Lenyeletik - Terjeszkedő Orbán-vállalkozások és a helyiek

A miniszterelnök édesapját eddig nem nagyon érdekelte, ha valakinek baja volt az Orbán család valamely vállalkozásával. Ha eltérő módon és intenzitással, de Bicskén, Gránáson és Hahóton is kezd elegük lenni az érintett helybélieknek az Orbán-cégek okozta kellemetlenségekből.

Még 2001-ben, a Népszabadságnak adott interjújában idősebb Orbán Győző úgy nyilatkozott, hogy neki csak hátránya van abból, hogy a legidősebb fia Magyarország miniszterelnöke. Meglehet, ezt akkor komolyan gondolta a bányatulajdonos-nagyvállalkozó, de a családi cégek utóbbi években mutatott eredményei inkább ennek az ellenkezőjére utalnak. Az is egyre világosabb, hogy a kormányfő testvéreihez és édesapjához köthető vállalkozások egyes engedélyező és ellenőrző hatóságoktól is kaphatnak némi hátszelet. A Zala megyei Hahóton, Bicskén és a család gánti bányája közelében található Gránáson is sokan úgy érezhetik, nem csak a szerencsés véletlen eredménye, hogy – a törvényesség látszata mellett – előnyös helyzetbe kerülnek az Orbán család cégei. Ha pedig a károsultak ezt kifogásolják, netán szervezetten próbálnak kiállni magukért, a hatóságok részéről többnyire csak üres szólamokat, idősebb Orbán Győzőtől pedig néhány esetben burkolt vagy nyílt fenyegetést kapnak.

Hahót

Az Orbán család egyik érdekeltségének Zala megyei felbukkanása már a kilencvenes évek közepén sem volt viharoktól mentes, ám a közelmúltban is okozhatott nehézséget a helyiek számára. Hahóton a Gánt Kő és Tőzeg Kft. jogelődje, a Hahót Tőzeg Kft. a kilencvenes évek közepén kezdte el működését a dél-zalai település mellett. Amikor már tudták, hogy tőzeget szeretnének bányászni, áron alul felvásároltak egy rakás területet. A földek tulajdonosai csak utólag jöttek rá, hogy rászedték őket, de ekkor már késő volt, a pereskedés ellenére a kft. elkezdhette a tőzeg kitermelését. A tőzegbányászat ügye és az Orbán-érdekeltségek vélt vagy valós előnye versenytársaikkal szemben 2010 után került ismét reflektorfénybe a zalai Szévíz-völgyben.

A lápokkal kapcsolatos rendezetlen törvényi háttér és az egymásnak ellentmondó jogszabályok korábban lehetővé tették, hogy a hatóságok a látszólag ugyanolyan jellegű hahóti terület többségét láppá, így védetté minősítsék, miközben más helyeken, például a Gánt Kő és Tőzeg Kft. egyes területein ilyen korlátozást ne vezessenek be. Mindez azért lényeges, mert a vonatkozó törvény legutóbbi verziója szerint a lápnak minősített területeken új bánya nem nyitható. Csakhogy – amint arra a Népszabadság több korábbi írása is felhívja a figyelmet – nem világos, hogy mi a helyzet azokkal a vállalkozásokkal, amelyek az adott területre korábban engedélyt kaptak az illetékes bánya- és természetvédelmi hatóságtól. Fontos, hogy a Hahót környéki bányák ökológiai jellege nem különbözik egymástól, így kérdés, hogy egyesek engedélyét miért hosszabbítanák meg, míg másoknak miért kell befejezniük a tőzeg kitermelését. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal érdeklődésünkre közölte, hogy Orbánék vállalkozása a Hahót II. bányatelken 2019 májusáig rendelkezik környezetvédelmi jóváhagyással. Bányászati engedélyük ugyan 2014 végén lejárt, de meghosszabbítása február elején már folyamatban volt. Arról nincs információnk, hogy a hozzájárulást azóta megkapták-e, kérdésünkre ugyanis lapzártánkig nem érkezett hivatalos válasz. A tőzegbányászat költséges tevékenység, de a Gánt Kő és Tőzeg Kft. a még nagyjából 2-2,5 millió köbméter talajjavító anyag kitermeléséből minimum 6-7,5 milliárd forintos bevételre számíthat.

