Őrzők és orzók - Egy katolikus ereklye titokzatos eltűnése

  • Nagy Gergely Miklós
  • 2016.02.14 16:02

Kis-Magyarország

Egy „felbecsülhetetlen értékű” ereklye és egy színarany ereklyetartó a katolikus egyház berkein kívülre került. Ehhez két érsekre, némi csibészségre, egy paplovagra, egy kamudoktorra és egy régi sikkasztóra is szükség volt.

Furmányos módon, egyházi személyek asszisztálásával vándorolt egy hazai katolikus ereklye egy magántársasághoz. A Narancs által feltérképezett történet szálait fura társaság mozgatja: plébánosok, aktív és lefokozott főpapok, lovagok, egy börtönt is megjárt volt sikkasztó; de szélhámosok és fantomcégek viselt dolgai mellett beszámolunk egy eksztatikus lovagavatásról, s megvizsgáljuk azt is, mit mondhatnak erről az ereklyevándorlásról a hatályos kánonjogi előírások.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

 

Mostani esetünk gyökerei 120 évvel ezelőttre nyúlnak vissza. Bachruch Károly három év alatt, a millenniumra készítette el háromrészes Szent István-mellszobrát. Miután a hírverés remek volt a szobor körül, a kalocsai főszékesegyház 1898-ban 20 ezer forintért meg is vásárolta, a helyi érsek azonban nem elégedett meg ennyivel, és ebben egyetértett vele Bachruch mester is: ereklyetartónak szerette volna használni a mellszobrot. Csakhogy ehhez Szent Istvánhoz köthető tárgyakat is kellett volna szerezni, és ez sokáig nem jött össze.

A Kalocsai Néplap évtizedekkel később, 1938 októberében számolt be lelkesen arról, hogy „három értékes ereklye, Szent István, Szent Imre és Szent Gellért csonttöredéke Kalocsára kerülhetett” – olvasható a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye honlapján. (Az előzményekről nem szól az írás; egyesek a szóban forgó, állítólag Szent István jobbjáról származó apró csonkot vitatott ereklyének tartják, ezért az érsekséghez fordultunk. Ők sajnos nem tudtak újabb információval szolgálni a keletkezéséről, így arról sem, hogy mikor is vágták le a Szent Jobbról.)

A 70 éven át kiemelt helyen őrzött töredék végül elkerült Kalocsáról, miután „2009-ben dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek egy színarany ereklyetartót ajándékozott Róbert Bezák nagyszombati érseknek, melynek közepén Szent István jobbjának kis csontdarabkája van. Az ereklye külön oltárra került a dunaszerdahelyi Szent György-templomban”. Az átadásra fényes ünnepségen került sor, ahol a helyi portál szerint a dunaszerdahelyi alpolgármester így beszélt: „Nagy történelmi eseménynek vagyunk tanúi. Dunaszerdahelyen, a Csallóköz szívében két főpap, érsek találkozik, hogy megajándékozza plébániánkat egy Szent István király-ereklyével. (…) Városunk összes hívő keresztény lakosának nevében, nagy köszönettel tartozunk ezért a rendkívüli ünnepi hangulatért, lelki élményért, szeretetért, amely eltölti szívünket.”

A történelmi eseményen a két érsek még közös misét tartott, ám Bezak pályája hamarosan kettétört. A nagyszombati egyházmegye élén átvilágítást rendelt el, és visszaélésekre bukkant. Gyanúja szerint az Egyesült Államokban élő szlovák hívőktől kapott másfél milliónyi dollár adomány nem az egyházánál, hanem elődjének vatikáni bankban vezetett számláján kötött ki. Bezaknál nemsokára már pápai megbízott kopogtatott, arról érdeklődve, igaz-e, hogy homoszexuális hajlamú, a cölibátust tagadó papokkal lakik együtt, s némelyikkel nyilvános helyeken együtt is zuhanyozik. Bezak tagadta, hogy szabályba ütköző dolgot tett volna, 2012-ben mégis felmentették posztjáról.

A csontereklyét aztán évekig nem említették a hivatalos hírek, mígnem 2015 nyarán az MTI arról számolt be, hogy Sümegre került. Az ereklyét augusztus 20-án mutatták be a helyi körmenetben, „a felbecsülhetetlen értékű (sic!) csontereklyét a John Henry Newman Oktatási Központ és a sümegi önkormányzat együttműködésében létrejövő közösségi főiskola kápolnájában helyezik el”. Az ereklye és a különös értékkel bíró színarany ereklyetartó még sincs már Sümegen. A ferences templomban arról tájékoztatták lapunkat, hogy a jelenlegi őrzésről az említett, Wekerle Sándor Üzleti Főiskolához (WSUF) köthető oktatási központ gondoskodik, amelynek szellemi vezetőjéről, Kertész-Bakos Ferencről (a továbbiakban: KBF) és az ő „közösségi főiskola”-alapítási ambícióiról a közelmúltban számoltunk be. (Lásd keretes írásunkat, illetve: Doktor Nonszensz és a többiek, Magyar Narancs, 2015. december 3.)

