KÖNYVMELLÉKLET

Peter Wohlleben: Az álla­tok érzelmi élete

  • - barotányi -
  • 2018. január 7.

Könyv

A jeles német erdész A fák titkos élete című elhíresült könyve után most az erdőben és a ház körül élő állatok viselkedését elemzi. Ebből a szempontból többet is ad, mint amennyit a cím ígér, hiszen új munkájában sokat foglalkozik az állatok kognitív képességeivel, intelligenciájával. Kiindulópontja szerint helytelen, ha az állatokat is a magunk megmérésére kitalált, moralizáló kategóriákkal minősítjük, vagy éppen szűkre szabott szempontjaink szerint beskatulyázzuk – mondjuk, vélt hasznosságuk, bájuk, kedvességük alapján. A könyv fejezetei úgyszólván lazán összefűzött kis tárcák, amelyek rendre az ember és az állat közötti virtuális határvonalat próbálják átértelmezni, némely esetben áthelyezni. A szerző élete javát az immár utakkal és házakkal sűrűn behálózott természetben tölti, remek megfigyelő, jól ismeri a témájában végzett kutatásokat, ráadásul megvannak az ötletei arra is, milyen irányba kellene folytatni azokat. A tőle megszokott gördülékeny stílusban megírt, szellemes könyvében sok-sok meghökkentő vagy éppen szellemes meglátás mellett jócskán találunk gondolatébresztő (és vitatható) hipotéziseket is. Szinte megelőlegezi az ezekkel kapcsolatos ellenvetéseket, de kitart amellett, hogy érzelmi, morális vagy kognitív normáink néha az állati viselkedés megértésében is hasznosak lehetnek. Tanulságosak azok a gondolatai is, melyek az épített környezethez alkalmazkodó, néha urbanizálódó álla­tokról szólnak: az aszfaltdzsungel mélyén talán tényleg békében élhet egymás mellett ember és állat.

Fordította: Balázs István. Park, 2017, 231 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Baltát vegyenek!

A darab alapja Tasnádi István Bábelna című szatirikus színműve, amely fontos történelmi események egy-egy sorsfordító pillanatát felelevenítve mutat rá, hogy a magyar identitás és a „külső” hatások viszonya mindig is ambivalens volt. Dömötör Tamás rendező projektje ezt a gondolatot viszi tovább aktualizálva és igen humoros formában.

A változó idők kegyetlensége

Furcsa kísérlet nyomán született az író első regénye, amellyel berobbant a német irodalmi életbe: A lelenc című könyv egy lányról szólt, aki beiratkozik egy gyermekotthon érettségiző osztályába.

„Parancsra álmodom”

  • Nemes Z. Márió

A kilencvenes évek egyik emlékezetes, művészetelméleti kritikai vitája a Holmi folyóirat hasábjain játszódott le a bécsi akcionizmus kapcsán. A vitát Földényi F. László Rudolf Schwarzkogler bécsi kiállításáról írott rajongó szövege váltotta ki, amelyre a kritikarovat vezetője, Radnóti Sándor éles hangnemben válaszolt.

Levelet kaptam, life

Művek és kommentárok alkotják a leveleket, és mi, nézők egy időnként meditatív, máskor fáradt, sőt csaknem keserű, olykor szakralitásba hajló kommunikációt követhetünk, ahol kirajzolódnak a női témák, a női léthez való viszony, és persze az anyaság kérdései is.

Járt utak

A feljegyzések szerint először J. S. Bach próbálkozott relaxációs – mondhatni ASMR – zene komponálásával. Bár hivatásához méltatlanul egyszerűnek tartotta a feladatot, a Goldberg-variációkért egy 100 Lajos-arannyal teli aranyserleggel jutalmazta meg az alvatlanságban szenvedő megrendelő.

Ukrán zászló, Ukrán Péter vonulása

"A gyerekeket a Fidesz valamelyik trollfarmjáról szalasztották meghekkelni választási ellenfelük felvonulását, mert valamelyik tartótisztjük szó, sőt betű szerint értette, hogy hamis zászlós műveletekre van szükség a győzelemhez."