Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását
Orban-Gyozo.jpg

Orbán Győző tízszeresére növelné bányája kapacitását

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2019. április 8.

Kis-Magyarország

Évi egymillió tonnára növelné bányájának termelését a miniszterelnök apukája. A Gánttól pár száz méterre lévő bánya jelentős környezetvédelmi kockázatot jelent, ennek ellenére zöld utat kapott az önkormányzattól.

A dolomit iránti „megnövekedett kereslet miatt” megtízszerezné a kitermelést gánti bányájában az Orbán Győző tulajdonában lévő Dolomit Kft.

A miniszterelnök apjának cége már eddig is hatalmas kapacitással dolgozott a több mint 12 hektáros (122.540 négyzetméter) nyílt színi kőfejtőjében, hiszen évi 100 ezer tonna (37 ezer köbméter) dolomit kitermelésére volt engedélye.

Gigantikus méretű gödröt vájtak Orbánék családi vállalkozásai - Megdöbbentő légi felvételek a gánti bányáról és betonüzemről

Berepültük az Orbán család cégbirodalmát a Fejér megyei Gánt felett. Elképesztő, amit láttunk.

Ezt szeretnék most felpörgetni, nem is kicsit: a birtokunkban lévő dokumentumok szerint évi egymillió tonna (370 ezer köbméter) nyersanyagot termelnének ki, ami azt jelenti, hogy kilenc év alatt teljesen kimerítenék a bányatelek ásványvagyonát.

A tervek szerint évi 250 nap, napi 10 órában folyna a termelés robbantással. A köveket helyben osztályoznák és törnék, ami ekkora mennyiségnél 170 teherautó fordulót jelent (340 elhaladás), a járművek pedig négy közeli településen (Zámoly, Gánt, Söréd, Csákberény, Csákvár) is keresztülhaladnak. Noha a bányaudvar közelebb van Gánthoz, közigazgatásilag Zámolyhoz tartozik, a helyi önkormányzat azonban nem áll az Orbán-család terveinek útjába. A zámolyi képviselőtestület tavaly szeptember 6-án rendkívüli ülésén

sürgősséggel, „nemzetgazdasági érdekre való tekintettel” kiemelt fejlesztési területté nyilvánította a bővítést.

A képviselők egyhangúlag szavazták meg Bánszki István polgármester előterjesztését.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

Egy ekkora kapacitásnövelés természetesen jelentős környezeti terheléssel is jár. A több és nagyobb robbantások miatt jelentősen megnőhet a légszennyező anyagok kibocsátása, a nagyobb mennyiségű por pedig jóval messzebbre is eljuthat, mint eddig.

A jelentősen megnövelt kitermelés és a hatalmas teherautó forgalom pedig nagyobb zajterheléssel is jár. Legalábbis ez áll a Székesfehérvári Járási Hivatal részletes környezeti hatásvizsgálatában, amely a szerkesztőségünk birtokában van. A tavaly októberi határozat szerint a „tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások származhatnak”, emiatt a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

Orbán Győző cége ugyanis a beadott kapacitásnövelési kérelmében ezekkel a környezeti hatásokkal egyáltalán nem foglalkozott. Nem terveztek azzal, hogy a folyamatosan figyeljék a légszennyezést és a zajterhelést, így nincsenek tervek arra, hogy milyen intenzitás illetve szélerősség esetén kellene leállni a termeléssel. Ráadásul a káros hatásokat csökkentő intézkedéseket sem terveznek bevezetni Orbánék.

Pedig a hatóság szerint mindez törvényileg szükséges lenne, már csak azért is mert a bányaterülettől alig száz, a kitermelés helyétől pedig kevesebb mint 400 méterre található a legközelebbi épület, ami épp a helyi szociális otthon: a közeli épületekben pedig a megnövekedett kitermelés és forgalom keltette rezgések is kárt okozhatnak.

false

 

Tovább növeli a terhelést, hogy a tervek szerint Orbán Győzőék a Disznóhegy nevű dombot is elbontanák, ami eddig védte Gántot a bánya por- és zajterhelésétől. A hatóság részletesen sorolja a Dolomit Kft. kérelmének hiányosságait. Egy helyen például azt írják, hogy

a törőgép „jelentősen nagyobb zajkibocsátású, mint ami a dokumentációban szerepel, az értéket bizonyítékkal nem támasztották alá”.

