„Nem akarok bocsánatot kérni Vona Gábortól” – Így mentették fel a Jobbik-ellenes civilt

Kis-Magyarország

2014-ben Jobbik-ellenes feliratok és szórólapok lepték el Gyöngyöst. A párt több fronton indított támadást az ellenük ténykedő aktivistával szemben, akit Vonával is igyekeztek kibékíteni.

Nagy Róbert néhány barátjával 2014 áprilisában, az országgyűlési választások előtt kampányba kezdett a Jobbik ellen. A férfi és barátai a No Vona, no cry felirat mellett egy horogkeresztet a kukába dobó ember alakját is felfújták a járdákra (lásd alább), ezzel is arra buzdítva a lakosságot, hogy április 6-án a Jobbik ellen szavazzanak. A parkolókban osztogatott ötezer szórólappal is ez volt a céljuk, melyen többek között olyan állítások szerepeltek, mint a „ha szégyennek tartod, hogy a magyar nácik vezetője gyöngyösi” vagy „ha szégyennek tartod, hogy Európa legnagyobb náci pártja a Jobbik”.

false

Nagy Róbert korábban lapunknak elmondta, hogy a Jobbikot és annak térnyerését nagyon veszélyesnek tartja, ezért minden olyan eszközzel megpróbál tenni ellenük, ami egy egyszerű választópolgár kezében van. Rongálásért és rágalmazásért jelentették fel, védelmét Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje vállalta el.

A rongálásért Kévés Tamás, gyöngyösi Jobbikos képviselő tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, Nagy Róbert elismerte tettét, mondván, azt nem bujkálva vitte véghez, azt viszont visszautasította, hogy bűncselekményt követett volna el. Így végül 2014 májusában megszületett a vádirat, ami szerint „falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt” indul Nagy ellen eljárás. Hüttl Tivadar védőbeszédében hiába hivatkozott a szólásszabadságra, és arra, hogy bűncselekmények esetében meg kell vizsgálni a társadalomra való veszélyességet, a Gyöngyösi Járásbíróság ezeket nem vette figyelembe, helyette az okozott kárra koncentráltak, és végül azért mentették fel 2015. januárban, mert nem állapítottak meg kárt. Az elsőfokú ítélet ellen azonban az ügyész megalapozatlanság okán fellebbezett, az ítélet nem lett jogerős.

Egészen a múlt hétig volt így ez. Február 19-én, pénteken ugyanis az Egri Törvényszéken helybenhagyták a Gyöngyösi Járásbíróság felmentő ítéletét, ezzel pedig az ügy lezárult. „Örülök a végeredménynek, hiszen amikor elindult az ügy, a bíróság csak azzal foglalkozott, történt-e rongálás, azzal nem, hogy mi volt a célom, mit akartam ezzel elérni. A mostani ítélet megnyugtató, az még inkább, hogy másodfokon elfogadták az ügyvéd érvelését” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Róbert.

Sikerként könyvelik el a felmentő ítéletet a TASZ-nál is. „Üdvözöljük, hogy míg első fokon a bíróság a büntetőjog mentén mentette fel Nagy Róbertet, azaz azzal érveltek, hogy kár hiányában a rongálás nem valósult meg, így a bűncselekmény sem, addig másodfokon kimondták: keletkezett kár, de a cselekmény, ami előidézte a kárt, nem volt veszélyes a társadalomra, e nélkül az elem nélkül pedig nem tekintik bűncselekménynek azt. A felmentés másik fontos eleme szerint Nagy Róbert szólásszabadságát gyakorolta, amikor véleményt nyilvánított választási időszakban – amikor a szokásosnál is tágabb a véleménynyilvánítás szabadságának lehetősége, ez a jog pedig nemcsak a jelölteket vagy az őket állító szervezeteket illeti meg, hanem a választópolgárokat is” – mondja Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság-szakértője.

 Vona Gábor lefest egy falfirkát a párt szegedi kampányrendezvényén 2014 szeptemberében

Vona Gábor lefest egy falfirkát a párt szegedi kampányrendezvényén 2014 szeptemberében

Fotó: MTI

A másik eljárás viszont még mindig a levegőben lóg. A szórólapok tartalma (ti. az, hogy a pártot nácinak nevezte) miatt maga Vona Gábor tett feljelentést rágalmazás miatt. Ez az ügy először a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, mert az ügyet Gyöngyösön közvádasnak gondolták („a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el”), a Főügyészség viszont nem vette át a vád képviseletét a magánvádlótól, tekintve, hogy Vona Gábort személyében támadták a szórólap mondatai. A közvádat tehát elutasították, Vona Gábornak így egy pótmagánvádas indítványt kellett volna beterjesztenie, amit azonban nem tett meg. „A bíró ezért hozott egy végzést, miszerint nem megfelelő a beadvány, az eljárás nem felel meg a büntetőeljárás követelményeinek, az eljárás így nem is folytatódhat” – tájékoztatott Dojcsák Dalma, és hozzátette, ez a végzés nem érdemben döntötte el az ügyet, és megtámadható. Ha ezt Vona Gábor megteszi, az ügy folytatódik, ha nem, akkor lezárult.

Nagy Róbert nem tudja, hogy vajon szándékosan vagy véletlenül történt ez az alaki hiba, mindenesetre elmondása szerint az ügyről kevesen tudnak Gyöngyösön, a Jobbik nem verte nagydobra – már a feljelentést sem, nemhogy a felmentő ítéletet. „Tavaly ősszel volt Gyöngyösön egy békéltető tárgyalás, ahol megjelent Vona Gábor a párt ügyvédjével, és elmondták, ha bocsánatot kérek Vonától, elállnak a pertől, és lezárul az ügy. Én pedig elmondtam, hogy nem akarok bocsánatot kérni Vona Gábortól, mai napig vallom a szórólap mondatait, nem azért tettem, amit tettem, hogy aztán nyuszi módon bocsánatot kérjek egy ilyen párt elnökétől” – mondta Nagy Róbert, aki a feljelentések után létrehozta a Változást Akarunk Gyöngyösön (VAGY) nevű független civil egyesületet, többek között azért, hogy megmutassa a lakosoknak, van más alternatíva a Jobbik ellen. „Ezt akkor már Vonáék is tudták, és hosszan ecsetelték, hogy ha ezért az ügyért elítélnek, igencsak hátrányosan fog engem érinteni, nem lehetek például képviselőjelölt. Ezt megköszönve közöltem, akkor sem táncolok vissza, nem fogadok el semmilyen pressziót, inkább vállalom a pert, legyen akármi is a vége” – tette hozzá Nagy Róbert, és megjegyezte, a tárgyalóterembe lépve Vona Gábor még kezet nyújtott neki, a találkozó végén viszont már kézfogás nélkül búcsúztak egymástól. Hozzátette: „amit magánszemélyként megtehetek, azt továbbra is megteszem, hogy felhívjam a figyelmet a Jobbik uszító politikájára. Hamarosan újra fel fogunk lépni és hallatni fogjuk a hangunkat, további akciókkal készülünk, és nem adjuk fel.”

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.