„Nem akarok bocsánatot kérni Vona Gábortól” – Így mentették fel a Jobbik-ellenes civilt

2014-ben Jobbik-ellenes feliratok és szórólapok lepték el Gyöngyöst. A párt több fronton indított támadást az ellenük ténykedő aktivistával szemben, akit Vonával is igyekeztek kibékíteni.

Nagy Róbert néhány barátjával 2014 áprilisában, az országgyűlési választások előtt kampányba kezdett a Jobbik ellen. A férfi és barátai a No Vona, no cry felirat mellett egy horogkeresztet a kukába dobó ember alakját is felfújták a járdákra (lásd alább), ezzel is arra buzdítva a lakosságot, hogy április 6-án a Jobbik ellen szavazzanak. A parkolókban osztogatott ötezer szórólappal is ez volt a céljuk, melyen többek között olyan állítások szerepeltek, mint a „ha szégyennek tartod, hogy a magyar nácik vezetője gyöngyösi” vagy „ha szégyennek tartod, hogy Európa legnagyobb náci pártja a Jobbik”.

Nagy Róbert korábban lapunknak elmondta, hogy a Jobbikot és annak térnyerését nagyon veszélyesnek tartja, ezért minden olyan eszközzel megpróbál tenni ellenük, ami egy egyszerű választópolgár kezében van. Rongálásért és rágalmazásért jelentették fel, védelmét Hüttl Tivadar, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvédje vállalta el.

A rongálásért Kévés Tamás, gyöngyösi Jobbikos képviselő tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, Nagy Róbert elismerte tettét, mondván, azt nem bujkálva vitte véghez, azt viszont visszautasította, hogy bűncselekményt követett volna el. Így végül 2014 májusában megszületett a vádirat, ami szerint „falfirka elhelyezésével szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálás vétsége miatt” indul Nagy ellen eljárás. Hüttl Tivadar védőbeszédében hiába hivatkozott a szólásszabadságra, és arra, hogy bűncselekmények esetében meg kell vizsgálni a társadalomra való veszélyességet, a Gyöngyösi Járásbíróság ezeket nem vette figyelembe, helyette az okozott kárra koncentráltak, és végül azért mentették fel 2015. januárban, mert nem állapítottak meg kárt. Az elsőfokú ítélet ellen azonban az ügyész megalapozatlanság okán fellebbezett, az ítélet nem lett jogerős.

Egészen a múlt hétig volt így ez. Február 19-én, pénteken ugyanis az Egri Törvényszéken helybenhagyták a Gyöngyösi Járásbíróság felmentő ítéletét, ezzel pedig az ügy lezárult. „Örülök a végeredménynek, hiszen amikor elindult az ügy, a bíróság csak azzal foglalkozott, történt-e rongálás, azzal nem, hogy mi volt a célom, mit akartam ezzel elérni. A mostani ítélet megnyugtató, az még inkább, hogy másodfokon elfogadták az ügyvéd érvelését” – mondta el a magyarnarancs.hu-nak Nagy Róbert.

Sikerként könyvelik el a felmentő ítéletet a TASZ-nál is. „Üdvözöljük, hogy míg első fokon a bíróság a büntetőjog mentén mentette fel Nagy Róbertet, azaz azzal érveltek, hogy kár hiányában a rongálás nem valósult meg, így a bűncselekmény sem, addig másodfokon kimondták: keletkezett kár, de a cselekmény, ami előidézte a kárt, nem volt veszélyes a társadalomra, e nélkül az elem nélkül pedig nem tekintik bűncselekménynek azt. A felmentés másik fontos eleme szerint Nagy Róbert szólásszabadságát gyakorolta, amikor véleményt nyilvánított választási időszakban – amikor a szokásosnál is tágabb a véleménynyilvánítás szabadságának lehetősége, ez a jog pedig nemcsak a jelölteket vagy az őket állító szervezeteket illeti meg, hanem a választópolgárokat is” – mondja Dojcsák Dalma, a TASZ szólásszabadság-szakértője.

Vona Gábor lefest egy falfirkát a párt szegedi kampányrendezvényén 2014 szeptemberében

Fotó: MTI

A másik eljárás viszont még mindig a levegőben lóg. A szórólapok tartalma (ti. az, hogy a pártot nácinak nevezte) miatt maga Vona Gábor tett feljelentést rágalmazás miatt. Ez az ügy először a Központi Nyomozó Főügyészséghez került, mert az ügyet Gyöngyösön közvádasnak gondolták („a rágalmazás közvádra üldözendő, ha hivatalos személy sérelmére hivatalos eljárása alatt, illetve emiatt, vagy hatóság sérelmére hivatali működésével összefüggésben követik el”), a Főügyészség viszont nem vette át a vád képviseletét a magánvádlótól, tekintve, hogy Vona Gábort személyében támadták a szórólap mondatai. A közvádat tehát elutasították, Vona Gábornak így egy pótmagánvádas indítványt kellett volna beterjesztenie, amit azonban nem tett meg. „A bíró ezért hozott egy végzést, miszerint nem megfelelő a beadvány, az eljárás nem felel meg a büntetőeljárás követelményeinek, az eljárás így nem is folytatódhat” – tájékoztatott Dojcsák Dalma, és hozzátette, ez a végzés nem érdemben döntötte el az ügyet, és megtámadható. Ha ezt Vona Gábor megteszi, az ügy folytatódik, ha nem, akkor lezárult.

Nagy Róbert nem tudja, hogy vajon szándékosan vagy véletlenül történt ez az alaki hiba, mindenesetre elmondása szerint az ügyről kevesen tudnak Gyöngyösön, a Jobbik nem verte nagydobra – már a feljelentést sem, nemhogy a felmentő ítéletet. „Tavaly ősszel volt Gyöngyösön egy békéltető tárgyalás, ahol megjelent Vona Gábor a párt ügyvédjével, és elmondták, ha bocsánatot kérek Vonától, elállnak a pertől, és lezárul az ügy. Én pedig elmondtam, hogy nem akarok bocsánatot kérni Vona Gábortól, mai napig vallom a szórólap mondatait, nem azért tettem, amit tettem, hogy aztán nyuszi módon bocsánatot kérjek egy ilyen párt elnökétől” – mondta Nagy Róbert, aki a feljelentések után létrehozta a Változást Akarunk Gyöngyösön (VAGY) nevű független civil egyesületet, többek között azért, hogy megmutassa a lakosoknak, van más alternatíva a Jobbik ellen. „Ezt akkor már Vonáék is tudták, és hosszan ecsetelték, hogy ha ezért az ügyért elítélnek, igencsak hátrányosan fog engem érinteni, nem lehetek például képviselőjelölt. Ezt megköszönve közöltem, akkor sem táncolok vissza, nem fogadok el semmilyen pressziót, inkább vállalom a pert, legyen akármi is a vége” – tette hozzá Nagy Róbert, és megjegyezte, a tárgyalóterembe lépve Vona Gábor még kezet nyújtott neki, a találkozó végén viszont már kézfogás nélkül búcsúztak egymástól. Hozzátette: „amit magánszemélyként megtehetek, azt továbbra is megteszem, hogy felhívjam a figyelmet a Jobbik uszító politikájára. Hamarosan újra fel fogunk lépni és hallatni fogjuk a hangunkat, további akciókkal készülünk, és nem adjuk fel.”