Ne várj itt hálát senkitől: Pintér Attila belezokog a nagy magyar fociörömbe

  • narancs.hu
  • 2016. július 7.

Kispálya

A mágust bántja a mellőzés, de most összejött a NAV-elnökkel.

Erős nap ez a mai a magyar futball hímporos mezején: miközben Deutsch Tamás státusférfi, MTK-elnök és Torghelle Sándor labdarúgó részvételével megható ünnepségen köszöntötték a Hungária körúton épülő kék-fehér ékszerdoboz Első Füvét (lásd a sportlap fénykép-összeállítását), előkerült Pintér Attila, a tolódásos védekezés nagymestere, és belesírta fájdalmát a világba abból az alkalomból, hogy a haon.hu megkereste és gratulált neki azért, hogy „hónapokig edzette a jelenlegi magyar válogatott keret tagjainak többségét”. Pintért, emlékezhetünk rá, az amúgy ezen az Európa-bajnokságon kellemes meglepetésre velünk együtt nyolcaddöntőbe került északírektől elszenvedett itthoni, akkor megalázónak tűnő 1-2 után állították fel a székéből, hogy utat adjon Dárdainak, majd Storcknak. Pintér, a magyar futball szorgalmas robotosa szerint ez az elismerés járt neki („Köszönöm, hogy legalább önöktől megkaptam azt, ami az enyém”), annál nagyobb fájdalma, hogy leírták, elfelejtették! „Aki élt és mozgott, azt a szakembert vagy vezetőt kivitték Franciaországba, az Európa-bajnokság huszonnégyes döntőjére, engem senki nem hívott fel, tőlem senki nem kérdezte meg, hogy esetleg lenne-e kedvem velük tartani.” Pedig lett volna, ebben biztosak vagyunk, s tanácsait talán válogatottunk is haszonnal vehette volna, értékes észrevételei híján azonban kihullottunk a nyolcaddöntőben, miután fiaink úgy játszottak, mint aki elfelejtett tolódni! Oda se neki, Attila máris vigaszt talált igazi terepén, a magyar NB I-ben, ahol az első osztályba frissen visszakerült Mezőkövesdi SE (elnök: Tállai András, civilben államtitkár, a NAV elnöke) edzőjeként nem lehet más dolga, mint sok-sok sikeres tolódás után megragadni a legjobb tucat között.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.