Kulcsszereplők

A Narancs kutatásai alapján úgy tűnik, KBF ebben a történetben is főszereplő, vele állnak kapcsolatban azon személyek, akik az adományozási tranzakcióban részt vettek. A mozaikokból úgy tűnik, hogy a KBF-féle társaságnak „lovagi események” legitimálásához lehetett szüksége az ereklyére, hogy aztán az avatás végeztével visszavigyék a dunaszerdahelyi oltárra – míg végül tartósan magukhoz nem vették „a felbecsülhetetlen értékű” szent tárgyat.

Feketében Kertész-Bakos

Feketében Kertész-Bakos

Fotó: kmfap

Az adományozási procedúra első lépését, mely során a tárgy Kalocsáról Dunaszerdahelyre vándorolt, Bábel Balázs intézte. Ő annak a sümegi képzési központot is megelőlegező Jövőegyetem fantázianevet viselő oktatási projektnek a vendégtanára, amellyel KBF Sümeg előtt több vidéki önkormányzatnál is kopogtatott az együttműködés reményében – sikertelenül. A következő láncszem Herdics György, az ereklye ajándékozása idején ő volt a dunaszerdahelyi plébános, ám 2013-ban áthelyezték. Herdics ma már a John Henry Newman Felsőoktatási Képzési Központ Társadalmi Szenátusának a tagja, ezenkívül lovag is.

Herdics már dunaszerdahelyi regnálása alatt is magával vitte az ereklyét egy olyan lovagi ünnepségre, ahol KBF is feltűnt. Ezt a rendezvényt 2012 márciusában, az esztergomi vár lovagtermében tartották. Az interneten fellelhető beszámoló szerint itt tartott avatást a magát lovagrendnek nevező Ordo Hungariae (róluk még lesz szó). Jelen volt még egy – a magyar állam által el nem ismert – másik lovagrend is, illetve egy kamuegyetem, a Pro Deo State University tagjai és vezetői, így KBF is. (A Pro Deo neve akkor vált ismertté, amikor 2013-ban kitudódott, hogy innen származik a környezetvédelmi hatóság vezetőjének „doktori” címe.) Az avatást köszöntővel kezdték, majd „felharsant a díszjel, és megkezdődött a bevonulás”. A „ceremónia megindító pillanata volt, amikor a magyar állam alapítójának, Szent István királynak csontszilánkját tartalmazó szent ereklye a díszőrség kíséretében a terembe ért és lovag Opacsity László, az Ordo Hungariae vajdasági priorja elhelyezte a Szent Korona másolata előtt. Ezalatt elhangzott a magyar Himnusz” is. Ezután az Ordo nagymestere azt mondta: „Történelmi helyszínen vagyunk Esztergomban, a legrégibb magyar királyi várban, ahol államalapító királyunk, a későbbi Szent István született. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy nagy uralkodónk földi maradványának egy kis darabkája visszatért erre a becses helyre, ha csak néhány órára is, köszönhetően a rendünk birtokában lévő ereklyének. Szeretném, ha minden lovagjelölt megtiszteltetésnek érezné, hogy ilyen rangos helyen válik a rend tagjává.” (Jegyezzük meg e szavakat, melyek szerint 2012-ben már a rend birtokába került az ereklye.) Ezek után Herdics lovag, az Ordo „rendi prelátusa” liturgiát tartott, majd felavatták az új lovagokat. Egy apródra, egy 9 éves kislányra is sor került, miután vállát karddal érintették meg. A résztvevők számára felemelő esemény kiemelt kelléke volt az ereklye.

