Az elmúlt öt évben 3,2 milliárd forintot meghaladó összegű támogatást kapott Farkas Sándor mezőgazdasági cége, miközben Farkas kormánypárti képviselőként végig ott ült a parlamentben – derül ki a magyarnarancs.hu összesítő számításából. Farkas Sándor egyébként az, akire nemrég rábízták a mezőhegyesi ménesbirtokot.
Tavalyi hó
2015-ös cikkünkben azt írtuk, hogy 2010-től négy év alatt két és fél milliárd forint közpénzt kapott a fábiánsebestyéni Kinizsi 2000 Zrt., miközben a társaság elnöke a parlamentben a saját cége szempontjából is fontos döntéseket sorra megszavazta. Az Opten adatai szerint ma is vezető tagja Farkas Sándor a Kinizsi 2000 Mezőgazdasági Zrt.-nek. A cégnek a 2000-es évek közepétől volt vezérigazgatója, ezt a posztot egészen 2012 májusáig töltötte be. Farkas vagyonnyilatkozata szerint a cégben ma is – ahogy tavaly – 37 százalékos tulajdona van, és az igazgatóság elnöke. (Farkas Sándor felesége a cég igazgatósági tagja.) A szegedma.hu 2014-ben azt írta: „A Kinizsi 2000 Mg. Zrt. elnök-vezérigazgatójaként havi bruttó 600 ezer forintot keres, míg családi gazdaság tagjaként évi 2 milliót.”
| ||
Farkas Sándor ráadásul 2015-ben sem szűkölködött az állami és európai uniós forrásokban. Közel félmilliárd forintot utalt az MVH különböző jogcímeken 2015-ben, míg európai uniós forrásból 405 millió forintot utalt a Kinizsi 2000 Zrt. számlájára a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal, de a nemzeti pénzből is jutott neki majd 80 millió forint. Mindemellett állami pénzből támogatták meg Farkasék másik cégét is, a Fábiáni Lovas Kft.-t, melynek 2014-ig Farkas volt az ügyvezetője, azóta pedig felesége a cégvezető, a társaságban mellettük egy harmadik név is szerepel, egy szentesi ügyvédé.
| ||
| ||
A Fábiánsebestyéni Kinizsi Sportklub a tavaly szeptemberi fogathajtó-világbajnokság megszervezésére szintén közpénzt költhetett, 44 millió forintot kapott a Kinizsi Park fejlesztésére, ahol a versenyt szervezték és plusz 200 millió forintot a Földművelésügyi és az Emberi Erőforrások Minisztériumától a világbajnokság szervezésére, az azzal kapcsolatos beruházásokra, ez utóbbi döntéseket Farkas maga is megszavazta a parlamentben. Ezeket az adatokat egyébként Farkas feltüntette saját 2015-ös vagyonnyilatkozatában, ami elég viccesen mutat:
| ||
A sportklub elnöke Farkas Sándor, és ugyanúgy, mint a Kinizsi 2000 Zrt. és a Fábiáni Lovas Kft. Fábiánsebestyénen, a Külső dűlő 111-ben van bejegyezve. Tehát Farkas fábiánsebestyéni cégei szépen gyarapodnak, nem csekély állami segítséget is igénybe véve. Ráadásul tavaly ősszel a fábiánsebestyéni kettesfogathajtó-világbajnokságon Farkas Sándor a sportággal kapcsolatban
| De kicsoda Farkas Sándor? Farkas ipari szakközépiskolában érettségizett, majd a debreceni egyetem szarvasi mezőgazdasági karán diplomázott. 1975-ben gyakornokként került a fábiánsebestyéni Kossuth Mgtsz-hez, itt a rendszerváltás után, 1992-ben lett elnök. 1999-ben alakult részvénytársasággá az egykori tsz, Farkas lett az elnök-vezérigazgató, miközben vagyonnyilatkozatából kiderül, hogy kárpótlásban 40 hektárnyi földhöz jutott. A Kinizsi Zrt. ma 3600 hektár saját földön működik. Farkas Sándor 1993 és 1998 között a megyei agrárkamara elnökségi tagja volt, 1993-ban a Fideszbe is belépett, 1994-ben már az országos választmánynak is tagja volt, de inkább a megyei közéletben dolgozott, majd 1998-ban lett országgyűlési képviselő. A parlamentben szinte végig a mezőgazdasági bizottságban dolgozott (2006–2010 között a környezetvédelmi bizottság elnöke volt), jelenleg a bizottság elnöke, a kertészeti albizottság elnöke. 