Az állatkínzásos esetek csak a jéghegy csúcsa – ipari méreteket ölt a kutyaszaporítás

Egy karcagi háznál 148 rossz állapotban lévő kutyát találtak a rendőrök nemrég. Az eset rávilágított arra is, milyen hatalmas – és mostantól már illegális – biznisz a kutyaszaporítás ma Magyarországon. 

Száznegyvennyolc kutyát találtak rossz körülmények között Karcagon szeptemberben. Több kutyának megsértették a hangredőit, hogy ugatásukkal ne hívják fel magukra a szomszédok figyelmét, a szaporító ellen eljárás indult. 

A karcagi eset kapcsán a rendőrök hatmillió forint készpénzt foglaltak le a helyi lakosnál, aki elismerte, az állatok szaporításával foglalkozik. Mindebből az feltételezhető, ez valóban nem lehet rossz biznisz, a férfi két ingatlanában talált összesen 148 kutya viszont alapvető ápolást, gondozást sem kapott.

Az eljárás során beszerzett igazságügyi állategészségügyi szakértői vélemény szerint 21 kutya hangredőit műtéti úton átvágták, amely az állatoknál maradandó egészségkárosodást okozott. További 49 ebnél vélelmezhető a műtét elvégzése. 

A 31 éves helyi férfi elismerte a bűncselekmény elkövetését. Tettét azzal indokolta, hogy az állatok szaporításával foglalkozik és nem akarta, hogy a szomszédok meghallják a sok kutya ugatását, nehogy feljelentsék. A karcagi nyomozók az ügy vizsgálatát befejezték, a napokban vádemelési javaslattal adták át a bűnügyi aktát az ügyészségnek.

"Tonnaszámra viszik ki külföldre a kutyákat Magyarországról"

– mondta lapunk érdeklődésére Némedi Edina, aki több állatvédő szervezet munkatársával együtt vett részt a karcagi kutyák "mentőakciójában". Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány önkéntese szerint külföldön a koronavírus-járvány alatt megnőtt a kisállatok iránt a kereslet, ezt elégíti ki többek között a magyarországi, maffiarendszerben működő hálózat. Nyugaton már külön kifejezés is született a kedvencekre: koronaboom-kölykök. Most karácsony előtt pedig különösen felpörgött a piac, a hazai ebszaporítás pedig ipari méreteket öltött.

A karcagi eset kapcsán megtudtuk, hogy a felnőtt egyedek hangredőjét sértették meg, ezek lehettek a tenyészállatok. Az eljárást állítólag egy romániai állatorvos végezhette el, természetesen illegálisan, ugyanis ez bűncselekménynek számít. Lényegében csonkításnak is lehet nevezni, a kutyák ezután nem tudnak kifejezni semmit a hangjukkal, holott így kommunikálnak. Ráadásul ezzel kevesebb levegőt is kapnak.

A karcagi esetben állatkínzás vétség, valamint állatkínzás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a gyanúsítottat. A rendőrségtől megtudtuk, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) 244. §-ában szankcionálja az állatkínzás elkövetési magatartásait.

Az a személy, aki gerinces állatot bántalmaz vagy olyan bánásmódot alkalmaz, ami annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, amely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Btk. állatkínzás bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli fenyegetni azt a személyt, aki az állatnak különös szenvedést okoz vagy több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.

A Karcagon történt eset kapcsán indított nyomozás a befejező mozzanatához érkezett. A rendőrkapitányság megküldte a büntetőügyben keletkezett iratokat a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Karcagi Járási Ügyészségnek. Jelenleg az ügyirat ügyészi feldolgozása folyik. Érdemi ügyészi intézkedés 2022 januárjában várható – tudtuk meg Nagy Lajos csoportvezető ügyésztől, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség sajtószóvivőjétől.

Némedi Edina szerint a karcagi ügy talán nem is a jéghegy csúcsa lehet. Úgy vélte, a Karcaggal szomszédos Püspökladányban még rosszabb a helyzet. Véleménye szerint lényegében minden második háznál folyik kutyaszaporítás, szerinte Püspökladány "a kutyák koncentrációs tábora". Úgy vélte, nem lehetséges, hogy az esetekről nem tudnának hatósági szinten, szerinte mégsem történik semmi.

Sőt, tudomása szerint Békés megyében sem jobb a helyzet. Ezt bizonyíthatja, hogy többek között a megyei főállatorvossal szemben pont kutyakereskedelemmel kapcsolatos ügyben indult eljárás.

A megalapozott gyanú szerint ugyanis egy vezető beosztású hatósági állatorvos, egy szolgáltató állatorvos, több kutyakereskedő és egyéb technikai és logisztikai feladatokat ellátó személyek jogtalan előny érdekében abban állapodtak meg, hogy a vonatkozó jogszabályi rendelkezések megszegésével, kölyökkutyákat szállítanak Magyarországról az Európai Unió más tagállamaiba.

A karcagi eset is azért bukhatott ki, mert Némedi Edina szerint a Jász-Nagykun-Szolnok megyei főállatorvos rendkívül harcos és nagyon odateszi magát állatvédelmi ügyekben. Véleménye szerint jó lenne, ha a hajdú-bihari és Békés megyei kollégái is hasonló elszántságról tennének tanúbizonyságot.  

Hozzátette, az állatszaporítók és -kereskedők az utóbbi napokban eléggé megijedtek az állatvédelmi törvény januártól hatályba lépő módosítása kapcsán, mivel 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lett büntethető a szaporítás. A törvény szigorítását minden állatvédő szervezet kitörő örömmel fogadta.