„A helyzet arra enged minket következtetni, hogy azok a bányavállalkozások, amelyek jelenleg engedéllyel rendelkeznek, de a területük szerepel a lápjegyzékben, előbb-utóbb lehúzhatják a rolót, mert a hatóságok nem járulnak majd hozzá a folytatáshoz. Azt sem tartanám elképzelhetetlennek, hogy valamilyen oknál fogva egy kivételezett vállalkozás megkapná a lehetőséget az ottani tőzeg kitermelésére is” – nyilatkozott lapunknak az egyik tőzegbányászattal foglalkozó kft. vezetője, aki hozzátette: számukra nem nagy gond az engedély elutasítása, ha kártalanítják őket, hiszen mindenki jelentős összegeket fektetett be a szükséges technológiába, és a megtérülés időtartama több év.

Nemcsak az ott működő bányavállalkozások, hanem az egyik környékbeli horgásztársaság tagjai is megorrolhattak Orbánékra. Több helyi forrásunk szerint tavaly októberben a Gánt Kő és Tőzeg Kft. munkatársai miatt önthettek ki a pölöskei horgásztavak, mivel a tőzeg bányászata során feltörő talajvizet túl nagy intenzitással szivattyúzhatták a tavakat tápláló Szévíz-csatornába. Az esetet követően ifjabb Orbán Győző, a kft. ügyvezetője cáfolta, hogy ez miattuk történt, de – az ottaniak beszámolói szerint – az áradások idején a miniszterelnök lement Hahótra, és ezt követően álltak le a szivattyúzással. A hahótiak úgy vélik, az sem véletlen, hogy azóta elkezdték kotorni a Szévíz-csatorna egyébként meglehetősen rossz állapotban lévő medrét.

Bicske

Egy ideje jó néhányan Bicskén sem nézik jó szemmel Orbánék tevékenységét. A gánti telephelyről a Dolomit Kőbányászati Kft. kis szemcsés zúzalékkövet szállíttat a szintén a családhoz tartozó Nehéz Kő Kft.-vel a bicskei vasútállomás két rakodójába, az ott összegyűlt dolomitzúzalékot aztán bepakolják a vagonokba. Az állomáshoz közelebbi közrakodót és az azzal szemben található lakóházakat csupán egy utca választja el egymástól, amelyen ráadásul a többtonnás kamionok is közlekednek. Az ottaniak évek óta nagy porra és zajra panaszkodnak, tavaly szeptemberben több országos portál is foglalkozott a témával, de az önkormányzat és a hatóságok csak hárítottak. A lakosok, majd Szilágyi László, a PM akkori polgármesterjelöltje megkereste a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, amely végül arra jutott, hogy nincs is ott akkora por és zaj. Ezt két saját mérésre hivatkozva jelentették ki tavaly szeptember 30-án: a természetvédelmi hatóság által kiállított dokumentum szerint ők február 20-án és július 3-án is tartottak egy helyszíni bejárást, de arról nem közöltek információt, hogy végeztek-e műszeres méréseket. Végül mindent rendben találtak, igaz, csapadékos időszakban látogattak a helyszínre, ráadásul akkor nem is járt arra annyi kamion. A helyiek elmondása szerint Tessely Zoltán volt polgármester, jelenlegi fideszes országgyűlési képviselő és akkori helyettese, Bicske mostani első embere, Pálffy Károly sem erőltette meg magát különösebben azért, hogy az ott lakóknak könnyebb legyen az életük.

