Szentendrei adok-kapok: nincs gazdája a több mint 200 milliós hiánynak

  • Hamvay Péter
  • 2016. április 3.

Kis-Magyarország

Nem tudni, ki és mekkora hiányt okozott a Ferenczy Múzeumban. Az átvilágítás előnytelennek tartja a korábbi igazgató által kötött szerződéseket, az ellenzék az új vezetőt hibáztatja.

Több mint egy éve áll a bál a szentendrei Ferenczy Múzeumban. Amint arról a magyarnarancs.hu részletesen beszámolt, még 2015. február 26-án felmentették Kálnoki-Gyöngyössy Mártont (KGYM) a Szentendrei Kulturális Központ Nkft. vezetése alól. (Ezt a feladatot KGYM a múzeumigazgatás mellett látta el.) Az indoklás szerint olyan vezetőt akart kinevezni a város, akivel „megfelelő a munkakapcsolata”. (Azóta már utódját, Csató Katát is menesztették, vélhetően azért, mert Csató kilépett a Vidnyánszky-féle Teátrumi Társaságból. Erről szóló cikkünket itt olvashatja.)

A múzeum

A múzeum

Fotó: MTI

KGYM márciusban közös megegyezéssel távozott a múzeum éléről is, ugyanakkor világos volt, hogy nem önszántából tette ezt, hiszen szerződése 2017-ig szólt. KGYM-et még 2007-ben nevezték ki a Ferenczy Múzeum jogelődjének, azaz a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának (PMMI) élére, amit hét hónap helyettes államtitkári megbízatását (2010. június–2011. február) leszámítva vezetett. Szentendre Város Önkormányzata közvetlenül távozása után, 2015. március 3-án megbízta a Biczi és Turi Ügyvédi Irodát, a múzeum jogi átvilágításával. (Ennek az irodának volt alapító tagja Tuzson Bence, aki a 2015. októberben a Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációért felelős államtitkára lett.)

Átvilágították, megírták

A magyarnarancs.hu birtokába került az elkészült dokumentum, amely „a múzeum érdekeivel ellentétes gyakorlatot” tárt fel. Eszerint a múzeum szerződéses partnerei - így legtöbbször a Salisbury Kft., a Múzeum Kávézó Fő tér Kft., és a Museum Complex Kft. – esetében „elismer” egy jelentősebb értékű fejlesztést, vagy szolgáltatás, melynek ellentételezésére más szerződésekből a múzeum a fennálló fejlesztésnek, vagy szolgáltatásnak megfelelő összegű kedvezményt ad. Összesen mintegy 44 millió forint értékben találtak ilyen sajátos szerződéseket a dokumentum készítői.

A jelentés szerint a cégek által előfinanszírozott munkát több év elteltével, a múzeum minisztériumi finanszírozásából fizették ki, így az állami szubvenciót a támogatási szerződést megsértve használták fel. A partner cégek több esetben korábbi, más jogcímű tartozások beszámításával rendezték a múzeum felé fennálló tartozásukat- olvasható a dokumentumban. Az elemzés szerint ez a gyakorlat felveti annak a kérdését is, hogy az adott ügyletek egyáltalán valósak-e?  Más esetben „a múzeum hosszú időre kedvezőtlen pozícióba betonozta magát”, ilyen szerintük a műtárgyszállításra kötött fuvarozási, vagy a kávézó bérleti szerződése. Emellett előfordult – a Museum Complex esetében – több éve lejárt szerződés visszadátumozott okirattal történő módosítása és meghosszabbítása is.

KGYM szerint ugyanakkor – mint azt a szentendrei jegyzőnek írt levelében is kifejtette – „a jelentés nem teljes körűen vizsgálta a múzeumi működést, a szerződésekből csak szemezgetett, nem kérte be az alapszerződéseket, (ahogy azt az átvilágítási dokumentum is bevallja), és az ellenőrzött ügyletek gazdaságosságát nem vizsgálta, ráadásul nem tette lehetővé az érintett számára a véleményezést”. A volt igazgató szerint a dokumentum ezért nem megalapozott, „kivétel nélkül részinformációkra, részadatokra alapított téves következtetéseket, valótlan állításokat tartalmaz”.