Mivel a fenti kockázatokkal a Dolomit Kft. egyáltalán nem foglalkozott, a hatóság szerint környezeti hatásvizsgálatra van szükség, mielőtt kiadnák az engedélyt az évi egymillió tonna dolomit kitermelésére.

false

 

Egy ilyen eljárás jelentősen lelassítaná és megdrágítaná a beruházást, sőt még az is kiderülhetne, hogy törvényes keretek között nem lehetséges tízszeresére növelni a kitermelést. Ezzel azonban a Zámolyi Önkormányzatnál is tisztában lehetnek, erre utal legalábbis a helyi képviselő-testület decemberi ülése, ahol arról született határozat, hogy a Dolomit Kft. kapacitásbővítésével kapcsolatos partnerségi egyeztetés során „szóban, vagy írásban vélemény, javaslat nem érkezett”.

false

 

A testület ezért januárban Orbánék igényeihez igazította a településrendezési tervet és a helyi építési szabályzatot is.

Országszerte botrányok övezik Orbán Győző üzleteit

Nem ez lenne az első alkalom, hogy Orbán Győző a helyi lakosok kárára terjeszkedik. Ahogy arról a Magyar Narancs korábban részletesen írt, Hahóton a korábbi telektulajdonosokat, a konkurenciát és a védett lápot hatósági segítséggel legyőzve kezdett tőzeget kitermelni, Bicskén a Gántról odaszállított kő miatti por és zajszennyezés okoz problémákat a telephely mellett élőknek, Gánt Gránás településrészén pedig egy hulladékfeldolgozó keltett komoly tiltakozási hullámot.

A sietségre talán magyarázatot jelenthet, hogy múlt héten útépítési programot hirdetett a kormány. Az elkövetkező öt évben 980 milliárd forintból fejlesztik a hazai közutakat, 2022-ig mindjárt 858 milliárd forintot költenének el.

Az ugyanis már többször is bebizonyosodott, hogy állami beruházásokhoz Orbán Győző 2010 után megtáltosodott cégei szállítják a szükséges alapanyagot. Ahogy arról korábban beszámolt a Magyar Narancs, a Nemzeti Lovarda újjáépítéséhez Gántról fuvarozták a köveket, valamint beton­elemeket vittek a 8-as főút várpalotai felújításához. Egy forrásunk pedig arról beszélt, hogy a Orbán Győzőék a Séd–Nádor-csatorna kármentesítésében is szerepet vállalhattak.

A Direkt36 arról írt, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. murvát és betonelemeket rendelt Gántról a XVIII. kerületben és Rákosmentén végzett csatornázási munkákhoz. A lap bizonyítékai szerint évekkel ezelőtt egy másik budapesti csatornázási munkára is szállított az egyik Orbán-érdekeltség, ahogyan többször is látták a Dolomit teherautóit befordulni az állami építőipari beruházások egyik legnagyobb szereplője, a Colas Út Építőipari Zrt. telephelyeire is.

A cég gyártotta betonelemeket használtak a Margitsziget felújításakor, a Figyelő már 2012-ben arról írt, hogy a Dolomit Kft. megrendeléseket kapott az állami építkezéseken dolgozó Swietelsky Magyarország Kft.-től.

A papa fedett üzletei

Hatalmas állami beruházások beszállítói a miniszterelnök családjához köthető vállalkozások. Több olyan építkezést azonosítottunk, ahová Orbán Győzőék bányájából viszik a követ vagy a betonelemeket. Gánt közelében nemrég új bányát nyitottak, Hahóton pedig lassan versenytársak nélkül termelheti ki az értékes tőzeget az Orbán-érdekeltség.

Neked ajánljuk