Könyv

Bárður Oskarsson: A lapos nyuszi

Könyv

Abban, hogy egy mesében a kutya és a patkány egymásba botlik az utcán, még nincs semmi szokatlan. Csakhogy a harmadik állatka már nem a hagyományos módon kerül képbe. Azaz nem odaugrál, hanem az úton fekszik. Kilapítva. A nyuszi teljesen és végérvényesen lapos. A kutya és a patkány pedig döbbenten áll fölötte. Ki lehet? Mi történhetett vele? Először arra jutnak, hogy az úton kiterülve lenni nem lehet olyan jó móka, arrébb kéne vinni. Csak hát hová? Ugyan kiderül, hol lakhatott a nyuszi, de mégsem hagyhatják a ház előtt. Magukkal se hurcolhatják, hogy nézne már ki, ha egy kutya és egy patkány egy lapos nyuszival mutatkozna? De az úton se maradhat, hisz’ mi van, ha valaki megtalálja és megeszi? A kutyának végül támad egy ötlete. Felnyalábolják a nyuszit, elviszik a kutya házához, és egész éjszaka a mesteri terv megvalósításán dolgoznak. Másnap persze csak remélhetik, hogy a nyuszinak is tetszene, ami a vég után történt vele. A Feröer-szigeteki szerző és illusztrátor sajátos módon kezeli a halál fogalmát. Együttérzéssel és szelíd, de furcsa humorral. Van, amikor a direkt esetlenség, van, amikor az elbeszéletlenség a legjobb választás, még akkor is, ha (elvileg) egy gyerekkönyvről van szó. Hőseinek gondoskodó, figyelmes, és persze szokatlan, talán értetlenkedésre is okot adó gesztusa végül tökéletes tiszteletadás lesz az eltávozott társ felé. A mese bájosan és bölcsen mutat rá, hogy a halál után is létezhet szépség.

Fordította: Katona Mária. Közép-európai Sarkvidék Egyesület, 2019, 34 oldal, 2490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.