Az utcabeliek azzal sem értek el semmit, hogy kihívták a helyszínre Orbán Győzőt, aki azt közölte velük, hogy por nincs, de ha lesz, locsoltatnak. Majd hozzátette: ők mindent szabályszerűen csinálnak, ha a lakóknak gondjuk van, menjenek az önkormányzathoz. Fia, Orbán Áron sem volt együttműködőbb, az egyik helyinek telefonban azt mondta, ha segítség kell nekik, hát forduljanak az Európai Unióhoz. Tessely az Index.hu-nak adott tavalyi interjújában azt mondta, hogy a probléma szerinte is valós, de ők elintézték azzal, hogy locsoltattak, bevezették a sebességkorlátozást, és elérték, hogy a rakodás egy része távolabb történjen a lakóházaktól. A volt polgármester említett egy uniós forrást is, amelyből a nagyállomás környékét átépítenék, és létrehoznának egy városi alközpontot. Már egy megvalósíthatósági tanulmányt is elkészítettek, szintén uniós forrásból, de ez csak évek múlva jelenthet megoldást a Móricz Zsigmond utca lakóinak, akik azonban azt szeretnék, hogy tiltsák meg a 12,5 tonnánál nagyobb súlyú teherautók behajtását. Erről egy petíciót is átnyújtottak az önkormányzatnak, ami után annyi történt, hogy a Móricz Zsigmond utca elejére kikerült egy 20 km/h-s sebességkorlátozó tábla.

Por?

Fotó: A szerző felvételei

Milyen por?

Ez? Nem por

 

Bár Tessely Zoltán tavaly szeptemberben azt mondta kamerák előtt, hogy tudomása szerint megszűntek a nagy zajjal kapcsolatos észrevételek, az ott lakók közül többen a napokban arról számoltak be lapunknak, hogy nincs változás. Van, hogy a kamionok reggel hat óra után nem sokkal már megjelennek, de az sem nyugtatja meg az ingatlanok tulajdonosait, hogy a vagonokba rakodás során sokszor a házak falai is megremegnek. Többen hangsúlyozták, hogy ők egy-két kivételtől eltekintve azzal sem találkoztak, hogy az önkormányzat megbízásából valaki nyáron vagy az őszi száraz napokon gyakran locsolta volna a poros aszfaltot. „De­cemberben az összes dolomitot felpakolták a vagonokra, ezután csak egy-két kisebb kupac maradt a helyszínen. Ekkor azt hittük, van esély arra, hogy az Orbán család befejezze a bicskei tevékenységét, csend volt és nyugalom, de idén január közepén újra megjelentek a hatalmas kamionok, és azóta is rendszeresen hozzák a bányából a kőzetszármazékot. Amióta pedig beköszöntött a jobb és kevésbé nyirkos idő, ismét mindent ellep a por” – mondta az egyik utcabeli. Miközben a helyiekkel március első hetében a rakodó mellett beszélgettünk, 30-40 perc alatt 5 hatalmas kamion haladt el a házak előtt – jól érzékelhetően a megengedett 20 km/h-s sebességnél gyorsabban –, majd befordultak a rakodó területére. Amikor fotóztunk, csak nagyon lassan borították le a szállítmányt, de az utcába be- és kihajtás során fölvert por a közelben parkoló autók szélvédőire vagy a házak ablakaira láthatóan rárakódott.

Megkerestük a szállítást végző Nehéz Kő Kft.-t, ahol először azt mondták, hogy forduljunk a társaság ügyvédjéhez, majd abban maradtunk, hogy írásban jelentkezünk náluk, de választ többhetes várakozás után sem kaptunk – ahogyan a bicskei önkormányzattól sem, pedig próbálkoztunk a jegyzőnél és Pálffy Károly polgármesternél is. Mindeközben az utcabeliek közül többen azon gondolkodnak, hogy eladják az ingatlanjukat, de attól tartanak, csak jóval áron alul tudnák értékesíteni. „Nekem még így is megérné, mert az biztos, hogy Orbánék nem fogják ezután sem figyelembe venni azt, hogy mi itt élünk, nekünk ez az otthonunk. Az önkormányzattól pedig továbbra sem kapunk semmilyen érdemi támogatást” – panaszolta az egyik lakó. Ügyvédet is szerettek volna fogadni, viszont miután megtudták, mekkora óradíjért dolgozott volna nekik a jogi szak­ember, visszamondták, mert nincs rá pénzük. A TASZ-t is megkeresték, de a jogvédő szervezet nem tudta vállalni a képviseletüket, így egyelőre minden maradt a régiben.