Magánkézben beindult

De nézzük, melyek voltak a múzeum kedvenc cégei!

A Salisbury Kft., a Múzeum Kávézó Fő tér Kft Hoffmann Józsefé, ő az egyik legismertebb, és legsikeresebb régészeti vállalkozó az országban, és KGYM-nek régi kapcsolata van vele. A korábbi igazgató volt az egyik élharcosa a szocialista kormány alatt annak, hogy a megyei múzeumok kapják vissza az ásatási jogot. Mégis, amikor még a múzeum feladata volt a feltárás, egyike volt az elsőknek, aki kiszervezte azt. Méghozzá Hoffmann cégeinek, a Stonehenge 2002 Kft-nek, majd az abból kivált Salisbury Régészeti Kft-nek, melyeknek egy időben egy másik múzeum mellett szinte csak a PMMI szerepelt a referenciái között. Hoffmann egyébként nem bukott KGYM-el, sőt, mint a Régészeti Magánvállalkozások Országos Szövetségének elnöke mellszélességgel támogatta L. Simon kezdeményezését a régészeti piac liberalizációjáról.

KGYM és L. Simon

KGYM és L. Simon

Fotó: MTI

A Museum Complex Kft. (MC) nevű cég még szorosabban kapcsolódott KGYM-hez. 2010-ben a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága hozta létre a műtárgyszállító céget, ügyvezetője az igazgató jó ismerőse, a múzeum alkalmazottja, Polgár Tibor lett. A cég megalapítását KGYM akkor azzal magyarázta, hogy a műtárgyszállító cégek néha irreálisan drágán dolgoznak, így nemcsak a PMMI-nek, hanem más múzeumoknak is tudnak majd dolgozni. Ám a cég csak néhány százezer forintos adózás előtti eredményt produkált, pedig amikor KGYM helyettes államtitkár lett, megindultak a megbízások. A legrosszabb év 2013-ben volt, akkor 20 milliós veszteséget termelt az MC kötelezettségei 60 millióra rúgtak, saját tőkéje negatívba fordult. Az ügyvezető épp ekkor, a mélyponton döntött úgy, hogy megvásárolja az időközben a MNV Zrt.-hez került céget. A birokunkban lévő értékbecslés a 32 milliós vagyonmérleg szerinti eszközállománnyal rendelkező cég értékét 759 ezer forintra becsülte. A fillérekért megvásárolt, bukdácsoló kft. magánkézben szárnyalni kezdett. Az Opten cégadatbázis szerint 2014-re már csaknem megduplázta bevételét és megfelezte adósságait. Amihez bizonyára hozzájárult az is, hogy nemcsak műtárgyszállításban utazott, hanem számos megbízást kapott a Ferenczy Múzeumtól is, most pedig a Liget Budapest projekthez kapcsolódó, közel egy milliárdos műtárgyszállítást is megszerezte, mint arról a HVG beszámolt.

Hol itt a bűncselekmény?

A Museum Complex magánkézben is a Ferenczy Múzeum egyik legfoglalkoztatottabb cége maradt, az átvilágítás szerint összesen 9 szerződést kötöttek velük. A MC műtárgyszállítási szerződésekből a dokumentum szerint az derül ki, hogy a múzeum a logisztikai tevékenységét úgy szervezte ki a cégnek, hogy az piaci áron a múzeum saját tulajdonú teherautóival végezte el a munkát. Ám ezeket az autókat a piaci ár alatt bérelte a közintézménytől.  A szerződésben, mely 2014-ben visszamenőlegesen két évre dokumentáltak, 2,8 milliós saját erőből végzett karbantartási is elismertek, és a teherautók bérleti díját negyedével csökkentették. A karbantartásról a vizsgálatot végzők számlát, szervízlapot nem láttak. Az MC a privatizációt követő néhány hónap múlva, egy meghívásos közbeszerzésen, ahol csak ő adott be ajánlatot, 24,5 milliós szállítási keretszerződést kötött a múzeummal. A MC nyerte el a helytörténeti kiállítás berendezéseinek és installációinak beszerzésre kiírt nettó 14 milliós szerződést.

