Képeskönyv

Sally Morgan: Billie Eilish – Tények, titkok, érdekességek

  • - legát -
  • 2020. szeptember 6.

Könyv

A Los Angeles-i kamasz felbukkanása az elmúlt évek legjelentősebb könnyűzenei sztorija volt, így egyáltalán nem meglepő, hogy a pop-vegyes ipar is a legnagyobb fordulatszámon lépett működésbe. A lemezek, pólók, bögrék és kiegészítők mellett természetesen az „irodalom” is igyekszik megtalálni hozzá a haszonkulcsot. A bökkenő az, hogy Billie Eilish decemberben még csak a tizenkilencet tölti be, és eddigi életét nem kuszálták össze mindenféle izgalmas epizódok, így a legdörzsöltebb szerzők is akadályokba ütköznének, ha izgalmas, tényfeltáró életrajzot szeretnének írni róla. Sally Morgannek könnyedén sikerült átlépnie az akadályokon, bár a „tények, titkok, érdekességek” alcímet viselő munkát bajosan nevezhetnénk életrajznak. Valójában egy tinédzsereknek szóló magazinról van szó, amelyben a sok-sok színes fotó mellett néhány mondatos blokkokban olvashatunk ezt-azt, lényegében kizárólag pozitív dolgokat. Kiderül, hogy a kis sztár egyelőre csak a zenébe szerelmes, hogy szülei támogatják, hogy zeneszerző bátyja a legjobb barátja, így hát nem csoda, hogy ezen családi idill, céltudatossággal és tehetséggel elegyítve sikert hozott. Bár a szövegben többször megemlítik, hogy Billie „nem fél kimondani a véleményét”, és hogy „mindig felhívja a figyelmet a kettős mércére, amellyel a nőknek meg kell küzdeniük a zeneiparban”, nem ebből a kiadványból fogjuk megtudni, hogy e tehetséges kamaszlány mitől került a legmagasabb polcra.

Fordította: Nagy Andrea. Móra, 2020, 64 oldal, 2999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.