A közeli telek beépítése a balatoni főmeteorológus szerint veszélybe sodorhatja a balatoni viharjelzés pontosságát. Legalábbis eddig így tudtuk. Korábban meg is írtuk, az építési engedély kiadása miatt pedig még a napokban is tiltakozó, segítségkérő levelet írt az illetékesnek vélt minisztereknek előbb a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetség, a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége, majd a Nők a Balatonért Egyesület.
A Narancs.hu tudomására jutott információk azonban új megvilágításba helyezik az aggodalmakat a balatoni viharjelzésért. A siófoki obszervatóriummal szomszédos ingatlan új tulajdonosai területrészt ajánlottak fel telkükből ingyenesen az Országos Meteorológiai Szolgálatnak. Továbbá egyéb, többek között anyagi jellegű felajánlásokat is tettek annak érdekében, hogy az évek óta tartó tiltakozás „elcsendesedjen”. Úgy tudjuk, a meteorológia elfogadta ezeket a „felajánlásokat”.
Információnkat a napokban a Somogyivár hírportál is megerősítette, amikor azt írta: 77 négyzetméter került a földhivatali nyilvántartás szerint 1200 négyzetméteres ingatlanból az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tulajdonosa, az agrártárca tulajdonába. Ezen kívül „felajánlottak 20 millió forint értékű eszköz-beruházási támogatást is az OMSZ számára”. Emellett „az építendő ház tetején az OMSZ számára örökös szolgalmi jogot biztosítanak, tehát, ha oda az obszervatórium bármilyen mérőeszközt fel kíván tenni a jövőben, abban semmi sem akadályozhatja”. A portál szerint mindez „annak reményében, hogy a 'szomszéd' az építési beruházást végtére is támogatja.”
| ||
„Ki kellett volna sajátítani”
A többször is tulajdonost váltott ingatlanra először 2013-ban adott be építési engedély iránti kérelmet a Tisza Cipőt feltámasztó, a Menza Éttermet beindító siófoki vállalkozó, ifjabb Vidák László, aki akkor még csak egy családi házat, és nem egy soklakásos apartman-házat akart építeni a meteorológiai állomás mellé. A szakemberek ekkor kezdtek el tiltakozni az ingatlan beépítése miatt.
Az akkori építési hatóság, a siófoki önkormányzaté, lévén, hogy beépítésre szánt terület, ki kellett, hogy adja az engedélyt. De a város annyit azért még tehetett, hogy változtatási tilalmat rendelt el a területre. Ez azonban egy idő után lejárt, s miután az ügy megjárta a bíróságot is, az egyik tárgyaláson a Somogy Megyei Kormányhivatal jogi képviselője mondta ki: a helyes eljárás a telek állami kisajátítása lett volna. Érdekes az is, hogy bár évtizedeken át beépítésre szánt területként volt nyilvántartva az ominózus telek, a szomszédos meteorológia részéről egészen az első építési engedély beadásáig, 2013-ig nem merült fel változtatási szándék.
Az elmúlt két évben már egy grandiózusabb terv járta meg a hatóságokat: nem családi ház, hanem egy ötszintes társasház terve, amelyet már nem Vidák László jegyez, hanem a siófoki székhelyű Azúr Szórakoztatóközpont Kft. Ennek az engedélyezési eljárása zárult le azzal, hogy a napokban a Somogy Megyei Kormányhivatal kiadta az építési engedélyt.
| ||
Életvédelem, nemzetvédelem
„A viharjelzést, ekképpen pedig az életvédelmet veszélyeztetheti, ha egy hatalmas, többlakásos ingatlan épül a balatoni viharjelző állomás szomszédságába. Ez esetben ötven éves adatsort dobhatunk a kukába” – mondta egy tavalyi konferencián Horváth Ákos, a siófoki viharjelző obszervatórium vezetője.
Ez pedig egy idézet a meteorológiai szolgálat ugyanabban az időben született feljegyzéséből: „Zivataros időjárási helyzetekben a Budapest-Paks-Szekszárd háromszögben is csökkenhet a veszélyjelzések beválása. A balatoniak meghatározó adatok a paksi atomerőmű számára készített előrejelzések, terjedési modellek és riasztások készítésekor. Így az ügy már nem környezetvédelmi, hanem jelentős nemzetvédelmi probléma”.
| ||
Az akadémiai elnök levele
Mint annak idején megírtuk, 2017-ben Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke kért levélben segítséget Lázár János akkori minisztertől, hogy valamilyen módon az állam akadályozza meg a siófoki építkezést. A minap már Gulyás Gergelynek címezte levelét a Balatoni Szövetség, lényegében ugyanezt megfogalmazva.
