KÖNYVMELLÉKLET

Brian Jay Jones: George Lucas – Galaxisokon innen és túl

  • - kg -
  • 2018. január 7.

Könyv

Hány Lucas-életrajz egy rajongói élet? E mostanival együtt mi kettőnél tartunk, réges-rég még sokat tettünk azért, hogy megkaparintsuk Dale Pollock Skywalking című biográfiáját, amely ugyanúgy az unauthorized bélyeget viselte – vagyis a szerző épp csak Lucast nem tudta megnyerni Lucas-életrajzához –, mint Brian Jay Jones 2016-os műve. Pollock munkáját nemcsak mi forgattuk lelkesen, Jones is sűrűn idéz belőle, de rongyosra olvashatta a Lucasfilm archívumának nagy fosztogatója, J. W. Rinzler kulisszatitkokban gazdag The Making of Star Wars sorozatát is. Jones jó tanuló, Peter Biskind Easy Riders, Raging Bulls című klasszikusát is elolvasta: aki néhány frázisnál többre kíváncsi a hetvenes évek új-hollywoodi titánjairól – és Spielberg mellett mégiscsak Lucas e generáció legsikeresebb, legkevésbé önsorsrontó tagja –, annak Biskind könyve kötelező. Jones szerencsére nem a schmitti iskola neveltje: becsületes adatfeldolgozó, aki dolga végeztével 80 oldalon át sorolja forrásait. Ez a kötet legizgalmasabb része, talán még a könyvkiadók is kedvet kapnak hozzá, hogy Rinzlert és Biskindet ajándékozzanak a magyar olvasónak jövő karácsonyra. Addig is marad Jones műve, a halászó, vadászó, de legfőképpen gyűjtögető biográfusi életmód szép példája, mely azért a nem ma született rajongóknak, a dörzsölt lucasológusoknak is tartogat újdonságot. Nélküle talán sosem tudjuk meg, hogy míg George az Indiana Jones és a kristálykoponyák királysága címhez ragaszkodott, addig Steven az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága mellett tette le a garast.

Fordította: Varró Attila. Bookline, 2017, 620 oldal, 3999 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.