KÖNYVMELLÉKLET

Peter Wohlleben: Az álla­tok érzelmi élete

  • - barotányi -
  • 2018. január 7.

Könyv

A jeles német erdész A fák titkos élete című elhíresült könyve után most az erdőben és a ház körül élő állatok viselkedését elemzi. Ebből a szempontból többet is ad, mint amennyit a cím ígér, hiszen új munkájában sokat foglalkozik az állatok kognitív képességeivel, intelligenciájával. Kiindulópontja szerint helytelen, ha az állatokat is a magunk megmérésére kitalált, moralizáló kategóriákkal minősítjük, vagy éppen szűkre szabott szempontjaink szerint beskatulyázzuk – mondjuk, vélt hasznosságuk, bájuk, kedvességük alapján. A könyv fejezetei úgyszólván lazán összefűzött kis tárcák, amelyek rendre az ember és az állat közötti virtuális határvonalat próbálják átértelmezni, némely esetben áthelyezni. A szerző élete javát az immár utakkal és házakkal sűrűn behálózott természetben tölti, remek megfigyelő, jól ismeri a témájában végzett kutatásokat, ráadásul megvannak az ötletei arra is, milyen irányba kellene folytatni azokat. A tőle megszokott gördülékeny stílusban megírt, szellemes könyvében sok-sok meghökkentő vagy éppen szellemes meglátás mellett jócskán találunk gondolatébresztő (és vitatható) hipotéziseket is. Szinte megelőlegezi az ezekkel kapcsolatos ellenvetéseket, de kitart amellett, hogy érzelmi, morális vagy kognitív normáink néha az állati viselkedés megértésében is hasznosak lehetnek. Tanulságosak azok a gondolatai is, melyek az épített környezethez alkalmazkodó, néha urbanizálódó álla­tokról szólnak: az aszfaltdzsungel mélyén talán tényleg békében élhet egymás mellett ember és állat.

Fordította: Balázs István. Park, 2017, 231 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.