A Jobbik közelében

Első blikkre az Ordo karitatív tevékenységet folytató szervezet, Facebook-oldalukon számos adományozási akciójukat meg is örökítették. Adtak kerekes székeket, mobilvécéket, járókereteket, injekciós tűket mentőállomásnak, máskor rászoruló gyerekeknek osztottak játékokat, ruhát és cipőt. Tián Pál nagyperjel – ez a rendben a második tisztség – a Hír Tv-ben a jótékonyság mellett a magyarságtudat megőrzését jelölte meg feladatukként. Már nevük is „magyar rend”-et jelent, s az sem mellékes, hogy a 260 éves múltra visszatekintő rend nagymestere sokáig Wass Albert volt. (Frissítés: alighanem tévesen írtuk, hogy a rend 260 éves múltra tekint vissza. Korábbi tévékritikánkban - Magyar Narancs, 2015/22. Rendben van - ugyanis már jeleztük, nem látszik bizonyítottnak, csupán jól hangzónak a rend több százéves kora. "Az Ordo Hungariae 20. századot megelőző létezése ugyanis vajmi kevéssé okadatolható, s jellemző módon a rend honlapja egy olyan bárói család (Sina) tagját jelöli meg e magyar főrendi szervezet első nagymestereként, mely család 1754-ben sem báró, sem nemes, sem magyar, de még magyarországi sem volt. A történelmi adatok teljes hiányát úgymond a rend titkos jellege magyarázza, s titkaik sorából meglepő módon egyedül a rendi öltözékek részletező leírása kerülhet a nyilvánosság elé.")  Az Ordo – mesélte Tián – jó viszonyban áll a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával, utóbbi alapító-tulajdonosa, Szakács Fülöp Vince is tagja a rendnek.

Tián a 2010-es években Vona Gábor Jobbik-elnök körül tűnt fel mint tanácsadó, és – a Népszabadság nem cáfolt információja szerint – a „pártot pénzelő holdudvarral” tartotta a kapcsolatot. További feladata a moderáltabb Jobbik radikális szárnyának megteremtése volt. A cikk szerint ebben kaphatott volna szerepet az Ordo, amelyben a korábban jobbikos parlamenti képviselő Bertha Szilvia is tag (dáma) volt. Tián és a Jobbik kapcsolata ma már a múlté, egy pártközeli portál szerint tavaly szakítottak. Tián amúgy a 90-es évek Kaposvárján szerzett magának kétes hírnevet: az egykori katonatiszt több tízmilliós fedezet nélküli kölcsönt vett fel különböző kft.-k részére, ám a pénzek eltűntek – szerencsére Tián kellő időben Angliába távozott. A férfit – a Somogyi Hírlap szerint – az Interpol is körözte, végül Németországban bukott le pénzhamisításért, amiért 2 év 3 hónap börtönt kapott, majd 1996-ban a Somogy Megyei Bíróság ítélte el különösen nagy kárt okozó csalás és nagy értékre elkövetett sikkasztás miatt, négy évre. Szabadulása után Tián a 2000-es években feltűnt egy agrár-, egy faipari és egy tanácsadó cégben, ezeket mára felszámolták. Jelenleg egy befektetési cég vezérigazgatója, igaz, a vállalkozásnak 2012 és 2014 között nem volt egyetlen forint bevétele se.

Képünk illusztráció

Képünk illusztráció

Fotó: MTI

Az Ordo honlapján 2014 októberében rövid hír jelent meg: a „Jövőegyetem-projekt Danubius Intézetének is helyt adó, volt Pécsi Bőrgyár területén alakult John Henry Newman Oktatási Központ vezetőjének, Prof. Dr. Kertész-Bakos Ferencnek” Tián irodaberendezést adományozott, a nagymester pedig bejelentette, hogy az Ordo „birtokában levő, a rend prelátusa, dr. Herdics György c. apát úr által a rendre ruházott Szent István-ereklyét a pécsi kampuszban, később kápolnájában helyezi el megőrzésre, hogy az ott oktatóknak, tanulóknak lelki támaszt és erőt adjon, utat mutasson”.