Az új célpont: Gránás

Az utóbbi hetek legnagyobb visszhangot kiváltó ügye a Nehéz Kő Kft. Gánt-Gránás mellé tervezett hulladékfeldolgozója. Több fórumot is tartottak már a tervezett beruházásról, ezek közül – ahogyan arról március 14-én a magyarnarancs.hu-n is beszámoltunk – a legutóbbi, a gánti művelődési házba március 13-án rendezett összejövetel volt a leghangosabb. Ehhez vélhetően hozzájárult az is, hogy a beruházó képviseletében maga Orbán Győző próbálta elmagyarázni: senkinek sem kell aggódni, ők mindent a jogszabályok betartásával fognak végezni. Végül a gránásiakat nem győzte meg, amin id. Orbán megsértődött, és idő előtt elviharzott a fórum közben megérkező fiával, Orbán Áronnal.

A helyieknek nem tetszik, hogy az Orbán család tulajdonában lévő Nehéz Kő Kft. évi több tízezer tonna hulladékot szeretne feldolgozni a Vértes lábánál, a Székesfehérvártól 25 kilométerre található Gánt-Gránás közvetlen közelében. Itt korábban már működtettek egy kavicsbányát is, amit a 2000-es évek elején bezártak. Ezután egyre többen költöztek a településrészre olyanok, akik nyugalomra vágytak. Most viszont úgy tűnik, hogy Orbán Győzőék a gránási lakóházaktól néhány száz méterre válogatnák szét és dolgoznák át az oda hordott, döntő többségében építési törmelékből álló hulladékot. Mindezt úgy, hogy egyebek közt telepítenének egy homlokrakodó gépet, egy forgókotrót és egy akár napi nyolc órában is működő törő-osztályozó berendezést.

Sokakban gyanút keltett, hogy Gránás településrész gyakorlatilag kimaradt a Nehéz Kő Kft. és a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által készített előzetes hatástanulmányokból. Mindez úgy történhetett meg, hogy az egykori bánya területe közigazgatásilag nem Gánthoz tartozik, így az előzetes műszaki és természetvédelmi vizsgálat döntő többségében a több kilométerre elhelyezkedő Zámolyra, illetve a másik irányban szomszédos Csákberényre koncentrál. Ráadásul a gránásiak a várható beruházásról késéssel értesültek, mivel csak január 30-án függesztették ki szemlére a házaikhoz vezető, kivilágítatlan földút mentén található postaládák mellé a felügyelőség közleményét. Ezzel pedig nyolc napjuk el is veszett abból a huszonegyből, amely rendelkezésükre állt ahhoz, hogy megfogalmazzák és benyújtsák a kifogásaikat.

A helyiektől úgy értesültünk, hogy március elején Orbán Győző néhány személlyel együtt szemlét tartott a tervezett hulladékfeldolgozó területén. Többen látták, amint egy fekete autó bement, és körbejárta a gránási településrészt is, de volt, aki személyesen is megszólította a bányavállalkozót, aki nem fogadta túl szívélyesen, bár helybéli forrásunk szerint ő maga sem válogatta meg, mit mond.

A miénk

Fotó: A szerző felvételei

Az enyém

A tiedé!

 

 

Orbán Győző a gánti polgármester, Spergelné Rádl Ibolya által vezetett múlt pénteki fórumon többször hangsúlyozta, hogy nem kell félni, nem lesz por, nem lesz zaj és a vízbázis is érintetlen marad. Az egyébként szinte végig kulturált és politikai szólamoktól mentes rendezvényen sorra záporoztak a kérdések, melyek lényege az volt, hogy a környéken állandóan vagy ideiglenesen ott élő több száz ember félti a már megszokott nyugalmát, egészségét és az ingatlanok értékét. A miniszterelnök édesapja a vita előrehaladtával egyre furcsábban reagált. Először úgy gondolta, nem árt megemlítenie, hogy „én soha senkinek a földjébe nem beszéltem bele, hogy mit szeretne ott csinálni. Magántulajdon, azt csinál, amit akar.” Hangsúlyozta, hogy nem érti a nagy felháborodást, hiszen még nincs is mi ellen tiltakozniuk a gránásiaknak, mivel a félelmeik feltételezéseken alapulnak. Szerinte azok is csak találgatnak, akik megkérdőjelezik a hatástanulmányaik várható por- és zajszennyezésre vonatkozó számításokat. „Előrebocsátom, hogy senki ne próbálja kétségbe vonni a szakemberek szakértelmét. Az annyi, amit kiszámoltak. Ha valaki utána tud számolni, hát számoljon. Ha nem tud, akkor az annyi, amennyit megállapítottak.” Nagy tetszést azzal sem aratott, amikor felvetette: az is lehet, hogy a gránásiak az ő területén kialakított utakon is közlekednek. „Talán kellene hozzá egy szolgalmi jog azért, hogy rend legyen. Nem azt mondom, hogy nem lehet ott járni, de legyen szolgalmi jog” – mondta.

