városvezető és Burai Mihály jegyző egyértelművé tette, ennek kiszabását csak az ülésvezető polgármester kezdeményezheti és egyszerű többséggel fogadják el.

A bírság mértéke a képviselői tiszteletdíj, 179 ezer forint 20 százaléka. Ám ötnél többször nem szabható ki, így csak a teljes tiszteletdíjat lehet visszatartani egy-egy hónapban,

külön nem kell fizetni a képviselőnek. „Ezt ellenem találták ki, egyben ellentmond a képviselői jogállásnak, ami az egyenlő jogokról és kötelezettségekről szól” – mondta a Narancs.hu-nak Fetser János.

Emellett az orosházi Fidesz-elnöknek, Molnár Bélának politikai gesztust téve a kormánypárti többség megszavazta, hogy a nem választás, hanem egy sajátos jogintézmény révén, a polgármester jóvoltából társadalmi alpolgármesterként szavazati joggal nem rendelkező, csupán tanácskozási joggal a testületi ülésen részt vevő várospolitikus korlátlan hozzászólási lehetőséggel rendelkezik a jövőben. Abban a képviselők egyetértettek, hogy a rendeletmódosítást elküldik véleményezésre a törvényességi feladatot ellátó Békés Vármegyei Kormányhivatalnak.

Úgy fest, az orosházi önkormányzat kormánytöbbsége rálépett arra az útra, amely Kövér László házelnök bírságoló, megfélemlítő működését és házmesterstílusát jellemzi. De ahogy két évvel ezelőtt a Társaság a Szabadságjogokért jelezte, hasonló szankciós intézkedést vezetett be a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzat is. Akkor úgy fogalmazott a jogvédő szervezet, hogy „nem a képviselők elhallgattatásától lesz kulturált a politikai vita”.

(Címlapképünkön: Dávid Zoltán polgármester és Burai Mihály jegyző. Forrás: Fetser János Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.