Polgár Tibor az MC ügyvezetője szerint, a gépjárművek bérleti szerződését „figyelmetlenségből fakadó hiba” miatt nem újították meg. De nem visszadátumozásról volt szó, hanem arról, hogy „a dokumentum visszamenőleg rögzítette, hogy lejárt a bérleti szerződés, de az hatályos volt, mivel a múzeum számlázta a bérleti díjakat, a Museum Complex Kft. pedig fizette azokat.”  KGYM szerint nem piaci ár alatt adták bérbe az autókat, a bérleti díjat pedig azért csökkentették, mert az MC „számlákkal igazoltan jelentős felújítást végzett az autókon”.  Amit az átvilágítást végző cég azért nem talált meg, mert azokat nem kérte be a múzeumtól - érvelt KGYM.

A múzeum 2008-ban adta ki Múzeum Kávézó Fő tér Kft-nek egy 328 nm-es helyiséget, mely annak ellenére alakított ki éttermet négyzetméterenként 275 ezer forintért a helyiségben, hogy tudta, hogy ott helytörténeti kiállítás fog nyílni – áll a vizsgálat szövegében. KGYM szerint ezt akkor még nem tudták. Ugyankkor a befektetett 23 millió forintot csak a helytörténeti kiállítás létrehozására  2013 júniusában benyújtott pályázatból befolyó támogatásból fizette ki a múzeum. A dokumentum szerint az is kérdéses, hogy az építészeti beavatkozások jogilag képezhették-e egyáltalán adásvétel tárgyát. A kft. 2012-es 505 ezer forintos bérleti díját mindenesetre 100 ezer forintra csökkentette a múzeum, de az még is így is jelentős, 8,3 milliós tartozást halmozott fel, amit a múzeumnak Hoffmann másik cége, a Salisbury Kft-vel szemben fennálló 87 milliós tartozásból voltak le. KGYM szerint a bérleti díj azért csökkent, mert a kft. időközben visszaadta a bérlemény jó részét, egyébként pedig az ügylettel a múzeumot nem érte kár. A szerződés ismert az volt az önkormányzat előtt, és jóváhagyta az EMMI is – érvelt a volt igazgató.

Feljelentés és városházi össztűz

A Biczi és Turi Ügyvédi Iroda jelentésére hivatkozva Szentendre polgármestere december 9-én ismeretlen tettes ellen felejttetést tett hűtlen kezelés bűncselekmény gyanújával. A NAV december 16-án, a rendőrség 2016. január 14-én hozta meg elutasító határozatát. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság birtokunkban lévő határozata kimondja, a ”feljelentésben foglaltak bűncselekmény gyanúját nem támasztják alá”. Ugyanis a dokumentum szerint „Önmagában az, hogy a Ferenczy Múzeum korábbi igazgatója a múzeum szempontjából előnytelen szerződéseket kötött, illetve, hogy a múzeum működtetése során a normál gazdasági kockázatviselésnél magasabb kockázatot vállalt és a piaci árnál magasabb ellenszolgáltatást fizetett partnereinek bűncselekmény megállapításra nem alkalmas.”

A múzeum 2015. májusában kinevezett új igazgatója, Gulyás Gábor több ízben tájékoztatta a közgyűlést a múzeum rossz anyagi helyzetéről. Így tett december 3-án, amikor egy jogi vizsgálat lezárulása után, „Tájékoztató vagyoni hátrányt okozó cselkeményről” címmel megkereste az önkormányzatot, és jelezte, hogy a múzeum súlyos hiánnyal küzd. Gulyás nem kívánt válaszolni kérdéseinkre, így nem derült ki, hogy mekkora összegről volt szó, a Népszabadság mindenesetre 300 millióról írt. A kérdés adott: ki felelős a hiányért?

