KÖNYVMELLÉKLET

Peter Wohlleben: Az álla­tok érzelmi élete

  • - barotányi -
  • 2018. január 7.

Könyv

A jeles német erdész A fák titkos élete című elhíresült könyve után most az erdőben és a ház körül élő állatok viselkedését elemzi. Ebből a szempontból többet is ad, mint amennyit a cím ígér, hiszen új munkájában sokat foglalkozik az állatok kognitív képességeivel, intelligenciájával. Kiindulópontja szerint helytelen, ha az állatokat is a magunk megmérésére kitalált, moralizáló kategóriákkal minősítjük, vagy éppen szűkre szabott szempontjaink szerint beskatulyázzuk – mondjuk, vélt hasznosságuk, bájuk, kedvességük alapján. A könyv fejezetei úgyszólván lazán összefűzött kis tárcák, amelyek rendre az ember és az állat közötti virtuális határvonalat próbálják átértelmezni, némely esetben áthelyezni. A szerző élete javát az immár utakkal és házakkal sűrűn behálózott természetben tölti, remek megfigyelő, jól ismeri a témájában végzett kutatásokat, ráadásul megvannak az ötletei arra is, milyen irányba kellene folytatni azokat. A tőle megszokott gördülékeny stílusban megírt, szellemes könyvében sok-sok meghökkentő vagy éppen szellemes meglátás mellett jócskán találunk gondolatébresztő (és vitatható) hipotéziseket is. Szinte megelőlegezi az ezekkel kapcsolatos ellenvetéseket, de kitart amellett, hogy érzelmi, morális vagy kognitív normáink néha az állati viselkedés megértésében is hasznosak lehetnek. Tanulságosak azok a gondolatai is, melyek az épített környezethez alkalmazkodó, néha urbanizálódó álla­tokról szólnak: az aszfaltdzsungel mélyén talán tényleg békében élhet egymás mellett ember és állat.

Fordította: Balázs István. Park, 2017, 231 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.