1998 és 2002 között az agrárpiaci és szabályozási albizottság elnöke, 2002 és 2006 között a nemzeti lovasprogramot előkészítő eseti bizottság alelnöke volt. 2009-ben alapította a Fábiáni Lovas Kft.-t, amelynek tavaly májusig az ügyvezetője is volt. Farkas volt tőr- és párbajtőr-vívóbajnok, de 1987-től a Magyar Lovassport Szövetség megyei elnöke, 1998-tól országos elnöke lett. Falujában, Fábiánsebestyénen a helyi sportklub elnöke. |
még olimpiai lobbit is említett: mint mondta, ha Magyarország megpályázza, és esetleg elnyeri a 2024-es olimpia rendezési jogát, rendező országként lehetőséget kap arra, hogy 1-2 sportágat felvegyen az olimpia műsorába. „Úgy vélem, itt az ideje, hogy hazánk a FEI-vel és más, fogatversenyt űző országokkal együttműködve mindent megtegyen annak az érdekében, hogy a fogatverseny több ezer év után ismét olimpiai sportág legyen.” Nyilván ezzel csak még továbbnőnének Farkas vagyonnyilatkozatában az állami százmilliók…
A családi gazda(g)ság
Farkas idei vagyonnyilatkozata szerint a politikus bruttó 897 ezer 453 forintos képviselői javadalma és a költségtérítés mellett időszakosan évi 6 és fél millió forintot kapott felvásárlói szervezetektől, mindezt családi gazdálkodóként, földművesként. Lakossági folyószámlán 12 millió forint megtakarítása van Farkasnak, ez a tavalyinál 7 millió forinttal több, de ingatlanvagyona nem szaporodott a nyilatkozat szerint. A Kinizsi Zrt. honlapja szerint, amely meglátásunk szerint régen frissült, Farkasék több mint 3000 hektáron gazdálkodnak, melynek jelentős részét magánszemélyektől bérlik. Vagyonbevallása szerint Farkasnak mindössze 40 hektár van saját tulajdonában, de ne felejtsük el azt sem, hogy a Blikk kiperelte az MVH-tól a megbízással szerződött földek listáját, amelyből kiderült, hogy a Kinizsi 2000 Zrt. félszáz földdarabot kapott ilyen úton. A Blikknek azt nyilatkozta Farkas, hogy értéktelen, árokparti, kevéssé hasznos területekről van szó, ám azt már kevésbé hangsúlyozta, hogy azokra is lehívható a földalapú támogatás. Emellett arról is írtunk tavaly, hogy jutott egy vágópont tulajdonához a képviselő: a helyi önkormányzattal közösen hozták létre a Húsüzem Kft.-t, majd a LEADER-program keretében nyertek a vágópont kialakítására 25 millió forintot, később pedig, 2014 decemberében az önkormányzat eladta Farkas cégének a beruházást. 2014 májusa és decembere között a Farkas házaspár alapított három céget, a Koticki Major Kft.-t, a Mucsihát Kft.-t és a Dömsödi, később Horvát Major Kft.-t. Tavalyi cikkünk megírásakor mindegyik társaságban Farkas felesége volt az ügyvezető. (Akkor úgy sejtettük, hogy a kis cégek alapításával a területalapú támogatások 1200 hektáros korlátját szerették volna elkerülni. Az MVH adatai szerint azonban egyik kft. számára sem utaltak ilyen jogcímen pénzt, így más célja lehet az új cégek létrehozásának.) Röviddel cikkünk februári megjelenése után mindegyik cégben váltották Farkasnét: a Koticki Major Kft. ügyvezetője T. Zsolt csikós lett, a Horvát Major Kft.-ben a Kinizsi 2000 Zrt. egyik, a Mucsihát Kft.-ben a cég egy másik alkalmazottja lett vezető. A társasági tagok gyakran változtak az elmúlt nem egészen egy évben, de többnyire a szentesi ügyvéd és a Farkas házaspár szerepel az ügyvezetők mellett.