Minden adott volt tehát, hogy az ereklyére bukkanjunk – mégsem sikerült. Felhívtuk Dunaszerdahelyt, ahol a plébánia jelenlegi vezetője azt mondta, nem tudja, hol az ereklye. Szerinte az Ordo „kikölcsönözte” azt különböző avatásokhoz, majd a rendnél maradt. Szakál László ezzel kapcsolatban azt mondta, az adományozás még az ő kinevezése előtt történt, s ezt az előző plébános, Herdics György intézte. Felhívtuk Herdicset is, aki már egy más verziót adott elő. Baka község jelenlegi plébánosa szerint ugyanis nem igaz, hogy ő adta volna oda az Ordónak az ereklyét, az még ott van Dunaszerdahelyen. Jeleztük neki, hogy az adományozást az Ordo honlapja szerint ő eszközölte – a rendnek egyébként Herdics a Tián utáni méltósága. Erre csak annyit mondott: ez nem igaz. Ekkor egy újabb telefonbeszélgetésben egyeztünk meg, de többé már nem tudtuk Herdicset elérni. Kérdéseinket írásban is elküldtük neki, de nem válaszolt. Ekkor hívtuk fel az Ordo vezetőjét, ő azonban üvölteni kezdett, majd kinyomta a telefont. Hívtuk Tiánt is, ám ő csak akkor lett volna hajlandó nyilatkozni, ha a lovagrend számára pénzt fizetünk. Noha ez nem állt módunkban, faggatni kezdtük, hol is az ereklye, mire előbb azt a választ kaptuk, hogy „semmi köze hozzá!”, majd azt, hogy „menjen maga a jó kurva anyjába!”. Tián ezután katolikus nagyszülei sírjáról kezdett beszélni, és a hitről, meg a jó és a rossz közti különbségről. Konkrétumokba nem bocsátkozott, de ha jól értettük szavait, a börtönhöz vezető éveket afféle fiatalkori eltévelyedésként értékeli manapság. Végül elárulta, hogy tudja, hol az ereklye, csak nem mondja el, de nyugalom, a szent tárgy épségben van.

Nyomozásunk itt még nem ért véget, mert megkerestük KBF-et is, aki helyett a John Henry Newman Kft. vezetője, Fülep Dániel korábbi pálos szerzetes válaszolt: ha az „ereklye ismét nyilvános kiállításra kerül Sümegen, feltétlen értesíteni fogjuk”. Visszakérdeztünk, hogy ezek szerint mégiscsak a sümegi kft.-nél van-e a szent tárgy, mire ezt a választ kaptuk: „Hibás a logikája, mert abból, amit írtam, még nem következik, hogy nálunk van az ereklye, de az sem, hogy nincsen.” Fülep sietett hangsúlyozni, hogy nem kíván „semmit sem megerősíteni, és semmit sem cáfolni”.

Az egyház szerint

Erdő Péter Egyházjog című alapkönyvében külön fejezet foglalkozik az ereklyékkel. Ebben két típust különböztet meg: kiemelkedő és jelentős, illetve egyéb típusú ereklyéket. Az előbbi csoportba sorolja az „egész testet, a fejet, a kart, az alsókart, a kezet, a lábat, a szívet, a nyelvet, illetve azt a testrészt (…), amelyen a szent a vértanúságot elszenvedte”. Az egyéb kategóriába sorolandó minden olyan tárgy, ami érintkezett a szenttel, ez főleg ruhadarab vagy más személyes tárgy lehet. Szintén idetartozik az egész, azaz a kiemelkedő ereklyéből darabolással „kinyert” csonkdarab is. (Erre az eljárásra azért volt szükség, mert – ahogy egyházi forrásunk mondja – a „templomok elkezdtek jobban szaporodni, mint a vértanúk” –, és egy templom jó, ha rendelkezik valamilyen ereklyével, elég, ha kisebbel is. Épp emiatt ma Magyarországon több ezer apróbb ereklye található, ezek közt akad tasakban tárolt körömnyi ruhadarab éppúgy, mint üvegkalitkában tárolt koporsórész, vagy apró üvegfiolában őrzött csontszilánk. A sokszínűségnek tudható be az is, hogy ma Magyarországon nincs egységes, központi nyilvántartás az ereklyékről. (A leghíresebb hazai ereklyék közé tartozik a Bazilikában található Szent Jobb, Szent László hermája Győrött, vagy Szent István fej­ereklyéje Székesfehérváron.) Az ereklyékkel kereskedést szigorúan tiltja az egyházjog.

Adódik a kérdés: minek tekintendő a szóban forgó, Kalocsáról útnak indított csonk­ereklye? Szakértőnk szerint ez egyértelműen az egyéb kategóriába sorolható. Az ilyen típusú ereklyék magánházba adományozását és őrzését nem tiltja az egyházjog. Igaz, elképzelhető ennél szigorúbb értelmezés is, hiszen Szent István csonkjáról van szó – a nagy hagyományú kalocsai egyházmegye legalábbis annak kezelte; emiatt ez az ereklye akár értékesebbnek is tekinthető, mint az egyéb kategória más darabjai. Amúgy az egyházjog is hagy kiskaput: „Ha azonban kiemelkedő ereklyéket vagy más ereklyéket, melyek a nép részéről nagy tiszteletnek örvendenek, el akarnak idegeníteni (például elajándékozni, hiszen az eladás tilos) vagy véglegesen máshova akarnak vinni, ehhez az Apostoli Szentszék engedélye szükséges. (…) E nélkül az engedély nélkül az elidegenítés nemcsak érvénytelen (…), hanem büntetendő is.” Tehát létezhet olyan eset, hogy egyéb kategóriába sorolt – ámde nagy tiszteletnek örvendő – ereklyék továbbadása is engedélyköteles.

