„Itt már kérdezni sem lehet!” – balhé az orosházi testületi ülésen: rendőrt hívtak az aktivistára

Kis-Magyarország

Ha ott van a helyi televízió, akkor miért nem közvetítik élőben a képviselő-testületi üléseket és miért nem adják le később sem? Miért nem lehet kérdezni? Erről bontakozott ki vita a szerdai ülésen, ami egy helybeli aktivista miatt félbeszakadt, és a rendőrség is kiszállt a helyszínre.

Nem ígért nagy izgalmakat a fideszes városvezetés propagandamédiájának számító OrosCafe Kft. múlt évről szóló szakmai és pénzügyi beszámolója, valamint idei üzleti terve az orosházi képviselő-testület szerdai ülésén. Az ellenzéki képviselők, így Raffai János és Fetser János (MSZP) azért bírálták az önkormányzati médiát, mert állandóan csak a sikerekről számol be, miközben ennél jóval árnyaltabb a kép. Fetser azt hangsúlyozta, az utóbbi időben akár a munkahelyek, akár a fejlesztési pályázatok terén kifejezetten sikertelen a város. De szó esett a kiegyensúlyozott és pártatlan tájékoztatás hiányáról is.

Vita tárgya volt az is, hogy a helyi televízió az utóbbi időben együttműködik a kormányszócsőként működő TV2-vel. Erről Nánási János, az OrosCafe Kft. ügyvezetője elmondta, mindez többletbevételt jelent nekik, ugyanakkor semmilyen beleszólásuk nincs abba, hogy anyagaik nyomán milyen beszámolót ad le a kormánypártokhoz több mint közel álló kereskedelmi televízió. Molnár Béla (Fidesz-KDNP) társadalmi megbízatású alpolgármester azzal vágott vissza, hogy amikor a szocialisták voltak hatalmon, akkor a helyi fideszesek nyilvánosság előtti megszólalásainak lehetősége igen korlátozott volt.

A hosszan elnyúló vita egy pontján Bodóczi András (Közösen Orosházáért) azt javasolta, legyen élő közvetítés a testületi ülésekről. Békés megye közel 30 ezres iparvárosában már hosszabb ideje nincs sem élő, sem felvételről sugárzott közvetítés az ülésekről, holott a helyi tévé jelen van, felveszi azt. A nyilvánosság ilyesfajta kirekesztésének magyarázatára sem korábban, sem most nem szolgált indokkal a fideszes többség. Ezúttal is egyszerűen leszavazta a javaslatot. Ekkor állt fel az érdeklődőként az ülésre érkező Sárközi Zoltán helyi aktivista, aki a Biztonságos Orosházáért Facebook-csoport adminisztrátora, és csupán annyit kérdezett hangosan: Miért?

A kérdést többször megismételte, ezért előbb arra szólította fel az ülést vezető Dávid Zoltán fideszes polgármester, hogy hagyja abba, majd jelezte, nincs joga most hozzászólni a testületi ülésen. Ám ez sem segített, ezért a városvezető ideiglenesen berekesztette az ülést. Ekkor Molnár Béla odament Sárközihez, és ordibálni kezdtek egymással. Sárközi Zoltán később a Narancs.hu-nak elmondta, hogy Molnár „provokátornak és drogosnak” nevezte, amit határozottan visszautasított. Vitájukba bekapcsolódott Fetser János, aki azt mondta Molnárnak, csak válaszolni kellene arra a kérdésre, miért nem közvetítik a képviselő-testületi üléseket. Szó szót követett, de nem tudták meggyőzni egymást a felek. Egyszercsak két rendőr jelent meg az ülésteremben, akik kivezették onnan Sárközit, majd igazoltatták. Később Burai Mihály jegyző odament hozzájuk és jelezte, ha nem zavarja az ülést, akkor visszamehet az aktivista. Igaz, tette hozzá, megkérdezi a polgármestert. Dávid azonban nem járult hozzá ehhez, így Sárközi Zoltán nem követhette tovább figyelemmel az ülést. 

„Itt a fideszesek beállításával szemben nem provokáció történt. Csupán egy kérdést tettem fel, de senki nem válaszolt rá. Nem azt akartam elérni, hogy a rendőrséget hívják a testületi ülésre, de megbizonyosodtam arról, hogy itt már kérdezni sem lehet” – mondta portálunknak Sárközi. Felidézte, a fideszes társadalmi alpolgármesterrel lefolytatott vitáját, amelyben újra és újra megkérdezte, mikor és kinek teheti fel a kérdését. „Sehol, senkinek” – volt erre a válasz. Arra pedig nem volt felelet, miért nem közvetítik sehogyan sem az orosházi testületi üléseket.

Sárközi Zoltán elárulta azt is, hogy a szerdai orosházi testületi ülés előtt volt némi szervezkedés. Szerették volna, ha a város romló közbiztonsága miatt minél több helyi lakos eljön az ülésre, és felvetik ezt a problémát. Az aktivista szólt arról is, hogy Orosházán vagy nincsenek lakossági fórumok, vagy csak olyanok, ahol előre le kell adni a kérdéseket, és ezek közül a kényesebbeket egyszerűen figyelmen kívül hagyják. Saját magáról azt mondta, önmeghatározása szerint közéleti kérdésekben aktív, de nem tartozik egyik ellenzéki párthoz sem.

„Ha most akaratán kívül elérte, hogy a rendőrt hívtak magára, akkor hogyan tovább?” – kérdeztük Sárközi Zoltán. „Kettőzött erővel folytatom a harcot ez ellen az utált rendszer és vezetője ellen. Ennek keretében folytatjuk azt az aláírásgyűjtést szombaton a piacon, amelyben követeljük, hogy legyen közvetítés a helyi testületi ülésről” – mondta az aktivista. Ehhez Fetser János hozzátette, múlt héten már ötszáz aláírást összegyűjtöttek. „74 millió kap évente a költségvetésből az orosházi önkormányzati média, ezért ne csak a helyi istentiszteletről, hanem a mindenkire tartozó ügyeket tárgyaló testületi üléséről is legyen közvetítés. Érthetetlen, hogy ezért harcolni kell” – hangsúlyozta Fetser. 

Másutt is kerüli a nyilvánosságot az önkormányzat

Lapunk tavaly tavasszal írta meg: a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Öcsödön a jegyző és a polgármester megtiltotta, hogy a képviselő-testületi ülésen készült kép- és hangfelvételek nyilvánosságra kerülhessenek. A jegyző a GDPR-ra hivatkozott, a polgármesternek meg eleve nem tetszett az ötlet. Tatabányán 2021 decemberében a Fidesz javaslatára arról született döntés, hogy az önkormányzatnak fel kell mondania minden olyan kötelezettségét, ami a lakosság tájékoztatását szolgálja. Így a testületi ülések közvetítését is. Tavaly ősz elején aztán a város hivatalos oldalán tájékozatatás jelent meg, mely szerint a körzeti tévében és online is követhetők a képviselő-testületi ülések.

(Címlapképünkön: Orosháza látképe. Forrás: oroshaza.hu)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.