Új éves kerékpáros rekord született Kiskörén

Kis-Magyarország

Továbbra is rendkívül népszerű a kerékpáros túrázók, kirándulók körében a Tisza-tó. A kiskörei erőmű üzemi hídján minden eddiginél többen haladtak át bringájukkal.

87 ezer 920 kerékpáros hajtott át a Kiskörei Vízlépcső üzemi hídján 2021-ben. Ez meghaladja minden korábbi év forgalmát. Erről a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivízig) számolt be a honlapján. Tavaly új havi csúcsok is születtek: februárban, a három nyári hónapban, valamint szeptemberben.

A kerékpárosforgalom növekedését mutatja, hogy míg az első alkalommal mért, nem teljes évben, 2008-ban 6800 biciklis gurult át az üzemi hídon, 2016-ban a számuk már meghaladta a 20 ezret, 2017-ben a 30 ezret, 2018-ban pedig 56 ezer 959-re nőtt a forgalom. A kis mértékű, 2019-es visszaesés után (49 ezer kerékpáros) 2020-ban viszont már 70 ezer 435 kétkerekű hajtott át Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Hevesbe vagy fordítva.

Tavaly már 87 ezer 920-re nőtt a számuk, ebből 1100-an versenyzés szándékával tekerték a pedált, írta a Kötivizig. Közlésük szerint a nyári hónapokban együttesen 56 ezer 415 biciklist számláltak a vízlépcső üzemi hídján.

Ennél azonban sokkal többen is kerekezhettek a Tisza-tó körül. A vízügyes statisztikákban ugyanis csak azok a bringások jelennek meg, akik áthajtottak a duzzasztómű felett. Így azok, akik például Abádszalókról tekernek Tiszafüredre, onnan Poroszlóra, vagy éppen Kisköréről Sarudra, nem szerepelnek az adatokban. A tavat megkerülő bicikliút egyébként 2020-ban vált teljessé, amikor is átadták a Poroszló és Tiszafüred közötti szakaszt.

Kedves Olvasónk!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Ezt a rovatát vidéki újságírók írják szűkebb környezetük országosan is fontos eseményeiről. Életbevágónak tartjuk, hogy Magyarország lakói értesüljenek olyan helyi történetekről és véleményekről, amelyeket a kormányhatalom eltitkolni igyekszik.

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

Nézzen be a magyarnarancs.hu-ra mindennap: itt ingyenesen megtalálja a nap legfontosabb híreit, és még sokkal többet! De a nyomtatott heti Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt. S ha tetszett, amit olvasott, kérjük, támogasson minket.

Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.