A frissen megjelent Magyar Narancsban terjedelmes összeállítást olvashatnak arról, mennyire aggályos módon történtek/történnek az ún. TOP-os pénzek szétosztása a megyei önkormányzatoknál.
Ez az a (természetesen uniós) forrás, amely arra szolgálna, hogy a magyar vidéket különböző támogatásokhoz jutatva, fejlessze azt. Ám úgy tűnik, jórészt a fideszes települések kapnak ebből a 800 milliárd körüli pénzből.
Az eljárások módja jól kitűnik azokból a történetekből, amelyeket ellenzéki politikusok meséltek a Narancsnak. És innen már jöjjön a cikk részlete!
Az általunk megkérdezett megyei önkormányzati képviselők mindegyike arról számolt be, hogy az előterjesztéseket eleve későn ismerhették meg, és az azokban szereplő információk finoman szólva sem voltak alkalmasak arra, hogy felelősen dönthessenek – holott hatalmas összegekről van szó. A közgyűlés tagjai – az ellenzékiek biztosan, de beszéltünk kormánypárti politikusokkal is – igazából azt sem tudták, hogy miről szavaznak. Az előterjesztésekben sok helyen fel sem voltak sorolva a támogatott, a részben vagy teljesen elutasított pályázatok. Az már kivételesnek számított, ahol egyenként szavaztak a települési pályázatokról – mint Bács-Kiskunban és Nógrádban –, de ott is csak kódszámokat ismerhettek meg, amiből sok mindenre nem tudtak következtetni. (A szavazás nagyjából így nézett ki: a pályázati kódszám TOP.1.4.1-15 – tessenek szavazni!) Volt olyan megye is, ahol a napirendi pont megvitatásakor kivetítőn mutatták be, mit kell megszavazni, és a képernyőn szintén csak a kódszámok szerepeltek – jobb esetben összegek is –, azaz lehetetlen volt azonosítani, melyik település anyagáról van szó. Sehol semmilyen háttéranyagot nem osztottak ki arról, hogy mely települések mire és miért kapják meg a pénzt, holott az említett kormányrendelet szerint a döntési javaslatnak legalább tartalmaznia kellett volna a támogatás összegét, ha kevesebb a megítélt pénz, mint amire pályáztak, akkor a csökkentés mértékét, elutasítás esetén pedig az erre „irányuló javaslatot, valamint annak részletes indoklását”.
Aki szerette volna megismerni a pályázatok tartalmát és a döntések indoklását, azt igyekeztek ellehetetleníteni.
De jöjjön egy konkrét példa is:
| ||
Simonka György fideszes országgyűlési képviselő falujába, az ötszáz lakossal sem rendelkező Pusztaottlakára 1,3 milliárd forint került. Ebből a pénzből 250 millió jut egy kerékpárosturista-központra, 600 millió a helyi vadaspark felturbózására, és 450 millió forintból fejlesztik a település ipari parkját. Mindez nem rossz teljesítmény ahhoz képest, hogy az első körben beadott és végül sikeres pályázatokra összesen 18,3 milliárd forintot fizetnek ki a megyében. Egyébként Békésben is „vakon” döntöttek, azaz a képviselők a pályázatok ismerete nélkül szavaztak.
A TOP-os pénzekről szóló teljes cikket a frissen megjelent Magyar Narancsban olvashatja.
