Ingyen kérte a Debreceni Egyetem kampusznak Siófok egyik legszebb épületét

Kis-Magyarország

Mióta a Gábor Dénes Főiskola kivonult a városból, üresen áll az egykori siófoki épülete. Most a Debreceni Egyetem kereste meg az önkormányzatot, hogy szívesen beköltözne. 

Siófoknak egyik legszebb, legpatinásabb épületét nézte ki magának az állami alapítványi fenntartású Debreceni Egyetem. A kikötőnél található egykori Hullám és Sió szállót korábban a Kodolányi János Főiskola használta, amely a hallgatói létszám jelentős csökkenése miatt visszaadta az épületet, majd 2016-tól a Gábor Dénes Főiskola hallgatómentes kampusza lett, az intézmény távozni is csak váltságdíj fejében akart. Most az épületet a Debreceni Egyetem venné át.

Siófok városatyái és városanyái a szezon meghosszabbításának Szent Gráljaként tekintenek a felsőoktatásra, a tervek szerint szorgalmi időszakban a hallgatók, annak végeztével pedig nyáron a turisták töltenék meg a várost. A Siófok környéki egyetemisták nagy része viszont akkor is többnyire Budapestre járt, amikor levelezőn tanulhattak volna turisztikai menedzsernek vagy informatikusnak a siófoki kampuszon, de még a nappali tagozatosok is gyakran ingáztak, nem költöztek albérletbe, kollégiumba a Balaton-parton – most azonban a város ismét megpróbálkozna a felsőoktatás helyi fejlesztésével. 

Az, hogy a Debreceni Egyetem Siófokon terjeszkedne, a szeptemberi képviselő-testületi ülés előtti zárt tájékoztatón derült ki, amikor az egyetem képviselői napirenden kívül mutatták be elképzeléseiket, bár az, hogy milyen szakokat szeretnének Siófokra vinni, ebből nem derült ki. Az októberi testületi ülésre már Lengyel Róbert polgármester terjesztett be egy javaslatcsomagot, amelynek egyik pontja szerint öt évre ingyen kérte az egyetem az épületet. 

 
A szóban forgó épület a Petőfi sétányon
Fotó: Narancs.hu
 

Az előterjesztés mellékleteként szerepelt Bács Zoltán egyetemi kancellár levele, amelyben kérte az épület térítésmentes használatát, de arról is írt, hogy mikortól indulnának ott képzések: „Az oktatási tevékenységet haladéktalanul megkezdenénk. A helyi szakindítás alapján történő felvételi eljáráson alapuló oktatás nagyon szerencsés esetben 2024-ben, normál esetben 2025-ben indulhat el, de más oktatások és a kutatási tevékenység már 2024-ben el fog indulni. Számunkra az volna fenntartható és fejleszthető, ha valamilyen térítésmentes használat volna, az első 5 év utáni mérföldkő kijelöléssel és az ingatlantulajdonos önkormányzattal való értékelés mellett. Az ingatlan működtetése, fenntartása, a benne végzendő tevékenység éppen elég költséggel fog járni, kezdetekben önálló bevétel nélkül. Az épület felújítására ráfordításokat akkor tudunk tervezni, ha hosszabb távú használati opció van, ezzel az említett 5 éves értékelési ciklussal, azzal, hogy esetleges megszüntetés esetén el kell számolni egymással (ennek feltételeit ki kell dolgozni). De legyen a cél a 20-25 éves távlat.” 

A levélben a kancellár mintaként az egyetem debreceni szintén ingyenes ingatlanhasználatát említette: „Debrecenben 3 komolyabb önkormányzati ingatlant használunk ingyenesen. Egy 2,8 ha-os volt úttörőtábort, amit kollégiumként működtetünk Debrecen legértékesebb részén, a Nagyerdőben 13 éve. Egy szakképző iskolánk épületét, kollégiumát és sportpályáját 2009 és 2022 között, amit a modellváltáskor megvásároltunk állami modellváltási vagyonjuttatás keretében. Jelenleg a Debreceni Egyetem főépülete előtti ’Egyetem tér’ vagyonkezelésbe vétele van folyamatban, amiről a polgármesteri vezetés már döntést hozott, de szükséges a szabályozási besorolás módosítása, hogy kikerüljön a köztéri törzsvagyonból.”

A Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság nyilvános ülésén Völgyi Lajos MSZP-s képviselő kérdésre kifejtette, hogy maga Bács Zoltán kancellár kereste meg Siófokot a helyi kampusz létesítésének ötletével. Völgyi azt is elmondta, hogy az első tárgyalások tudomása szerint úgy indultak, hogy a Debreceni Egyetem egy önkormányzatoknak és önkormányzati tisztviselőknek szóló képzésén egy résztvevő térségi polgármester felvetette, hogy Siófokról épp nemrégiben vonult ki a Gábor Dénes Főiskola, és ajánlotta a kancellár figyelmébe, hogy próbálja megkeresni Siófokot, nem szeretnék-e esetleg pótolni az eltávozott felsőfokú oktatási intézményt. Arra a kérdésre, hogy ki volt az a jól informált polgármester, Völgyi Lajos azt mondta, nem tudja biztosan, de lehet, hogy a tabi polgármester. 

Abban, hogy hány évre adják oda a Debreceni Egyetemnek az épületet, a bizottság ülésén kialakult némi vita. A tagok többsége 20 évre szeretné átadni az épületet, de mint Jenei Éva aljegyző felhívta rá a figyelmet, csak 15 évre lehet pályázat nélkül szerződni, amit meghosszabbíthatnak 5 évvel, így ki tud jönni a 20 év.

Az előterjesztés az október 26-i nyilvános ülésen került a közgyűlés elé a „siófoki Petőfi sétány 1. szám alatti ingatlan hasznosítása” címmel. Boda Zsuzsanna jegyző kapcsolódó jogi véleményében azt írta, hogy nem ütközne jó erkölcsbe az épület ingyenes használatba adása, mert ott korábban is felsőoktatás működött (igaz, az épület szállodának épült, majd Siófok az 1990-es évek közepén kapott előcsatlakozási EU-s pénzt az épület felújítására azzal, hogy ott 20 évig oktatni kell, ez az idő azonban már letelt). A jegyző az ülésen is megerősítette, hogy szerinte ez az előterjesztés jogszerű, és bár nem kötelező ingyenesen átadni az épületet, jogilag lehetséges, ugyanis az önkormányzat jelenleg nem hasznosítja közfeladatai ellátásához. 

A képviselő-testület végül arról döntött, hogy

támogatják azt, hogy az ingatlant a Debreceni Egyetem rendelkezésére bocsássák felsőoktatási tevékenység végzése céljából 15+5 évre, de nem ingyen, hanem bérleti díj ellenében 

– amely ugyanakkor későbbi megállapodás tárgyát képezné, és akár bérlői felújítások költségelszámolásával is lelakható lenne.

A pénzügyi bizottság ülésén ugyanakkor ellenérvként elhangzott az, hogy előfordult már olyan, hogy oktatási intézmény által használt önkormányzati ingatlant egy állami tollvonással tulajdonba adnak annak az intézménynek, aki ott birtokon belül van. 

Lengyel Róbert az október végi testületi ülés óta arról számolt be a Facebookon, hogy november 9-én Siófokra látogatott a Debreceni Egyetem küldöttsége, köztük a kancellár és Szilvássy Zoltán rektor. A polgármester a posztban 15 éves épületátadásról írt, és arról, hogy a város alapvetően bérleti konstrukcióban gondolkodik és olyan megoldást keres, amelynek „köszönhetően az egyébként meglehetősen lerobbant állapotban lévő épületünk megújulhat”. Azt is írta, hogy hamarosan a város küldöttsége utazik Debrecenbe , hogy a további részletekről tárgyaljanak, erről azonban azóta nincs hír.

Kerestük a Debreceni Egyetem kancellárját, azt kérdeztük, milyen képzéseket és/vagy kutatási munkákat tervez a Debreceni Egyetem Siófokon (mert az előterjesztésből ez nem derült ki), illetve a Petőfi sétány 1. sz. alatti épület kollégium szárnyát is üzemeltetni kívánják-e. November 8-án írt levelünkre cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.