Azt, hogy jelen cikkünk tárgya vajon melyik kategóriába esik, csak egyházhatósági vizsgálat állapíthatná meg. Az esetről kikértük a Magyar Katolikus Püspöki Kar véleményét, de nem kaptunk választ lapzártánkig. Amikor névtelenséget kérő egyházi forrásunk végighallgatta történetünket az érseki kincstárból egy plébániára, majd onnan a nemzettudatú lovagokhoz, és végül a kft.-hez került ereklyéről, némi gondolkodás után a következőket mondta: „Nem nagy horderejű ügy, de fura. Azért fura, mert nagy ünnepséggel odaviszik a dunaszerdahelyi templomba, aztán onnan egyszer csak eltűnik. Ez nem szokás. Kikölcsönözni lehet átmenetileg egy ereklyét, de összességében azt tudom elmondani, hogy ha helyben, tehát Dunaszerdahelyen kialakult az ereklyével kapcsolatban a helyiek tisztelete, akkor nem volt túl bölcs dolog onnan továbbadni.”

Fantomcégektől a katedráig

Kertész-Bakos Ferenc a budapesti Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán (WSUF) tanít, ott külön intézetet vezet. Amikor ősszel találkoztunk vele intézménybeli különszobájában, névtábláján doktori címet használt. Ez azonban megtévesztő, mivel – amint ezt korábbi cikkünkben bemutattuk – KBF csak egy kamuegyetemen szerzett bizonyíthatóan „doktori” címet (rövidítve: Pro Deo), sőt, felsőfokú végzettségét többszöri kérésünkre sem tudta bemutatni. Állítása szerint egy amerikai egyetemen szerzett diplomát, a megadott intézmény viszont nem is hallott KBF-ről. Lehetőséget adtunk KBF-nek, hogy dokumentumokkal tegye tisztába a végzettsége körüli kuszaságot, ám a már egyeztetett találkozót végül e-mailen lemondta.

KBF ugyancsak kalandos szakmai utat tudhat maga mögött. Feltűnt a nemrég sikkasztás gyanújával előzetesbe került Szepessy Zsolt pártjában, az Opten adatai szerint pedig a 2000-es években egész cégtemető maradt utána. A KBF-hez köthető tíz cég közül kilenc felszámolással vagy kényszertörléssel szűnt meg: tagja volt például egy olyan nagykökényesi faipari cégnek (LIGNOSANCTUM Kft.), amelyről a cégbíróság megállapította, hogy „telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül, mivel a lakóhelye külföldön van és nincs a cégjegyzékbe bejegyzett kézbesítési megbízottja”. (A bíróság ezután megszüntette a céget.) A láthatatlan faipari cég címére volt bejegyezve az a bíróság által megszüntetett Nemzetközi Vállalkozásfejlesztésért nevű zrt. is, amelynek egyik főrészvényese KBF volt. (Nagykökényes alig 600 lakosú hevesi falu.) A 2000-es években KBF évekig volt tagja egy olyan budapesti ingatlanberuházó cégnek, amit 100 millió forintot meghaladó adótartozása miatt szüntettek meg. KBF évekig többségi tulajdonos volt egy beruházócégben (GARDNER Kft.) is, amit a cégadatok szerint előbb átadott két horvát állampolgárnak, hogy aztán a cégbíróság megállapítsa: a „cég székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található, és a cég képviseletére jogosult személyek lakóhelye, tartózkodási helye is ismeretlen, illetve a cég képviseletére jogosult lakóhelye ismeretlennek minősül”. Ezután vágott bele a tanári pályába, és ma már az említett gazdasági főiskolán (WSUF) tart előadásokat például gazdaságról és globális etikáról. KBF intézete még az MNB-s alapítványoktól is kapott nyolcmillió forintnyi közpénzt „tudományos” tevékenységre.

Széles Gábor feltűnik

Az Ordo 2015-ben Széles Gábort választotta az év emberének. Erre a nagyvállalkozó felajánlotta, hogy legyen a rend központja a Széles által tulajdonolt zalacsányi kastély – a rend ezt köszönettel el is fogadta. Lovagi témák egy ideje szerepelnek a Széles-féle Echo Tv-n és a Magyar Hírlapban is.

Neked ajánljuk