Könyv

Középről középre

Első regény még a szenzációra éhes amerikai irodalmi életben is ritkán vált ki olyan egyöntetű pozitív reakciót, mint 2016-ban Na­than Hill Nixe.
  • Sári B. László
  • 2018. május 26.

„Meg akartam őrizni egyfajta integritást”

Hat éve az akkor 27 éves fiatal író képviselte hazánkat az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválján. Azóta Artisjus Irodalmi Díjat és öt könyvet tudhat maga mögött, a tavaly megjelent Ítélet legyen! kényes témákat feszeget, de mi nem csak erről kérdeztük.
  • Svébis Bence
  • 2018. május 26.

Újratöltött emlékek

Fogjunk egy üres papírt, húzzunk a közepére egy vonalat, az egyik oszlop legyen az „ismerős sci-fi sémák”, a másik pedig az „új ötletek”, majd nézzük meg, mit is tud a Hat ébredés.
  • Svébis Bence
  • 2018. május 19.

Pirula és lánctalp

Ritka, hogy egy történeti munka (legyen bár második világháborús) ekkora visszhangot váltson ki. Ohlernek a tudatmódosítók hitleráj alatti kiterjedt használatáról szóló munkája pont ilyen.

A kritikai elvekről

Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben a kritikusnak is vannak elvei. Meggyőződéses híve a demokráciának, elkötelezett nemzete mellett. Minden pénteken halat ebédel, szilárdan hiszi, hogy a világ bizonyos dolgai végtelenül egyszerűek, míg mások borzasztóan összetettek, s makacsul tartja magát ahhoz, hogy ő bizony minden esetben tudja a különbséget a kettő között.
  • Sári B. László
  • 2018. május 19.

Egy göröngytelen pálya

Esszém címét Komlós Aladártól kölcsönöztem, aki 1936-ban így jellemezte Ágai Adolf karrierjét: „az egyetlen jelentősebb magyar zsidó író, akinek pályája mindvégig göröngytelen”.
  • Bán Zoltán András
  • 2018. május 19.

Idill és terror

Vannak dolgok, amelyeket képtelenség felfogni. Lehet róluk olvasni, képeket vagy dokumentumfilmeket nézni, információt gyűjteni és megkísérelni megérteni, de felfogni nem lehet. Az Iszlám Állam tettei is ebbe a kategóriába sorolhatók. Ennek a világnak a megismeréséhez szolgáltat alapanyagot Nadia Murad könyve, amely az Egy szexrabszolga igaz története kellőképpen hatásvadász alcímet viseli, ám a mű rendkívül őszinte és reflexív, nemkülönben megrázó.

A bolondok szabadsága

A bohóc nemcsak a szórakoztatás, hanem a társadalomkritika allegóriája is. Joker, a harlekinek, a commedia dell’arte figurái görbe tükröt tartanak a mindenkori középszer elé, társadalmon kívüliségük miatt fogalmazzák meg a legtalálóbb ítéleteket a normalitásról.
  • Hermann Veronika
  • 2018. május 19.