A fórumról végül dühösen távozó Orbán Győzőnél az csaphatta ki a biztosítékot, amikor az egyik gránási azt javasolta a többieknek: kérjék a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. A bányatulajdonos ekkor közbeszólt, és azt mondta, hogy ez most nem tartozik ide. „Ne haragudjon, ne segítsen megszervezni azt, hogy megtámadják a mi kérelmünket!” – szólt Orbán Győző, majd jött a válasz: „Már hogyne szervezném!” Ezután a miniszterelnök édesapja összepakolt, és fiával, Orbán Áronnal elviharzott.

Hátszél

Többen a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség hozzáállását is kritizálják. A fideszes gánti polgármester a fórumon közölte, az önkormányzat már kérte a hatóságtól, hogy a kihagyott Gránást is vonják be a vizsgált területek sorába. Az ott élők közül néhányan levélben jelezték a felügyelőségnek, hogy vegyék fel őket ügyféli jogállásba, így ők is hivatalosan tehetnek észrevételeket. Információink szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség sorra utasítja el a kérelmeket, a gránásiak csak egy olyan ott élőről tudnak, akinek a beadványát elfogadták volna. Egy a felügyelőség ügyeire rálátó forrásunk szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnél olyan szakember is dolgozik, akinek korábban a hahóti ügyletek kapcsán az ottani illetékes nemzeti park munkatársaként is rálátása lehetett Orbán Győzőék hivatalos ügyeire.

Bár Orbán Győző a gánti fórumon azt is kiemelte, hogy nem akar ő mindenáron beruházni, a településen többen is azt mesélték, hogy a hulladékfeldolgozáshoz szükséges gépek közül néhányat már be is szerzett a Nehéz Kő Kft. Egyebek közt erről is szerettük volna megkérdezni a céget, de ezúttal sem kaptunk rá lehetőséget. A pénteki fórumon pedig azért nem kérdezhettünk Orbán Győzőtől, mert ő kijelentette, hogy csak azután hajlandó válaszolni egy szerinte „rosszindulatú újság­írónak”, ha az előtte átutal kétmillió forintot a gánti szociális otthonnak. Nálunk nem volt annyi pénz, de a gránásiak összedobtak egy jelentősebb összeget arra, hogy felfogadjanak egy ügyvédet, továbbá egy egyesület megalapításába is belekezdtek, hátha így hatékonyabban védhetik az érdekeiket.