Mindemellett a Kinizsi 2000 Zrt. földalapú támogatás címén 158 millió forintban részesült, ami arra enged következtetni, hogy az állattartás támogatása céljából pluszpénzhez jutottak az 1200 hektár után járó támogatás felett, mivel ez utóbbi területnagyság után nagyjából 80 millió forint dukálna. Az összes MVH-tól utalt 485 millió forint támogatásból, 400 millió uniós forrásból származik.
| Déli földesurak Nem volt aktív sem az állami földek bérleti pályázatain, sem a földárveréseken Farkas Sándor, eltekintve attól a nagyjából 40 hektártól, amelyet néhány licittel szerzett felesége. Bár a Nemzeti Földalapkezelő honlapján nem könnyű követni, hogy ki nyert állami földet bérleményként, főleg nem azt, hogy mekkora területet, az mégis tetten érhető, hogy a Kinizsi 2000 Zrt. munkatársai (például P. István, a cég honlapján növénytermesztési igazgató) is szerepelnek a nyertesek között, igaz, a vásárlásoknál a licitek eredményeit közlő hirdetményeken nem láttuk ezeket a neveket. Megjegyzendő, hogy nem nagy területről van szó, azt a furcsaságot azonban érdemes megemlíteni, hogy az NFA honlapján közölt állami bérletpályázatok eredményei között (ugyanis a bérletpályázatok párhuzamosan folynak az eladásokkal, csak most az árverések miatt kevesebb figyelmet kapnak) nem találkoztunk a Farkasék által nemrégiben alapított Koticki Major Kft., sem a Horvát Major Kft. nevével, érdekes módon a márciusi árverésekre kijelölt földek mellett már bérlőként vannak feltüntetve. |
Új feladat
Farkas legújabb feladata összerakni azt, amit a kormány Mezőhegyesen szétzúzott. A kormány azt ígérte, hogy minden úgy fog működni, ahogy a boldog békeidőkben: 5 milliárd forintos árbevételű cég, amely 80 millió forint iparűzési adót fizet be az önkormányzatnak, s amely 400, nyári idényben 1000 embernek ad munkát Mezőhegyesen.
A mostani helyzet a következő: van egy, az Állami Ménes Kft. helyett létrejött költségvetési szervezet, amelynek van 400 hektárja, plusz van még egy 1800 hektáros állami erdő. Farkas elismerte, hogy legalább 4000 hektár szükséges a gazdálkodáshoz. A Ménesbirtok Zrt. az év végéig csökkentett üzemmódban működik, de már másfél éve, a körülményekre tekintettel, eladta egy francia cégnek a vetőmagüzemet. Van egy 1500 állományú tehenészet, amely a zrt. tulajdonában van. És van a 6000 hektár, amely a jelenlegi állapot szerint jövőre már felerészben nagyjából 80 bérlő használatában lesz, 2000 hektár pedig már az őszi árveréseken magántulajdonba került, s van 700 hektár, amelynek értékesítését a bíróság felfüggesztette. Farkas, akit díjazás nélkül bíztak meg az új gazdaság működőképessé tételével, nehéz feladat előtt áll: meg kellene vásárolnia a tehenészetet a zrt.-től, mivel ezzel tudja biztosítani a legtöbb megígért munkahelyet, egyezkednie kell a földeket bérlőkkel, illetve tulajdonosokkal, hogy ki tudják szolgálni a francia vetőmagüzem igényeit, ami sem szervezés, sem technológia szempontjából nem könnyű feladat. Ráadásul mindezt úgy, hogy mindeközben saját fábiánsebestyéni, hasonló profilokkal működő magáncége érdekei se sérüljenek, hiszen ugyanazon a piacon adják el a tejet például.
Farkast Sándort napokig kerestük az egyes esettel kapcsolatban, hogy megtudjuk véleményét, hogy nem talál semmi kivetnivalót abban, hogy parlamenti képviselőként milliárdos állami támogatásokhoz jut, de nem sikerült elérnünk, telefonhívásunkra, üzenetünkre nem reagált.