De vajon miért csak a balatoni polgármesterek és a balatoni civilek tiltakoznak, miért hallgat az Országos Meteorológiai Szolgálat éppen akkor, amikor látszólag minden jogi akadály elhárult a telekbeépítés elől? Van-e köze ennek a hallgatásnak a szomszédos telek új tulajdonosainak állítólag már el is fogadott felajánlásaihoz? – a Narancs.hu erre is kíváncsi volt, amikor kérdéseivel megkereste az agrártárca fennhatósága alatt működő időjárás-előrejelző szolgálatot.
Azt is megkérdeztük: fenntartják-e még azt a korábbi, éveken át több alkalommal is hangoztatott szakmai érvüket, hogy a telek beépítése veszélybe sodorhatja a balatoni viharjelzést, s ezáltal fürdőzőket, hajózókat, horgászokat veszélyeztethet? Az is érdekes lehet, a szervezet megfellebbezi-e a somogyi kormányhivatal által kiadott építési engedélyt, ennek a határideje a napokban jár le. (Amennyiben megkapjuk a szolgálat válaszát, frissítjük cikkünket.)
Eső után köpönyeg
„A kormány elkötelezett aziránt, hogy biztosítsa a siófoki obszervatórium további zavartalan működését, akár jogszabályt is módosítanak a cél érdekében” – ezt közölte a Földművelésügyi Minisztérium az MTI-vel még 2017 elején. A 2019-ben, a korábbi Balaton-törvény helyébe lépett jogszabályhoz kapcsolódó kormányrendelet rögzíti is, hogy „a meteorológiai obszervatórium magas légköri szondával, időjárási radarral vagy szélradarral rendelkező létesítményének 60 méter sugarú környezetében új építmény nem helyezhető el.” Ám mivel a siófoki építkezés ügye ennél korábbi, így aztán egy kérdésre válaszolva egy tavalyi konferencián Sógor Csaba, a Miniszterelnökség főosztályvezető-helyettese egyértelművé tette: „Nincs lehetőség megakadályozni az építkezést, jogerős építési engedéllyel szerzett jogot nem lehet elvonni”.
Molnárbeton-Azúr „házassága”
A kör bezárult. Az azonban érdekes lehet, hogyan változtak az emlegetett vízparti ingatlan tulajdonviszonyai. A földhivatali nyilvántartásban az első bejegyzés 1982-es, a tulajdonos ekkor még a magyar állam, majd egy átadás révén a Mol, s 2003-2004-ben gyorsulnak fel a folyamatok: adásvételek során kerül birtokon belülre a budapesti Libra Kft., majd a Balatoni Hajózási Zrt., azután a zalaegerszegi Előny Kft., s végül a siófoki Vidák László. A következő változás már idei –miközben 2018-ban a földhivatal elutasítja a fővárosi székhelyű Molnárbeton Kft. tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmét – Vidák mellé tulajdonosként bekerült a múlt hónapban Molnár István György és Kolarics Gergely.
| ||
Molnár cége a Molnárbeton (a 168ora.hu szerint a Garancsi-féle Market-csoport tagja), amely a cégnyilvántartás alapján tag a siófoki bejegyzésű és ingatlanban utazó Azúr Szórakoztatóközpont Kft.-ben, melynek ügyvezetője Kolarics, s amely cég a viharjelzővel szomszédos telekre megszerezte az építési engedélyt. A Molnárbetonnak két siófoki fióktelepe is van. Az egyik a Marosi úton, ugyanitt van az Azúr Kft. székhelye. Ez utóbbi cég jogelődje pedig a közeli Azúr Hotelt korábban működtető Azúr Szállodaipari Zrt.
A földhivatali nyilvántartásban a június 21-i állapot szerint még nem szerepel sem az agrártárca, sem az Országos Meteorológiai Szolgálat az említett 77 négyzetméteres ingatlanrész tulajdonosaként.
(Címlapfotókon: A balatoni viharjelző obszervatórium és a még üres parti telek, ezen a képen jól látszik, hogy milyen frekventált helyen áll a két ingatlan. A felvétel forrása: somogyivar.hu.)
