Noha nincs évfordulója az 1456-os nándorfehérvári nyári csatának, és Belgrád is elég messze van Ásotthalomtól, a Jobbik alelnöke mégis úgy érezte, hogy az általa vezetett község külterületén lesz a legjobb helye az ütközetre emlékező szoborcsoportnak még 2017-ben. Vagy 2018-ban, vagy később valamikor.
| ||
A Toroczkai László Facebook-oldalára feltöltött videó valójában adománygyűjtés céljából született (a kitűzött 12 millió forintból mintegy másfél már megvan), ám Toroczkai elég érdekeseket mond a szoborról, ami így egyértelműen a jelenre is vonatkozik; ha pedig mindent egybeveszünk, akkor ezúttal is elég érdekes végeredményre jut a néppártosodó Jobbik alelnöke. „1456-ban az őseink megállították az Oszmán Birodalom terjeszkedését” – kezdi, majd így folytatja: „ezzel megvédték a keresztény Európát. Szimbolikus ez az emlékmű, szimbolikus ez az ügy, hiszen az elmúlt hónapokban, az elmúlt években itt, ezen a helyszínen, a magyar–szerb határon sikerült megállítanunk azt a terjeszkedést, azt a hódítást, amely a tömeges migráció képében a mai keresztény Európát fenyegeti.”
Ám mielőtt feltűnne a szobor makettváltozata, Toroczkai leszögezi, hogy ma „mégis azt tapasztaljuk, hogy Európa nincs tele Kapisztrán Szent János szobraival”, pedig az „ő példája mutatja, hogy meg tudjuk védeni egy óriási túlerővel szemben is a keresztény alapokra épült Európát”. És hogy ne legyen kétségünk afelől, hogy a szobor nem csupán a múltnak szól, hanem az olyan mai hősöknek és hőstetteknek is, mint a határra felhúzott kerítés, az ásotthalmi mezőőrök, vagy épp talán maga Toroczkai László. A polgármester azért még hozzáteszi: „szeretnénk ezzel az emlékművel, innen az Európai Unió délkeleti határáról üzenni, hogy az európai emberek bármilyen túlerővel szemben nemcsak a középkorban, de most, a 21. században is képesek megvédeni magukat, és képesek megvédeni az európai civilizációt.”
A Jobbik alelnöke után feltűnik a szobrász, Elek Sándor is, aki természetesen nagyon örül a felkérésnek, majd elmagyarázza, hogy Kapisztrán János és a harcoló vitéz közt látható, „karóra tűzött török fej ekkoriban a vitézek jelképe” volt – csakhogy jól értelmezhessük a levágott emberfejet a szobron, ami egyébként életnagyságú lesz, ha egyszer csakugyan elkészül.
| ||
A szobrász szerint lesz még „félbetört török zászló” is, ami viszont a mai értelmezési kereteket úgyszólván szétfeszíti, hiszen a törökök jelenleg maguk is igyekeznek a menekültáradatot megállítani, ismereteink szerint ezt legalább akkora elánnal teszik, mint Toroczkai László és a néhány mezőőr.
A szoborcsoport makettje így néz ki:
| ||
Kérdés, hogy ha a szobor a jelennek is szól, akkor a török harcos levágott fejét hogyan is kell helyesen értelmeznie mondjuk Szijjártó Péternek, ha véletlenül rákérdez a török kollégája.