Az Orbán-cégek jobban teljesítenek

A miniszterelnök édesapjának és testvéreinek a cég­információs adatok szerint a szocialista kormányok ideje alatt sem ment rosszul, a 2010-es kormányváltást követően azonban kifejezetten jól alakultak a bevételeik. Az Orbán családhoz köthető vállalkozások zászlóshajója, a Dolomit Kőbányászati Kft. évtizedek óta foglalkozik a dolomit bányászatával és feldolgozásával, 2002 óta pedig transzportbetont és közműépítési betonelemet is gyárt. Idősebb Orbán Győző 1992-ben lett a kft. többségi tulajdonosa – előtte műszaki ellenőre és üzemvezetője volt; a privatizálás során a miniszterelnök édesapja bevallottan is Fideszhez közeli vállalkozóktól kapott segítséget. A privatizációt követő év tavaszán a Quality Invest Rt. – amelyet a Fidesz egykori gazdasági tanács­adója, Varga Tamás és Kövér Szilárd, a jelenlegi házelnök testvére, illetve Simicska Lajos alapított – megvásárolt a cégben 4,75 millió forint névértékű tulajdont, majd fél évvel később eladta azt a Dolomitnak 1,2 millióért. A Fideszhez akkor több szálon köthető cég közbeiktatásával így lehetett az államiból magánpénz, de legalábbis hitelezés történt. Az Élet és Irodalomban feltárt ügyre Debreczeni József Orbán Viktor című könyvében mind a kormányfő, mind Orbán Győző úgy emlékezett: Simics­káék névértéken vették a részvényeket, vagyis az „ajándék” összege 3,55 millió forint volt.
A Quality Invest Rt. aztán Schlecht Csabáé lett, aki később túl is adott az akkorra már nem túl jövedelmező vállalkozáson.

A Dolomit a 2010-es kormányváltás után rövid idő alatt majdnem megduplázta az éves nettó árbevételét. A kft. 2013-as eredménye 1,9 milliárd forint volt a három évvel korábbi 1,04 milliárdhoz képest. (A már lezárt 2014-es év adatai még nem nyilvánosak.) A Dolomit 2008 óta összesen egymilliárd forintnyi osztalékot fizetett ki a többségi tulajdonos Orbán Győzőnek és még négy magánszemélynek.

A Dolomit Kft. ügyvezetője a miniszterelnök édesapja mellett az az ifj. Orbán Győző, aki szüleivel 1996-ban alapította meg a kezdetben csak kavics- és kőbányászattal foglalkozó Gánt Kő Kft.-t. A cég néhány évvel később felvette a Gánt Kő és Tőzeg Kft. nevet, és a profilba bekerült a tőzegbányászat is. A gánti telephelyre és a hahóti, a zalaegerszegi, a zámolyi és a felcsúti fióktelepre bejegyzett társaság 2010 és 2012 között 446, 453 és 489 millió forintos árbevételt termelt, de a vállalkozás 2013-ban már „csak” 337 millió forintot hozott.

A miniszterelnök másik testvére, Orbán Áron többségi tulajdonosa és ügyvezetője a 2004-ben alapított Ideális Áron Bt. átalakulása után 2008-ban létrejött Nehéz Kő Kereskedelmi, Logisztikai és Szállítmányozó Kft.-nek. A vállalkozásnak 2013-ban 463 millió forintos árbevétele volt, ám ezzel együtt is – a céginformációs adatok szerint – mínusz 30 millió forintnyi veszteséget könyvelhetett el. A korábbi években ugyan némileg alacsonyabb volt a nettó árbevétel, de a mérleg szerinti eredmény pozitív volt: 2012-ben 66, 2011-ben 77 millió forint. A cég saját honlapján közöltek szerint a Nehéz Kő közvetlen kapcsolatban áll a Gánt Kő és Tőzeg és a Dolomit Kőbányászati Kft.-vel, utóbbi szállítmányozási tevékenységét 2012-től végzi.

A miniszterelnök édesapjáé még az az utóbbi években rendre 15,5 millió forintos árbevételt produkáló CZG Ingatlanforgalmazó Kft., amely 2011-ben megvásárolta a Felcsút és Alcsútdoboz között található hatvanpusztai majorságot. Ferenczi Krisztina Narancsbőr című könyvében részletezi, hogy Mészáros Lőrinc egyik cégén keresztül 155 millió forintot fizetett ki a CZG Kft.-nek, cserébe megkapta a 13 hektáros ingatlanegyüttes tízéves bérleti jogát. Ezt követően Orbán Győző cége kifizette a majorság megvásárlására felvett hitelét. Az Orbán-vagyon után évek óta kutató újságírónak Mészáros Lőrinc 2012-ben azt mondta: a gépeit tárolja a területen. Lapunk munkatársa az elmúlt egy évben többször is járt a több épületből álló ingatlannál, de sosem látta annak jelét, hogy a felcsúti milliárdos munkagépei ott lennének.