A szentendrei ellenzék, ahogy a Népszabadság cikkéből kiderül, KGYM mellé állt, és azt bizonygatták, hogy Gulyás lehet a felelős. Kubatovics Áron a Társaság az Élhető Szentendréért (TESZ) nevű civil szervezet képviselője szerint  a 2013-óta  minden városi intézménynél futó Forrás könyvelőprogram, amelyben minden kötelezettségvállalásnak fel kell tűnnie,  lényegében lehetetlenné teszi, hogy egy vezető anélkül bonyolódjon éveken át nagy összegű kiadásokba, hogy ennek sehol ne maradjon nyoma. KGYM is hasonlóan érvelt megkeresésünkre. Hozzátette: 2015. március 20-án egy 13 oldalas jegyzőkönyvben adta át az intézményt, e szerint azon a napon a múzeum bankszámláján 44,8 millió forint volt, ehhez jött 28,5 milliós követelés, és 58,4 milliós szállítói tartozás, tehát a  költségvetés egyensúlyban volt. Különösnek tartotta, hogy „egy ilyen mértékű állítólagos hiány csak 8 hónap múltán mutatkozik.”

Az önkormányzat nem adott világos választ arra a kérdésünkre, hogy volt-e hiány a múzeumban. Azt ugyanakkor elismerte, hogy 2015-ben 233 millióval módosítani (értsd: növelni) kellett a közgyűjtemény támogatását, amiből év végéig a múzeum növekvő saját bevételei és alacsonyabb kiadásai miatt 20 millió forintra végül nem volt szükség. Ám így is, több mint 200 millió forinttal többet költött múzeumra, mint tervezték. Ennek oka az önkormányzat szerint az, hogy nem teljesült az előző vezetés által tervezett régészeti bevétel, illetve a „2015 előtti évekről olyan nagy összegű számlák és kötelezettségvállalások kerültek elő, amelyek az éves beszámolóban nem szerepeltek, de az új vezetésnek jót kellett állniuk értük, illetve két költségigényes beruházás forrását a múzeum korábban – más célra – felélte”.  KGYM szerint ez az állítás azért valótlan, „mert ha ilyen történt volna, akkor arról nyilván tételes jegyzőkönyvet készítenek, és megalapozott feljelentést tesznek”.

Holló István jobbikos városatya korábban azzal érvelt, hogy a múzeum idei pályázati bevételei jóval kisebbek voltak, mint a tavalyinak, a hiány egy része ennek köszönhető. Ez valóban igaznak tűnik, de az is, hogy a PMMI-nek, majd Ferenczy Múzeumnak mindig voltak jelentős tartozásai, igaz, KGYM jelentős mértékű támogatást is tudott szerezni. Birtokunkba került egy kimutatás, miszerint 2014-ben 633 milliós külső támogatást kapott a múzeum, igaz, ebben szerepel egy 250 milliós költségvetési támogatás, ami a korábbi adósságállomány rendezésére érkezett. De kaptak az Emmitől 23 milliót a helytörténeti kiállításra, 100 milliót a Pajor-kúria felújítására, ugyanerre 95 milliót a Miniszterelnökség is adott. A Czóbel-kiállításra a Miniszterelnökség és a MNB összesen 70 milliót adott – nem beszélve a több mint 40 milliós NKA-támogatásról.

Kubatovics szerint a Czóbel- és Perlrott-kiállítások támogatását KGYM írta alá, így az új igazgató csak 28 millió forint pluszforrást hozott 2015-ben. Ugyanakkor költeni már költött, méghozzá egy 10 milliós Skoda Superb szolgálati autót igényelt magának, igaz, Gulyás szerint az autót csak bérlik. Az önkormányzat sajnos nem árulta el, hogy az új vezetés mennyi forrást hozott, azt állította, az nem változott érdemben. Ugyanakkor hangsúlyozták: „A múzeum működését elsősorban szakmai szempontok alapján ítéli meg, és ez alapján rendkívül sikeresnek tartja.” Fontosnak tartják azt is, hogy az „elmúlt negyedévben több saját kiállítást rendezett az intézmény, mint a megelőző másfél évben összesen”, és „a tavalyi esztendő hasonló időszakához viszonyítva jelentősen nőtt a látogatottság és a jegyárbevétel”.

Neked ajánljuk